V4+3 Konferencia - Krakkó
Hír
2012-10-26
2012. október 18-19. között a V4 Lengyel Elnöksége, a Lengyel Regionális Fejlesztési Minisztérium „A területfejlesztés támogatása hatékony eszközökkel; V4 országokban, valamint Bulgáriában, Romániában és Szlovéniában a regionális politika végrehajtásnak tapasztalatai” címmel konferenciát szervezett Krakkóban, amelyen a MÖSZ is részt vett.
A rendezvény célja volt megismerni a résztevő országok regionális politikájában megvalósult fejlesztési tapasztalatokat és a kohéziós politikáról, jogszabálycsomagról jelenleg Brüsszelben zajló vitákhoz egységes fellépéssel meghatározott tartalmi javaslatok kialakítása. A résztvevők széles köre, helyi és regionális önkormányzatok, önkormányzati szövetségek, regionális fejlesztési intézmények, helyi akciócsoportok és regionális politikáért felelős minisztériumok képviselői osztották meg tapasztalataikat a fejlesztési források felhasználásáról, a kohéziós politika szerepéről.
Lengyelországban a vajdasági stratégiák szerepe került hangsúlyozásra. A regionális fejlesztésekhez az integrált hozzáállás további decentralizációval fontos, az EU alapok hatékonyságát erősíteni szükséges. A regionális stratégiákban a lehetőségeket szükséges felébreszteni 2020-ig, az EU 2020 figyelembevételével is. Ne költekezzük túl magunkat az önkormányzati és regionális fejlesztéseknél, ezt is figyelembe kell venni és a regionális programokban területi szerződések valósuljanak meg. Érdemi egyeztetésekkel, együttműködéssel vonja be Lengyelország a helyi önkormányzatokat, kistérségeket a stratégia kialakításához. A Kis-Lengyelországi stratégiában öt kistérséget támogatnak prioritások meghatározásával. Fontos, hogy a helyi szereplők is szóhoz jussanak, ha ez megvalósul egy állandó mechanizmussal, akkor decentralizált politika hatékonyan fog működni.
A lengyel regionális fejlesztési politikára vonatkozóan két évvel ezelőtt meghatározták a 2010-2020 közötti időszakra a Nemzeti Stratégiát a Regionális Fejlesztésre irányulóan (NSRD) célokkal, cselekvési területekkel, szem előtt tartva azt is, hogy a regionális politika nemcsak a szegény, egyenlőtlenségekkel küzdő területekre vonatkozik, hanem olyan politika, amely minden lengyel régiót és területet támogat fejlesztési lehetőségeik lehető legjobb módon történő kiaknázásával, felhasználásával. Az NSRD-ben az intézkedések öt iránya hangsúlyos: 1. országos dimenzióban erősíteni a kohéziót, 2. támogatni a vidéki területeket, hogy az ott élők a fejlesztési lehetőségekből adódóan jobban hozzáférhessenek szolgáltatásokhoz és árukhoz, javakhoz; 3. városok és települések, egyéb területek újjáélesztése és átformálása, amelyek korábban társadalmi-gazdasági funkciót töltöttek be; 4. felülkerekedni a határ-menti területek nehézségein, különösen a külső EU határok mentén lévő területekre; 5. növelni a szállítási, közlekedési elérhetőségeket a vajdasági centrumokhoz olyan települések, területeket illetően, ahol alacsony színvonalú a megközelíthetőség, elérhetőség.
A fejlesztési intézkedések hatékony és partnerségben való végrehajtására többszintű kormányzási rendszerben erősítik meg a koordinációt. Az EU jelenlegi kohéziós politikájában a tematikus koncentráció általános hiánya tapasztalható és a kis projektek nagy számban kevés hozzáadott értékkel fordulnak elő, valamint a különböző alapokból (pl. ERFA, ESZA, Vidékfejlesztési Alap) finanszírozott cselekvések között a koordinációt illetően a hatékony mechanizmus hiánya mutatkozik. Pozitívuma ugyanakkor regionális önkormányzatok szerepének növekedése a programozásban és a kohéziós politika megvalósításában; a fejlesztési kérdéskörök területén a központi kormányzat és az önkormányzatok különböző szintjei közötti együttműködés növekedése; adminisztratív kapacitás növekedése.
