Társadalmi felzárkózás az Őrségben
Hír
2017-05-18
A Magyar Önkormányzatok Szövetsége (MÖSZ) a Hanns-Seidel Alapítvány együttműködésével Vas megyében, az Őrség szívében: Őriszentpéteren május 10-én tartotta a társadalmi felzárkózás kérdésköreire fókuszáló önkormányzati szakmai workshopját.
A Magyar Önkormányzatok Szövetsége (MÖSZ) a Hanns-Seidel Alapítvány együttműködésével Vas megyében, az Őrség szívében: Őriszentpéteren május 10-én tartotta a társadalmi felzárkózás kérdésköreire fókuszáló önkormányzati szakmai workshopját.
Eszes Béla, MÖSZ társelnök köszöntőjében a kistelepülések helyzetét mutatta be átfogóan a Szövetség részéről, kiemelve saját települése (Jánoshida) és Jász-Nagykun-Szolnok megye térségének tapasztalatait, a lehetőségek és finanszírozás kérdésköreire is utalva, pl. oktatás, ivóvíz, szennyvízszolgáltatás, közfoglalkoztatás stb. Fontosnak tartotta, hogy a különböző térségek képviselői tapasztalatokat cseréljenek egymással önkormányzati szakpolitikai kérdésekben, amelyre jelen rendezvény is jó alkalmat kínál.
Őr Zoltán, Őriszentpéter polgármestere, házigazdaként köszöntötte a résztvevőket és bemutatta településüket, a helyi és természeti értékeket, gasztronómiát, a termelői piacot és a kistérség jellemzőit. A körmendi Járáshoz tartozó Őriszentpéter Magyarország második legkisebb városa 1190 fős lakosságszámmal. A térség 22 településének a lakossága alig éri el a 6500-at. Őrség térsége történelmi tájegység, amelynek lakossága a honfoglalás kora óta egy helyben él és nevét a történelemben betöltött fontos szerepéről, az ország nyugati határának őrzéséről kapta. Páratlan épített öröksége, speciális (szeres) település szerkezete máig fennmaradt. Másrészről az Őrség egy speciális és egyedi, erdők-, különleges élővilágú rétek-, kaszáló-gyümölcsösök borította dimbes-dombos természeti táj, amely 2002. március 1-e óta nemzeti parki védelem alatt áll. Őriszentpéter központi szerepet tölt be a természetvédelem mellett az oktatás-, az egészségügy- és a közigazgatás területén. Turisztikai szerepe és pozíciója szintén kiemelt. 2006-2010 között az intézményi rekonstrukciós program befejeződött, 2010-től kezdődően cél a termelő beruházásra koncentrálni a vidék élhetősége szem előtt tartásával. 2 millió Ft megtakarítást jelent pl. a napelemek használata. Az őriszentpéteri közös önkormányzati hivatal 13 településből áll. 340 milliós pályázati forráshoz jutjat hozzá idén a TOP-ból, amelyből többek között új vásárcsarnok épül helyi termelő piaccal; valamint pl. az állandó vadászati kiállítás is hazaköltözhet. Óriási a külső piac az „Őrség” márkanévvel; ugyanakkor a vállalkozási aktivitás gyenge a térségben, kicsi a belső piac és nincs megfelelő szakképzettség sem. Az önkormányzatok aktív részt vállalása kell, hogy legyen a cél. Mezőgazdasági területeket vett az önkormányzat és önkormányzati ingatlanokat is visszavásárol. A termelő beruházás beindítása fontos és a közfoglalkoztatott programban való részvétel is.
