Társadalmi felzárkózás jó példája Pétfürdőn
Hír
2017-04-27
A Magyar Önkormányzatok Szövetsége (MÖSZ) a Hanns-Seidel Alapítvány együttműködésével április 19-én tartotta a Veszprém megyei Pétfürdőn a társadalmi felzárkózás és integráció kérdéskörire fókuszáló workshopját.
Dr. Gémesi György, MÖSZ elnök bevezető köszöntőjében átfogóan mutatta be a Szövetség munkáját, a társadalmi felzárkózás tekintetében is számos konzultációt tartott az utóbbi években is a Szövetség annak érdekében, hogy a kollégák felkészültebbek tudjanak lenni aktuális kérdésekben.
Horváth Éva, Pétfürdő polgármestere, házigazdaként köszöntötte a résztvevőket és bemutatta átfogóan a települést, amely jó közlekedési vonalon közelíthető meg és a történelem során a XVIII. sz. végétől fedezték fel a vizeket, spontán kialakult egy fürdőhely. A múlt század 30’as éveiben a vegyipar ide telepedett, rohamos fejlődés indult Pétfürdőn. Húsz éve önálló az ötezer fős település, fürdővel és iparral rendelkezve. Bölcsőde mindig volt és a településen működő Kolping Katolikus Szakiskola a gyerekeknek esély a túlélésre, felzárkózásra; a misszió óriási, ami a települések együttműködésével valósul meg.
Jónás Csilla, az Emberi Erőforrások Minisztériuma (EMMI) Társadalmi Felzárkózásért Felelős Helyettes Államtitkárságának szakértője a felzárkózás politikát, a telepeket, szegregátumokat érintő kormányzati intézkedéseket mutatta be. 2010-ben létrejött az önálló társadalmi felzárkózásért felelős államtitkárság, 2011-ben a Roma Keretstratégia, és a Magyar Nemzeti Társadalmi Felzárkózási Stratégia (MNTFS) és Intézkedési Terv, amely 2015-ben került felülvizsgálatra, a tapasztalatok alapján átnézve, hogy mi az, amin javítani kell és újból megalkották a már II. Intézkedési Tervet, aminek most zajlik a végrehajtása.
A társadalmi felzárkózás komplex, összetett feladat; a szegénységet, kirekesztettséget, egészségügyi problémákat, foglalkoztatást, oktatást komplexen szükséges kezelni. Kialakítottak egy monitoring rendszert, amelynek segítségével a programok eredményessége és célzottsága kimutatható. A lakhatási szegénység és okai tekintetében kiemelésre került, hogy csak segítséggel lehet kikerülni. Személyes hangvételű bemutatkozással betekintést kaphattak a résztvevők abba is, hogy a szegregátumokban a családok többsége munkanélküli, alacsony oktatásban részesülnek, nem motiváltak, mert rosszul érzik magukat; nem megfelelő a tudásuk stb., rosszak a lakhatási körülményeik, egészségügyi állapotuk.
A Magyar Nemzeti Társadalmi Felzárkózási Stratégia céljai: a szegénységben élők arányának csökkentése, valamint az újratermelődés megakadályozása; egyenlő esélyű hozzáférés javítása, a társadalmi összetartozás erősítése. Az Intézkedési Tervben az oktatás és foglalkoztatás a legnagyobb volumenű. A felzárkózási szakpolitika célja az esélyteremtés és foglalkoztathatóság növelése, amely komplex folyamat nem felnőtt korban kezdődik.
A KSH 2011-es népszámlálási adatok alapján egy átfogó helyzetképet vázolt az előadó: az ország területén 709 településen lehatárolt 1384 szegregátumban összesen 84.401 lakás található, amelyekben 2011 októberében 276.244 fő élt életvitelszerűen; vagyis a települések egynegyedében tapasztalható településen belüli lakóhelyi szegregáció.
