2024. május 26. Fülöp, Evelin napja van
MÖSZLAP
MÖSZLAP

möszlap

Szekcióülésekkel folytatódott a Világtalálkozó

Hír

2012-09-12


A Magyar Polgármesterek IX. Világtalálkozója június 29-én délután a Településüzemeltetés, a Vidékfejlesztés - településfejlesztés valamint a Nő, politika, hatalom című szekcióülésekkel folytatódott a Gödöllői Királyi Kastélyban.



A Településüzemeltetés szekcióban Hatvani Miklós isaszegi polgármester szekcióelnöki köszöntője után Vas György, a Belügyminisztérium önkormányzati feladatok főosztályának szakmai tanácsadója az önkormányzati és állami feladatmegosztás terén elvégzendő kormányzati tennivalókról beszélt. E tennivalók között van az állami és önkormányzati feladatok világos lehatárolása, a differenciált feladattelepítés kötelezővé tétele az ágazatok számára, továbbá a közszolgálati minimum és a közszolgálati optimum meghatározása az önkormányzatok részére. A feladatelosztás alapelve pedig az, hogy az önkormányzatok – bár alapvetően függetlenek – az egységes államszervezet részét képezik.  
A településfejlesztésnek és a településüzemeltetésnek „kéz a kézben” kell haladnia, kölcsönösen kiegészítve egymást – kezdte előadását dr. Dénes Tibor, Sárvár egykori első embere, aki két évtized tapasztalatait osztotta meg a hallhatósággal. Mint elmondta, a rendszerváltozás idején Sárvár egykori iparának mindössze 15 százaléka maradt meg, nagy volt a munkanélküliség, gyakorlatilag újra kellett tervezni a város gazdaságát. Ekkor – a kilencvenes évek közepén – két esztendő alatt sikerült mintegy 6-7000 új munkahelyet teremteni, majd a befolyt iparűzési adóból, állami segítséggel megalapozni, illetve fejleszteni a város termálfürdőjét és idegenforgalmát. Ennek eredményeképpen a fürdő tavaly 1,2 milliárd forint nettó bevételt hozott Sárvárnak,  s a körülötte épült négy- és ötcsillagos szállodáknak köszönhetően újabb másfélezer munkahelyet tudtak teremteni.
Szintén a termálvíz volt a főszereplője a Kisteleki Városi Geotermális Közműrendszer kiépítését koordináló Aquaplus Kft. ügyvezető igazgatója, Privánszi-Juhász Zsolt előadásának is. A magyarországi mintaprojektnek is tekinthető beruházás ugyanis a termálvízen alapul, azzal fűtik a tízezres lélekszámú csongrádi város összes önkormányzati intézményét, ami nemcsak jelentős anyagi megtakarítást eredményez, de függetlenné teszi az intézményeket a földgázpiacon gyakorta tapasztalható változásoktól is. A tervek szerint a város tovább fejlesztené közműrendszerét, és a későbbiekben lakóházakat is bevonnák a rendszerbe, a „lefűtött” termálvizet pedig fóliasátrakban hasznosítanák.
Kiss Attila, Hajdúböszörmény polgármestere a 32 ezres lélekszámú, ám hazánk negyedik legnagyobb területű városa élen szerzett településüzemeltetői tapasztalataival bővítette a hallgatóság ismereteit. Bemutatta városa legfontosabb beruházásait és betekintést nyújtott a környező településekkel közösen létrehozott hulladékgazdálkodási, illetve ivó- és szennyvíz szolgáltatási társulás működésébe.
Gyenes Szilárd, a 110 település hulladékgazdálkodását átfogó Zöld-Híd Régió Kft. ügyvezető igazgatója a hulladékgazdálkodás szabályozásában várható változásokról szólva – többek között – a közszolgáltatási díj befagyasztását, a közszolgáltatói keresztfinanszírozás megszüntetését, a hulladékgazdálkodási felügyeleti díj bevezetését, illetve a közszolgáltatási díjhátralékok NAV-on keresztül történő behajtását emelte ki.
A településüzemeltetési szekcióban számos, önkormányzati feladatellátáshoz kapcsolódó terméket, illetve szolgáltatást kínáló céggel is megismerkedhettek a polgármesterek. Bemutatkozott a közvilágítás terén a legegyénibb igényeket is kielégíteni képes Hofeka Kft., az önkormányzati szavazórendszereket gyártó Robert Bosch Kft., az önkormányzatok energiagazdálkodását a lehető leghatékonyabbá tenni képes Dalkia Energia Zrt., kommunális és veszélyes hulladékok tárolása terén kimagasló Meve-Ko-Mi Kft., a városi díszkivilágításokkal foglalkozó Blachere Illumination, a szélessávú internetes szolgáltatásokat kínáló Kapsch Kft., valamint a hazánk leglátogatottabb internetes ingatlanközvetítő portálja, az Ingatlan.com.