Szlovák részről a kormányzat a decentralizáció irányába gondolkodik. A regionális különbségek nagyok, ezért a kohéziós politika mindig hangsúlyos. A regionális fejlesztések szereplői a kormányzat, a választott testülettel rendelkező régiók/megyék (NUTS 3 szint) és az önkormányzatok. A regionális fejlesztési ügynökségek integrált networkben dolgoznak. A kohéziós politika programjainak területi jellegét illetően nemzeti, országos operatív program (OP) és integrált regionális operatív program létezik, Pozsony az egyetlen, amely külön OP-val rendelkezik. A jövőre nézve szinte minden országra elmondható, hogy integrált, egyesített regionális operatív program fog létezni 2014-2020 időszakra vonatkozóan.
Magyarországon a regionális különbségek nem csökkentek, nem érte el az EU a célokat, amelynek egyik lényeges oka az, hogy a kiegyenlítésre törekvés visszafogja a gyorsabb fejlődésre képeseket. Uniós átlagban az országok egymáshoz való közelítése azonban tapasztalható. A tiltott állami támogatások kérdése visszafogó tényező, hátráltat a valós konvergencia elérésében, egy elmaradott, hátrányos helyzetű régió nem tud kiugrani. Nem tudunk olyan forrásokat finanszírozni az állami támogatások kérdése miatt, ami valós fejlődést hozna. A fenntarthatóság tekintetében pedig sokszor a regionális politika fenntarthatatlan projekteket hoz létre. Minél több projekt valósul meg, annál magasabb a fenntartási költség. A jövőben csak fenntartható projekteket szabad finanszírozni.
Panelbeszélgetések és előadások lényegi elemei:
Sok kihívás áll előttünk, hogyan legyen hatékonyabb a kohéziós politika és a regionális politika a jövőben. Lengyelországban az önkormányzatok feladat-és hatásköre erősödik, nemzeti koncepció van az együtt dolgozáshoz, a különböző szintekkel való együttműködéshez, partnerségi megállapodásokkal valós hatékonyság elérését tartják szem előtt. A régiók feloszthatják a gazdasági forrásokat, az oktatás, felsőoktatás az önkormányzatok kezében van. A közpénzek, befektetések több mint felét az önkormányzatok irányítják, amelyek a legfontosabb szereplők és meghajtó erőt képviselnek a fejlődésben. Emellett gyorsan professzionalizálódnak, humán erőforrások fejlesztésére pénzt fordítanak. A fejlesztési stratégiák szélesek az országban, a partnerszerződéseknél bekapcsolják a régiókat, amelyek a helyi és központi szintet kötik jól össze. A régióknak megvan a maga gazdasági ereje, az egymás közötti rivalizáció versenyképességet eredményez abban, ki tudja jól megoldani a problémákat.
Magyar viszonylatban a 2014-2020 közötti EU finanszírozási ciklusban a többéves pénzügyi keret (MFF) tervei alapján a Központi-Magyarországi Régió a phasingin státuszát elveszti, ami azt jelentheti, hogy 2014-től az EU alapok forrásai 75%-al csökkenhetnek. Komoly probléma, hogy Pest megyén belül belső egyenlőtlenségek vannak. A Közép-Magyarországi Régió 2007-ben a nemzeti GDP 47%-át termelte. Testreszabott megoldások szükségesek és a valós szükségleteket kell megcélozni, a vidéki izolációt csökkenteni kell, kevesebb, de mérhető indikátorok kellenek. A területi értékelés szempontjából a fejlesztési politikában decentralizáltabb kormányzás lehetővé tétele cél.
