Hírlevél feliratkozás

Több település vezetője is a MÖSZ-höz fordult, mert képtelenek segíteni a tartósan munka nélkül élőknek

Hír

2013-01-17

Nagyon súlyos gondok vannak, elképesztő az elkeseredettség a közfoglalkoztatással kapcsolatban is – egyebek között ezt mondta a Népszavának Gémesi György. A Magyar Önkormányzatok Szövetségének (MÖSZ) elnöke megjegyezte, egyelőre összegyűjtik a problémákat a településvezetőktől, február elején pedig egy konferencia keretében várnak kérdéseikre választ az érintett tárcák vezetőitől és a döntéshozóktól.

A korábbi ígéretek arról szóltak, hogy minden feladathoz elegendő állami forrást adnak, de mára egyértelművé vált, a költségvetést nem tudják mínusz nélkül elkészíteni a településvezetők – magyarázta Gémesi György, hozzátéve, ennek a problémának csak egy szelete a közfoglalkoztatás.

Azt követően kerestük meg a szövetség elnökét, hogy információink szerint több település vezetője is hozzá fordult, miután képtelenek segíteni a tartósan munka nélkül élőknek. A Népszava is beszámolt arról, hogy egy baranyai kistelepülésen szó szerint éheznek a közmunkások. A 850 lakosú településen ugyanis a közfoglalkoztatási programban résztvevőknek tavaly év végével megszűnt a munkaviszonyuk. Január 3-án kapták meg az utolsó heti, 9800 forintos közmunka-bérüket. Azóta pénz nélkül vannak és a közeljövőben egyetlen forintra sem számíthatnak.

Annak ellenére katasztrofális a helyzet, hogy Kara Ákos, a Fidesz szakpolitikusa szerint ma már 160 ezerrel többen dolgoznak, mint a kormányváltáskor. Szerinte a közfoglalkoztatás munkát ad azoknak, akiknek egyébként nem jutna más, csak a tartós munkanélküliség.

Pintér Sándor belügyminiszter egy ombudsmani jelentésben feltett kérdésre is megnyugtatóan válaszolt, szerinte a Startmunka programmal két feladatot látnak el: segítik a családokat a mindennapokban, valamint megoldási és kitörési lehetőséget adnak a munkanélküliség csapdájában rekedteknek.

Ám a valóságban a foglalkoztatás 160 ezres bővülése és a munkanélküliségből való kitörés sem igazolható. A dolgozók létszámát igen sajátosan számolják. Kiss Péter, az MSZP politikusa mutatott rá korábban arra, hogy azokat, akik egész évben csak egyetlen napot dolgoztak közmunkásként, úgy számítják, mintha egész évben foglalkoztatták volna őket.

A Policy Agenda pedig arra mutatott rá elemzésében, hogy a közmunkaprogram megítélését alapvetően nehezíti, hogy nincsenek megbízható számok. Azaz csak más adatokból levont következtetésekből tudható, hogy mennyi embert is érinthet a program, és mennyien képesek elhelyezkedni a közmunka után a nyílt munkaerőpiacon. Ők az alapvető jogok országgyűlési biztosa által készített jelentésben szereplő kormányzati adatok, illetve a KSH, valamint a Magyar Államkincstár adatai alapján nézték meg, mi lehet a valós kép a közfoglalkoztatásban.

A kormányzati kommunikáció szerint tavaly 280 ezren dolgoztak közfoglalkoztatási programban, ám az ombudsman által készített jelentésben szereplő kormányzati adat október végéig 289 ezer volt. Amennyiben ez utóbbi az igaz, akkor egyrészt november-decemberben már nem lépett be új ember a közfoglalkoztatásba, valamint 9 ezren eltűntek. Miután ez nem lehetséges, inkább az lehet igaz, hogy a kormánynak sincsenek pontos információi az általa foglalkoztatottakról.

A „semmiből” élnek a közmunkásoknak 

- Tavaly átlagosan három hónapig dolgozhattak
- Harmaduk nem kapott 22 ezer 800 forintos, foglalkoztatást helyettesítő támogatást akkor, amikor lejárt a közmunka ideje
- Ha a családban valakinek van normál munkaviszonya – akár csak minimálbérért –, a közmunkás semmilyen ellátásra nem jogosult, ha véget ért a közmunka
- Mindössze 4,3 százalékuknak sikerült elhelyezkednie a nyílt munkaerőpiacon

Forrás: Népszava

Vissza