Szorgalmas gazdák „a főváros szőlőskertjében” – Vidékfejlesztési konferencia Etyeken
Hír
2015-05-21
Etyek, az Etyek-budai borvidék központja sajátos helyzetű község, az első „zöld település” a budapesti agglomeráció határán, ahol a borászatok és a Korda Stúdió mellett kulturális-gasztronómiai fesztiválok is várják a látogatókat. Ahhoz azonban, hogy a település folyamatosan fejlődhessen, sokat kell tennie az önkormányzatnak és a település lakóinak, vállalkozóinak – tudták meg a Magyar Önkormányzatok Szövetsége (MÖSZ) Fejér megyei vidékfejlesztési konferenciájának résztvevői Etyeken.
Etyek, az Etyek-budai borvidék központja sajátos helyzetű község, az első „zöld település” a budapesti agglomeráció határán, ahol a borászatok és a Korda Stúdió mellett kulturális-gasztronómiai fesztiválok is várják a látogatókat. Ahhoz azonban, hogy a település folyamatosan fejlődhessen, sokat kell tennie az önkormányzatnak és a település lakóinak, vállalkozóinak – tudták meg a Magyar Önkormányzatok Szövetsége (MÖSZ) Fejér megyei vidékfejlesztési konferenciájának résztvevői Etyeken.
Garaguly Tibor, Etyek polgármestere és Gémesi György MÖSZ-elnök érdeklődve figyelik Rókusfalvy Pál előadását
„Etyeken szerencsés helyzetben vagyunk, hiszen ez az első „zöld település” a budapesti agglomeráció határában, ahol nemcsak szőlőtermesztés és bortermelés folyik, de itt a Korda stúdió és az utóbbi években többféle kulturális-gasztronómiai fesztivál is idevonzza a látogatókat”– mutatta be települését – Gémesi György MÖSZ-elnök köszöntőjét követően – Garaguly Tibor, Etyek polgármestere. A városi rangra pályázó négyezer fős községben a neves szőlősgazdák, pincészetek mellett számos „névtelen szőlősgazda”, piacra még ki nem jutott kistermelő is tevékenykedik, akik számára az önkormányzat szociális pinceszövetkezetet hozott létre, a sajt-, sonka- és más kézműves élelmiszerkészítők műhelyeit pedig igyekeznek bevonni a borospincéknek és a fesztiváloknak köszönhetően felpezsdült turisztikai vérkeringésbe. Mint a polgármester elmondta, Etyek hírneve elsősorban három embernek köszönhető: Törley Józsefnek, aki pezsgőüzemével világhírűvé tette a borvidéket, Báthori Tibornak, aki a rendszerváltozás után újjáélesztette az etyeki borkultúrát és Rókusfalvy Pálnak, aki a jelenben követ el minden tőle telhetőt a borvidék hírnevének öregbítéséért.
Hogy mit is jelent mindez, azt Rókusfalvy Pál, a Rókusfalvy Pincézet alapítója maga ismertette a hallgatósággal. Mint elmondta, 1990-ben vette az első présházát Etyeken, ahol négy hordóval kezdett el borászkodni. Később éttermet, majd vendégházat nyitott, s több nagy fesztivált (Etyeki kezes-lábos, Etyeki Pincefesztivál) is rendezett, melyek alkalmával több tízezer látogató is felkereste a települést. Jelenleg évente négyszer – évszakonként – rendeznek „piknikeket” az etyeki Újhegyen és Szépvölgyben, ahol a borászatok mellett a régió gasztronómiai kiválóságai is képviseltetik magukat.
A fejlesztések során sosem szabad megfeledkezni a fenntarthatóság szempontjáról, különben könnyen felélhetjük a jövőnket – derült ki abból az előadásból, amelyet Kovács Lajos, Hegyvidék Önkormányzatának alpolgármestere, a Klímabarát Települések Szövetségének elnöke tartott az energiahatékony önkormányzatokról. Mint elmondta, a hazai energiafogyasztás 20 százaléka az önkormányzatokhoz köthető, s túlnyomórész fűtésre fordítódik. A hatékonyan energiafelhasználáshoz települési energiastratégia kidolgozására és kompetens energetikai tanácsadókra lenne szükség, ám erre – főleg a kisebb településeken – nincsen pénze az önkormányzatoknak. Jobb a helyzet az energiahatékonyság növelése, a megújuló energiák felhasználása és a lakossági szemléletformálás terén – ismertette Kovács Lajos, jó példaként mutatva be az óbudai „faluház projektet”, ahol közel 50 százalékos energia-megtakarítást sikerült elérni az energetikai korszerűsítést követően, illetve a Hegyvidéki MOM Kulturális Központot, ahol a szennyvíz hőjét hasznosító rendszert helyeztek üzembe.
Lőrincz Leó, a Belügyminisztérium Közfoglalkoztatási és vízügyi helyettes államtitkári kabinetjének főtanácsosa az idei közmunkaprogramokról szólva elmondta: 2015-ben 270 milliárd forintot fordítanak közmunkaprogramokra, amelyből átlagosan havi 213 ezer fő foglalkoztatását szeretnék biztosítani, illetve azt elérni, hogy minden rászoruló legalább 6-8 hónapra részt tudjon venni a különböző közfoglalkoztatási programokban. Mint a főtanácsadó jelezte, hamarosan rendeződhet a kistelepülési polgármesterek fizetése is, ugyanis azok az 1500 főnél kisebb lélekszámú települések vezetői, akik a helyi közmunkaprogramokat is vezetik, az általuk irányított, illetve felügyelt közfoglalkoztatottak számától függő mértékű bérkiegészítésben részesülhetnek. Szintén újdonság az az előre láthatóan egy hónapon belül megjelenő honlap is, amely egyfajta virtuális piacként fog működni. Minden település „kiviheti ide” azokat közmunkaprogramok keretében termelt, illetve készített portékáit, amelyeket eladna vagy elcserélne.
A turizmus és a helyi gazdaság fejlesztésének összekapcsolására a hallhattak jó példát a polgármesterek a MÖSZ balatonboglári konferenciáján is, ahol a felső-ausztriai Traun-tó és környéke turisztikai „menüjének”mintájára a Balaton partjára érkezők számára is olyan programkínálatot igyekeznek nyújtani, amelyben a terület természeti szépségei mellett a helyi borok és a tájjellegű ételspecialitások is szerepelnek. Ezen a konferencián hangsúlyosabb szerepet kapott az agrár- és vidékfejlesztés, amiről Farkas Éva, az MVH Somogy megyei kirendeltség-vezetője és Pongrácz Máté, az MNVH megyei referense tartottak előadásokat. Bogdán Dániel, a Balatongyöngye Vidékfejlesztési Egyesület irodavezetője a 33 települést magában foglaló helyi LEADER akciócsoport szerteágazó munkáját mutatta be, Lőrincz Leótól pedig arról értesülhettek a településvezetők, hogy jövőre 340 milliárd forintra növekszik majd a közfoglalkoztatásra fordítandó keret.
möszlap.hu