Az államtitkárság szemlélet vallása, hogy az Embereket kezelik; a többségi társadalmat kell felkészíteni. Magyarország alkotta meg először a komplex telepprogramot, emylnek eddigi eredményei: 55 településen 67 szegregátumban több mint 4000 ember került bevonásra és 2400 fő felett részesültek képzésben.
A Partnerségi megállapodás tartalmazza, hogy minden 7. telepet el szeretnének érni a komplex programokkal, három operatív program által (TOP; VEKOP; EFOP). Az EFOP esetében a minimum indikátor a legalább 110 telep elérése. (nem városi rangú települések) 2020.-ig. Ezt három pályázat segítségével próbálják közösen elérni: az EFOP 1.1.1-nek már tavaly ősszel elkezdődött a megvalósítása; amely kiemelt pályázat, szakmai segítséget nyújt azon településeknek, akik ezt igénylik. A toborzás már elkezdődött és szép számmal adnak be pályázatot a települések. A telepprogramnak alapvetően két pillére van: a soft beavatkozás az ESZA révén (EFOP 1.6.2.), ahol humán fejlesztéseket hajtanak végre, a másik pedig az infrastrukturális fejlesztések (EFOP 2.4.1).
Elgettósodnak a települések, muszáj a problémát kezelni. Humánus és gazdasági érdekre utalva, a társadalmi felzárkózás a Világbank 2010-es jelentése alapján a romák teljes körű munkaerő-piaci integrációja egyes országok esteében évi 0,5 milliárd eruróra becsülhető gazdasági előnyökkel járhat. Kiemelten fontos összességében, hogy szemléletváltásra van szükség.
Lőrinc Leó, a Belügyminisztérium (BM) Közfoglalkoztatási és Vízügyi Helyettes Államtitkárság főtanácsadója a társadalmi felzárkózás kérdésköréből a közfoglalkoztatás tekintetében beszélt arról, hogy miben változik 2017-ben, és 2018-ban a közfoglalkoztatás intézménye, milyen új kihívásoknak kell megfelelniük a települési önkormányzatoknak. Magyarországon jelenleg munkaerőhiány van és strukturális munkanélküliség, ami azt jelenti, hogy a foglalkoztathatóságot fejleszteni kell, amit szakképesítéssel és különböző munkaerő piaci szolgáltatásokkal. 30-50 ezer ember az, akik számára az elsődleges munkaerő piac munkát biztosít. Napjainkban 4,34 millió foglalkoztatott van. A magyar munkaerő piaci problémák: pl. alacsony iskolai végzettség; munkavállalási hajlandóság, motiváció (erre szolgálnak pl. a kulcskompetencia foglalkozások); alacsony munkahelyi mobilitás; utazási nehézségek. Emellett a közfoglalkoztatás folyik, éves szinten 280.000 fő. 2017-ben továbbra is cél lesz az önkormányzat hosszabb időtartamú közfoglalkoztatás folyamatos folytatása; folynak az országos közfoglalkoztatási programok és folytatódni fognak az értékteremtő járási startmunka mintaprogramok és a rá épülő programok.
A 2017. évi főbb célok között szerepelnek a szociális jellegű programok: a belvízelvezetés, a mezőgazdasági utak, a közúthálózat karbantartása, az illegális hulladéklerakó helyek felszámolása. Folytatódni fognak az ún. speciális közfoglalkoztatási programok, ezek döntően napi 6 órás munkaprogramok; országos szinten ez 300 fővel fog indulni, a munkára való felkészítést szolgálják: szociális, egészségügyi és munkaerő-piaci szolgáltatásokat is kapnak. Felhívta a figyelmet a kormányzati portálra /http://kozfoglalkozattas.kormany.hu/, ahol gyakran ismétlődő kérdésekre kaphatnak válaszokat, és virtuális közfoglalkoztatási munkapiac portálra /https://vkp.munka.hu/.
