Vidékfejlesztési konzultációt tartott Tófejen a MÖSZ

/files/pma.jpg

Vidékfejlesztési konzultációt tartott Tófejen a MÖSZ

Hír

2013-04-03

A Zala megyei Tófejen folytatta 2013. április 3-án vidékfejlesztési konzultáció-sorozatát a Magyar Önkormányzatok Szövetsége (MÖSZ). A rendezvényen a zalai polgármesterek kaptak tájékoztatást a vidékfejlesztéssel kapcsolatos hírekről, pályázati lehetőségekről, s számoltak be a térségben tapasztalható problémákról, illetve a sikeres helyi kezdeményezésekről. A konzultációk tanulságait április 23-án, Gödöllőn, záró konferencián összegezi majd a szövetség.

Horváth Zoltán, Tófej polgármestere köszönti a konzultáción megjelent zalai polgármestereket

Pelyhe József MÖSZ-titkár és Horváth Zoltán tófeji polgármester köszöntője után Kis Zoltán, a Vidékfejlesztési Minisztérium osztályvezetője tájékoztatta az egybegyűlteket a Nemzeti Agrárstratégia legfontosabb célkitűzéseiről, kiemelt figyelmet fordítva az aprófalvas térségek problémáira, hiszen a Dunántúl, s ezen belül Zala megye az 258, zömében kis településével ezek közé tartozik. Mint elmondta, a vidékfejlesztési tárca külön, speciális koncepció kialakításán dolgozik az aprófalvas területek felzárkóztatása érdekében. Az immár harmadik éve működő, tanyafejlesztési programhoz hasonló pályázati rendszer előre láthatólag 2014-ben indul majd be. Kis Zoltán ezen felül a Magyar Nemzeti Vidéki Hálózat pályázataira, a LEADER programokra, valamint a tanyabuszok és a kis értékű kertészeti gépek beszerzésére kiírt pályázatokra is felhívta a településvezetők figyelmét.

A közfoglalkoztatás Zala megyei statisztikai adatait ismertető Béndek József pénzügyőr altábornagy elmondta: a tavaly 193 projektet sikerült itt megvalósítani a startmunka mintaprogramok keretében 1250 fő részvételével, míg az idei évre 196 projektet terveznek, 1339 fővel. A programmal kapcsolatos jogszabályi változások közül a havi fizetésre való áttérést, illetve az állásidőre vonatkozó bér bevezetését emelte ki, s felhívta a figyelmet arra is, hogy a közfoglalkoztatásban a munkaadónak kötelező 3-90 napig fizetés nélküli szabadságot biztosítania a munkavállaló számára, ha annak ez idő alatt olyan idénymunkára van lehetősége, amellyel a közfoglalkoztatotti bérnél magasabb jövedelemre tehet szert.

Hogyan boldogulhatnak azok a települések, amelyeknek semmilyen különleges adottságuk, például termálvizük, turisztikai látványosságuk vagy magas iparűzési adóbevételük sincsen? – tette fel a kérdést előadása elején Vigh László, Felsőrajk polgármestere, a Fidesz országgyűlési képviselője. Egy ilyen lehetőség a termelői piac létesítése, ahogyan Felsőrajkon is tették egy évvel ezelőtt. A termelői piac ugyanis nemcsak a helyi élelmiszer helyben történő értékesítésére, de a háztáji termelés beindítására, sőt a helyi közösség építésére is alkalmas. Persze nem lehet azonnali csodát várni ettől sem, reklámra, kapcsolt programokra van szükség, hogy vevők is jöjjenek, nem is beszélve arról, hogy a vidéken egykor generációról generációra továbbadott tudáslánc megszakadt, s újra meg kell tanítani a gyerekeket a mezőgazdasági munkákra.

Horváth Zoltán tófeji polgármester szerint az aprófalvas területek egyik legnagyobb problémája a lakosság városokba vándorlása, aminek a települések infrastrukturális fejlesztésével és élhetővé tételével lehet elejét venni. Tófej önkormányzata is ennek szellemében tevékenykedik: az újszülötteket százezer forintos babakötvénnyel köszöntik, hozzájárulnak a gyerekek beiskolázásának költségeihez, átvállalják a háztartások víz- és a szennyvízdíjának 10 százalékát, s kamatmentes kölcsönnel segítik a letelepedőket. A 90-es évektől kiépítették a település teljes infrastruktúráját, felújították az iskolát, amit jelenleg is Baktüttőssel és Pusztaedericcsel közösen üzemeltetnek. Mindezzel sikerült megállítani az elvándorlás okozta népességcsökkenést, és Horváth Zoltán reméli, hogy a későbbiekben sikerül fordítani is a tendencián.

„A mai konzultáció után elmondhatjuk, hogy az aprófalvas térségekben sincsen erős önkormányzatok nélkül sikeres vidékfejlesztés – köszönt el a zalai polgármesterektől Pelyhe József –, de ezeken a helyeken nemcsak a kistelepülések lakóinak kell erős közösségeket alkotniuk, hanem a településeknek is szorosan együtt kell működniük egymással, hogy közösen találjanak meg a megoldásokat a nehézségek leküzdésére.”