A Vidékfejlesztés - településfejlesztés  szekció ülésén dr. Prozlik László, Gádoros nagyközség polgármestere Békés megyei statisztikai – népesedési és lakásépítési adatokkal – alátámasztva szólt arról, hogy a vidék népességmegtartó ereje számos térségben mélypontra került.  V. Németh Zsolt, a Vidékfejlesztési Minisztérium vidékfejlesztésért felelős államtitkára A Darányi Terv szerepe a vidékfejlesztésben címmel tartott előadást. Mint elmondta, az utóbbi évek tapasztalatai szerint a mezőgazdaság mégiscsak elsősorban  élelmiszertermelésre hivatott ágazat. Azért is, mert a fizetőképes kereslet növekszik a táplálékok iránt.  A Nemzeti Vidékfejlesztési Stratégia, a Darányi Ignác Terv fő céljai a minőségi mezőgazdaság kialakítása, a természeti értékek megőrzése és a vidék hanyatlásának megállítása. A vidék gerince a mezőgazdaság, amely élelmiszert termel, óvja, ápolja a tájat, a vizet, a földet, a környezetet , a kultúrtájat, a benne élő embert. Nagy lehetőségek rejlenek az önkormányzatok és a helyi közösségek együttműködésében. Kívánatos, hogy a mezőgazdaság legyen sokrétűbb, több ember foglalkoztasson, a termőföld maradjon magyar tulajdonban  és művelésben.


Papp Károly, a Belügyminisztérium közfoglalkoztatásért felelős helyettes államtitkára az önkormányzatok feladatairól szólt a közfoglalkoztatásban. Tavaly 13 megye 28 kistérségében indult el mintaprogram.  Az idén 95 halmozottan hátrányos kistérség kapcsolódott be a programba, amely már 179 ezer embernek ad 6 és 8 órás munkát. Az idei költségvetésben 132 milliárd forint jut erre a célra, a jövő évi koncepcióban 154 milliárd forintot terveznek közfoglalkoztatásra.
A helyettes államtitkár elismeréssel szólt a gödöllői Szent István Egyetemről. Dr. Gyuricza Csaba egyetemi docens, a Mezőgazdaság- és Környezettudományi Kar dékánja a Belügyminisztérium felkérésére vesz részt a program kidolgozásában és megvalósításában. A közfoglalkoztatás mezőgazdasági pilléréhez tartozik az energianövények telepítése a települési intézmények (óvodák, iskolák, önkormányzati épületek stb.) hőenergia ellátásához szükséges alapanyag előállítása céljából. Az energianövények kézimunkaerő igénye különösen az ültetvény létesítés évében jelentős, azonban a későbbiekben a begyűjtés és feldolgozás (brikett vagy pellet előállítása) is jelentős munkaerőt igényel. A növények termesztésére elsősorban a települések körzetében található, élelmiszer- és takarmánynövények termesztésére alkalmatlan területeket jelöltek ki.
A közfoglalkoztatás önkormányzati tapasztalatait Eszes Béla, Jánoshida polgármestere ismertette.
V. Németh Zsolt és Papp Károly előadását követően számos kérdés és vélemény hangzott el; többen is hangsúlyozták, szükség van a rendszeres, tartalmi egyeztetésekre az önkormányzatokkal.  
Kupainé Ambrus Gyöngyi, a Miskolc melletti Kistokaj polgármestere különb-különb megoldásokat ismertetett, amik eredményeként a település lélekszáma 15 év alatt megduplázódott – ma 2169-en lakják – és bölcsődével gazdagodott az önkormányzati intézményrendszer. Az óvodában a 4. csoport indulását tervezik. A településnek nincs hiteltartozása; egy év alatt hét munkahelyet teremtett és közérdekű munkavégzésre ítélt embereket foglalkoztat.  


Vissza