Antal István, a Jezsuita Roma Szakkollégium rektora hozzáadott értekkel mutatta be a lokális esélyeket, a helyi jó gyakorlatok alkalmazásának lehetőségeit; a roma szakkollégiumokat, szerepüket és helyi kezdeményezések bevonásával megvalósuló projekteket, kutatásokat.
A rendszerváltozás után, a szocialista ipar megszűnésével a romák nagy része elvesztette munkalehetőségét, elszegényedett, kiszorult az oktatásból, nem szerezhetett versenyképes tudást, így ma csak közfoglalkoztatás segítségével jut munkalehetőséghez. Bemutatásra került, milyen lépések történnek ma a helyzet javítása érdekében. Az önkormányzatok szép sikereket érnek el a társadalmi felzárkózásban a közösségépítés által és eszközével maradandót alkotva. Utalt példákkal települések sikeres felzárkóztatási programjaira, amelyek más önkormányzatok számára is követendő példát jelenthetnek. Különböző helyszíneken komplexen szükséges megvizsgálni a jó gyakorlatokat. Mindemellett a társadalmi felzárkózás területén még viszonylag kevés az alulról jövő kezdeményezés.
Schmidt István, a Belügyminisztérium Informatikai Főosztályának informatikai tanácsadója előadásában bemutatta az önkormányzati ASP jogszabályi hátterét, az eddigi tapasztalatokat az ASP1 projekt tekintetében, amelynek kapcsán keretrendszer és szakrendszeri szolgáltatások jöttek létre: önkormányzati adórendszer; gazdálkodási rendszer; ingatlan-vagyonkataszter rendszer; iratkezelő rendszer; önkormányzati és elektronikus ügyintézési portálrendszer; ipar-és kereskedelmi rendszer. Az önkormányzati ASP2 tekintetében kiemelésre kerültek a főbb célok, pl. az e-közigazgatási szolgáltatások fejlesztése; a szakrendszerek bővítése és továbbfejlesztése; adattárház megvalósítása és a kapcsolódó hálózta és infrastruktúra bővítése (NTG). Bemutatásra kerültek továbbá a csatlakozási határidők és módok, az oktatások, képzések menete, a csatlakozási feladatrendszerek és az ASP 2 projekt első ütemének eddigi tapasztalatai.
A Magyar Államkincstár Veszprém Megyei Igazgatósága részéről Lohn Mária irodavezető az ASP gyakorlati tapasztalatit mutatta be Veszprém megyei településeket illetően. A Kincstár működtetési feladatai a csatlakozás- és szolgáltatás menedzsment ellátása, a szolgáltatási szerződések csatakozási felekkel történő megkötése, ügyfélszolgálat biztosítása, tájékoztatás és adminisztratív feladatok ellátása, oktatás és képzés megvalósítása. A megyében eddig 128 önkormányzat csatlakozott.
Klein Tibor, az S-Tér Kft. részéről a települések számára közösségteremtő lehetőségként ajánlotta figyelembe és mutatott be általuk készített játszótereket, amelyeket minden esetben a helyi igények, kérések alapján valósítanak meg, a kreativitás és eszköztár pedig határtalan.
A workshop keretében a résztvevők jó példaként ismerhették meg Fodor Tamás, a Pétfürdői Katolikus Szakiskola; Speciális Szakiskola és Kollégium címzetes igazgatójától a helyszínen az Iskola működését, elveit és hitvallását. Az iskola reményt ad a gyerekeknek, fiataloknak; az életet szeretné számukra biztonságosabbá, élhetőbbé tenni. Sokféle szakma megtanulásának lehetőségét is biztosítja egyúttal duális képzés keretében. A szakmai, lelki képzés, oktatás mellett felzárkóztató és szabadidős foglalkozásokat szerveznek.
Az iskola tevékenysége átfogó, rövid kis filmmel is megismerhető:
https://www.youtube.com/watch?v=VQsKdEzY9Ik
