Hírlevél feliratkozás

A legnagyobb taglétszámú magyar önkormányzati érdekvédelmi szervezet, a Települési Önkormányzatok Országos Szövetsége 2025. március 25-én tartotta éves Küldöttgyűlését a veresegyházi Kucsa Tamás Városi Sportcsarnokban. A több mint 1700 települési önkormányzat érdekeit képviselő TÖOSZ, ahogy minden évben, 2025-ben is megfogalmazza elvárásait és kezdeményezéseit az önkormányzati rendszerre vonatkozóan.

https://töosz.hu/news/986/73/A-ToOSZ-elvarasai-es-kezdemenyezesei-az-onkormanyzati-rendszer-mukodesevel-kapcsolatban/

hogy még ott van az önkormányzatok 30 milliárd forintja, ami az államháztartási egyensúlyt javítja!”
– mondta megkeresésünkre Gémesi György. Gödöllő polgármestere, aki egyben a Magyar Önkormányzatok Szövetsége (MÖSZ) elnöke is, azt mondta, érti, hogy a tervezett jóléti intézkedések pénzbe kerülnek, de aláhúzta, nem az önkormányzatoktól kellene elvonni, mert ők ezt a pénzt a települések polgáraira költik. Mint fogalmazott, ha ez az összeg nincs náluk, akkor vagy csökkenteni kell a szolgáltatásokat, vagy úgy kell átcsoportosítani, hogy másra nem jut, vagy el kell hagyni feladatokat. „Az önkormányzati rendszer annyira ki van véreztetve, hogy ezekre a forrásokra szüksége van” – hangsúlyozta a MÖSZ elnöke. Hozzátette, nem az a baj, hogy jóléti intézkedéseket kíván bevezetni a kormányzat, az a baj, hogy nincs meg a költségvetési fedezete. Megemlítette azt is, az önkormányzatok saját bevételének (tehát nem az állami támogatásnak) elvonása alkotmányossági aggályokat is felvet.
https://mfor.hu/cikkek/makro/gemesi-gyorgy-ha-az-allamkassza-bajban-van-akkor-alljanak-ki-es-mondjak-meg.html

A Magyar Államkincstár elnöke költségvetési biztost nevezhet ki július 1-től minden olyan önkormányzathoz, amelynél „súlyos, romló pénzügyi, gazdasági helyzetet” tapasztal – erről számolt be a Szabad Európa.

Az ATV Start vendégevolt Eszes Béla társelnök, Magyar Önkormányzatok Szövetsége.
https://www.youtube.com/watch?v=6mG0vGlqlEI

Amilyen brutális letámadásban van a kormány a társadalom egyes csoportjai ellen, olyan kíméletlenül esett neki az államigazgatás még szétszedhető alrendszereinek – az előbbiekkel szavazatokat próbál szerezni, az utóbbiaktól – egészen pontosan: az önkormányzatoktól – pénzt és ellátást. Ennek oka egyrészt a központi pénzhiány, amely a teljes tévúton járó kül- (az uniós pénzek befagyasztása), bel- (a választások előtti teljesen fölösleges és felelőtlen osztogatás) és gazdaságpolitikai (Nagy Márton tevékenysége) kormányzás következménye – ezt a kormány a szuverenitásvédelem jelszavával próbálja leplezni. A másik ok, hogy az önkormányzatok hosszú évek szorgos munkájával fölépítettek egy szolgáltatáshálózatot – ezt úgy tudták megtenni, hogy jobbára felelősen bántak a közvagyonnal –, s most a kormány erre a hálózatra ráülve próbálja saját teljesítményét reparálni.
https://jelen.media/kozelet/teljes-kivereztetes-a-kormany-nemcsak-az-onkormanyzatok-penzet-hanem-a-szolgaltatasaikat-is-elveszi/

Egy új kormányzati terv szerint az önkormányzatoknak kötelezően a Magyar Államkincstárnál kell tartani rendelkezésre álló pénzüket, ennek 5 százaléka jelenthet csupán kivételt. A MÖSZ elnöke szerint év közben hozni egy ilyen törvényt több okból aggályos, mivel már be van tervezve a helyhatóságok költségvetése. Gémesi Györggyel Péli Nagy Kata beszélgetett.
https://www.youtube.com/watch?v=jRZwwCLIpgs

Az erről szóló tervezett törvénymódosítás ellen a lap szerint a Magyar Önkormányzatok Szövetsége egy sor kifogást emelt egy keddi, Navracsics Tibor miniszterrel folytatott egyeztetésen. Aggasztónak találják, hogy a tervezet nem definiálja, hogy egy önkormányzat pénzügyi helyzete mikor válik „romlóvá” vagy „súlyossá”, így ez akár gumiszabály is lehet, és attól is tartanak, hogy a kinevezett költségvetési biztos akár nem nyilvános módon is élhet majd a jogaival, amivel az önkormányzatok gazdálkodásának átláthatósága sérülhet.
https://24.hu/belfold/2025/03/12/kormanymegbizott-koltsegvetesi-biztos-onkormanyzat-navracsics-tibor-budapest-karacsony-gergely/

Navracsics Tibor a Szabad Európa forrása szerint arról a javaslatról is tájékoztatott, melynek értelmében idén októbertől a megyei jogú városok önkormányzatai, a fővárosi önkormányzat és a kerületi önkormányzatok kötelesek a Magyar Államkincstárnak utalni minden pénzeszközüket, ami meghaladja az előző évi költségvetési kiadásuk 5 százalékát. Ettől fogva a kincstárhoz kell fordulniuk, ha a saját pénzüket használni akarják. Az intézkedés 2027-től a városi önkormányzatokra is vonatkozik, 2028-tól pedig minden önkormányzatra.
https://hvg.hu/gazdasag/20250312_onkormanyzat-allamkincstar-koltsegvetesi-biztos?s=hk

Egy másik törvénymódosítás szerint a Magyar Államkincstár elnöke költségvetési biztost nevezhet ki határozatlan időre július 1-től minden olyan önkormányzathoz, aminél „súlyos, romló pénzügyi, gazdasági helyzetet” tapasztal, de a súlyos gazdasági helyzetet nem definiálják a módosításban.
A költségvetési biztos gyakorlatilag teljesen átveheti az irányítást egy önkormányzat működése fölött, hiszen a kinevezése után minden kiadáshoz az ellenjegyzése szükséges.
https://forbes.hu/uzlet/penzugyi-helytartokat-kuldhetnek-az-onkormanyzatok-nyakara/

Zártkörű egyeztetést tartott Navracsics Tibor önkormányzati és területfejlesztési miniszter kedden délután önkormányzati vezetőknek a helyhatóságokat érintő változásokról. Információink szerint az „inkább tájékoztató, mint konzultáció jellegű” eseményen a miniszternek nem sikerült eloszlatnia a településvezetők aggodalmait.
https://www.szabadeuropa.hu/a/johet-a-penzugyi-helytarto-az-onkormanyzatok-nyakara-ha-a-kormanyszerv-ugy-latja-jonak/33344423.html

A MÖSZ elnöke a levélben arra kérte Nagy Mártont, hogy soron kívül tegye közzé: „hová, mely önkormányzatokhoz, milyen célokra juttatta el a kormány 2021 óta, vagyis az elmúlt négy évben a helyi iparűzési adóból elvont százmilliárdokat”.
https://index.hu/gazdasag/2025/03/11/nagy-marton-gemesi-gyorgy-mosz-onkormanyzatok-szolidaritasi-hozzajarulas/