Lőrinc Leó, a Belügyminisztérium (BM) Közfoglalkoztatási és Vízügyi Helyettes Államtitkárság főtanácsadója a társadalmi felzárkózás kérdésköréből a közfoglalkoztatás tekintetében beszélt arról, hogy miben változik 2017-ben, és 2018-ban a közfoglalkoztatás intézménye, milyen új kihívásoknak kell megfelelniük a települési önkormányzatoknak. Magyarországon jelenleg munkaerőhiány van és strukturális munkanélküliség, ami azt jelenti, hogy a foglalkoztathatóságot fejleszteni kell, amit szakképesítéssel és különböző munkaerő piaci szolgáltatásokkal. 30-50 ezer ember az, akik számára az elsődleges munkaerő piac munkát biztosít. Napjainkban 4,34 millió foglalkoztatott van. Az ország É-K részén 400-500 ezer ember lakik, a munkaerő rendelkezésre áll, de sokszor nem ott, ahol kellene. Sok olyan hely van, ahol 40 évesen pályakezdőnek minősül egy-egy közfoglalkoztatott. Képzéseket szükséges tartani, hogy a közösségi normákkal tisztában legyenek és a npi rendszeres rutint megszerezzék. Bemutatásra kerültek a munkavállalást akadályozó tényezők, a magyar munkaerő piaci problémák: pl. alacsony iskolai végzettség; munkavállalási hajlandóság, motiváció (erre szolgálnak pl. a kulcskompetencia foglalkozások); alacsony munkahelyi mobilitás; utazási nehézségek (pl. lakóhelyén belül hagyományos közlekedési eszközzel nem tudja megközelíteni a másik helyet). Emellett a közfoglalkoztatás folyik, éves szinten 280.000 fő. 2017-ben továbbra is cél lesz az önkormányzat hosszabb időtartamú közfoglalkoztatás folyamatos folytatása; folynak az országos közfoglalkoztatási programok és folytatódni fognak az értékteremtő járási startmunka mintaprogramok és a rá épülő programok. A 2017. évi főbb célok között szerepelnek a szociális jellegű programok: a belvízelvezetés, a mezőgazdasági utak, a közúthálózat karbantartása, az illegális hulladéklerakó helyek felszámolása. Folytatódni fognak az ún. speciális közfoglalkoztatási programok, ezek döntően napi 6 órás munkaprogramok; országos szinten ez 300 fővel fog indulni, a munkára való felkészítést szolgálják: szociális, egészségügyi és munkaerő-piaci szolgáltatásokat is kapnak. Felhívta a figyelmet a kormányzati portálra /http://kozfoglalkozattas.kormany.hu/, ahol gyakran ismétlődő kérdésekre kaphatnak válaszokat, és virtuális közfoglalkoztatási munkapiac portálra /https://vkp.munka.hu/.
Kónya László, a Belügyminisztérium szakértője előadásában bemutatásra került az önkormányzati ASP jogszabályi háttere, az eddigi tapasztalatok az ASP1 projekt tekintetében, amelynek kapcsán keretrendszer és szakrendszeri szolgáltatások jöttek létre: önkormányzati adórendszer; gazdálkodási rendszer; ingatlan-vagyonkataszter rendszer; iratkezelő rendszer; önkormányzati és elektronikus ügyintézési portálrendszer; ipar-és kereskedelmi rendszer. Az önkormányzati ASP2 tekintetében kiemelésre kerültek a főbb célok, pl. az e-közigazgatási szolgáltatások fejlesztése; a szakrendszerek bővítése és továbbfejlesztése; adattárház megvalósítása és a kapcsolódó hálózta és infrastruktúra bővítése (NTG). Bemutatásra kerültek továbbá a csatlakozási határidők és módok, az oktatások, képzések menete, a csatlakozási feladatrendszerek és az ASP 2 projekt első ütemének eddigi tapasztalatai.
A Magyar Államkincstár Vas Megyei Igazgatósága részéről Németh Rita irodavezető tartott Vas megyére fokuszáló ASP tapasztalatokról előadást. Bemutatta a csatlakozási feladatrendszert, figyelembe ajánlotta az e-adat felület napjában történő nézését és fontosnak tartotta kiemelni azt is, hogy milyen feladatokra melyik munkatársat bízzák meg és ki kit fog helyettesíteni. A gazdálkodási szakrendszert szüksége az önkormányzatoknak áttekinteni, adattisztításokat elvégezni. Részletesen beszélt az előadó a képzésekről és a segítségnyújtó lehetőségekről is, pl. az 5 perc ASP, az e-learning anyagok (www.aspoktatas.hu).
Makádi Orsolya, az S-Tér Kft. részéről a települések számára közösségteremtő lehetőségként ajánlotta figyelembe és mutatott be általuk készített játszótereket, amelyeket minden esetben a helyi igények, kérések alapján valósítanak meg, a kreativitás és eszköztár pedig határtalan.
Az elhangzottakra reagálva a hozzászólásokban a közfoglalkoztatás jövőjét illetően a települések képviselői egységesen fogalmazták meg azt, hogy nem szerencsés az az irányvonal, hogy 150.000-re csökkenjen a közfoglalkoztatottak száma 2020-ig, figyelembe véve ugyanakkor azt is, hogy közös cél: minél többen kerüljenek ki a munka világába, az elsődleges munkapiacra. Tapasztalt azonban az, hogy a hivatkozott csökkentett számú iránynál jóval többen ragadnak bent várhatóan a közfoglalkoztatási rendszerben. Az ASP kérdéskörben is határozott önkormányzati álláspontok fogalmazódtak meg az eddigi tapasztalatok alapján és kérdésként fogalmazódott meg többek között az is, hogy az önkormányzatoknál történő személyváltozások esetén számíthatnak-e a kincstárra a képzések folyamatosságának biztosítása tekintetében.