A városfejlesztések kérdéskörében a közeljövőben útmutató és szabályozás is fog megjelenni. A vidékfejlesztés kérdéskörére vonatkozóan módszertani útmutató fog készülni. A vidéki problémák súlyára összetett megoldásokra van szükség. Ne csak az EMVA-ból, hanem az ESZA-ból és ERFA-ból is felhasználható legyen forrás a vidékfejlesztésre, ez is cél. Kezdetleges elképzelésként jelenleg fogalmazza meg a NAKVI azokat az elveket, amelyekhez a helyi vidékfejlesztési stratégiáknak illeszkednie szükséges, fenntarthatóság ökológiai és társadalmi szempontból, törekedni a hatékonyságra és komplex megközelítési módra. A Leared módszer alkalmas lehet arra, hogy a helyi kapacitásokat aktivizálja.
Szlovákia az egyszerű végrehajtási mechanizmus szükségességét emelte ki. Csehországban 6250 önkormányzat van, a lakosok 80%-a városokban él, a regionális politika szempontjából is kulcsszóként az együttműködés fontos. A jövőre nézve várhatóan nem javasol regionális OP-ékat az országában a Regionális Fejlesztési Minisztérium. Még nincs végleges döntés, hogy lesznek az operatív programok, hány db lesz. Jelenleg a regionális operatív programokat illetően nyolc kohéziós régió van Csehországban, Prága kivételével mindegyik megfelel a konvergencia kritériumoknak. A cseh kormány által elfogadott nemzeti fejlesztési prioritások: gazdaság versenyképességének növekedése; infrastruktúra fejlesztése; a közigazgatás minőségének és hatékonyságának fejlesztése; társadalmi kirekesztés és szegénység elleni küzdelem és az egészségügyi rendszer fejlesztése; valamint integrált regionális fejlesztés megvalósítása. Cél a regionális dimenzió adaptálása a szektorális politikákba és egyúttal figyelembe venni az új kihívásokat is, mint például a demográfiai változások, energiapolitika, környezetvédelem stb. A Cseh Stratégia várhatóan 2013 márciusában kerül majd elfogadásra. Cél továbbá az adminisztratív eljárások egyszerűsítése és rövidítése; a párbeszéd, kommunikáció fejlesztése a kedvezményezettek és a támogatásokat odaítélő intézmények között. A térbeli tervezés területén a V4 + 2 országok (HU, CZ, PL, SK + BG és RO) együttműködését szorgalmazza.
Bulgáriában 6 db NUTS 2 régió létezik, amelyeknek nincsenek történelmi hagyományai és nem rendelkeznek választott testülettel, saját költségvetésük sincs. A regionális politika fő kihívásai náluk a régiók közötti és a régiókon belüli egyenlőtlenségek csökkentése gazdasági, társadalmi és területi kohézió szintjén, valamint fenntartható gazdasági-növekedési körülmények megteremtése. A mostani időszakban a végrehajtásnál túl sok papírmunka van nem túl sok pénzért cserébe, sokszor pedig pénz, önerő sincs elkezdeni egy fejlesztést, pályázatot, a bankhoz szükséges fordulni a legtöbb esetben. A 2014-es időszakra a tapasztalatok alapján pl. már integrált tervezés keretében előre meghatározott prioritásokat, projekt listát alakítanak ki, a kohéziós és a vidékfejlesztési politika között koordináció lesz, elektronikus pályázat benyújtására is mód nyílik. Szlovákiában nagy a munkanélküliség (ezzel a legtöbb ország küzd), a fiatalok külföldre mennek, mert hiányoznak a beruházások.
Közlekedéshálózatot illetően egységes álláspont volt abban, hogy nincs közép-európai úthálózat, nincsenek utak tekintetében határon-átnyúló kapcsolatok (autópályák összekötése) aminek elsősorban politikai okai vannak. A hiányzó összekötési csomópontokat szükséges kitölteni a transznacionális közlekedés biztosításához.
2012. október
sz.h.
