Önkormányzati védőhálóval a teljes leszakadás ellen – Vidékfejlesztési konferencia Tiszanánán
Hír
2015-05-14
A hátrányos helyzetű térségek településein nemcsak a közfoglal - koztatásnak van rendkívüli jelentősé - ge a helybeliek életkörülményeinek javításában, de az önkormányzatoknak mindent meg kell tenniük a szociális védőháló kiszélesítéséért is – derült ki a Magyar Önkormányzatok Szövetsége (MÖSZ) „Vidékfejlesztés, mint fenntartható fejlődés” című konferencia-sorozata Heves megyei állomásán, Tiszanánán.
A hátrányos helyzetű térségek településein nemcsak a közfoglalkoztatásnak van rendkívüli jelentősége a helybeliek életkörülményeinek javításában, de az önkormányzatoknak mindent meg kell tenniük a szociális védőháló kiszélesítéséért is – derült ki a Magyar Önkormányzatok Szövetsége (MÖSZ) „Vidékfejlesztés, mint fenntartható fejlődés” című konferencia-sorozata Heves megyei állomásán, Tiszanánán.
Tiszanánán nagyon sokan szorulnak az önkormányzat segítségére – vázolja a helyzetet Tóth József polgármester
Tiszanána az ország kilencedik leghátrányosabb helyzetű kistérségében fekszik, az ipar fejletlen, a mezőgazdaság privatizált, a lélekszám csökken, a munkanélküliek aránya 40-45 százalék – vázolta a 2500 fős dél-hevesi község helyzetét Tóth József polgármester Gémesi György MÖSZ-elnök köszöntőjét követően. Tiszanánán sokan szorulnak lakhatási támogatásra és sokaknak van szükségük segítségre a közműszámlák fizetéséhez is, ezért az önkormányzatnak mindent meg kell tennie a szociális védőháló kiszélesítéséért. A település „felszínen tartásában” a közfoglalkoztatásnak is jelentős a szerepe: jelenleg 300 embert sikerült bevonni a különböző közmunkaprogramokba, de még így is 150 álláskereső várakozik valamiféle munkalehetőségre. A közfoglalkoztatottak többsége a startmunka mintaprogramokban dolgozik, hetvenen a mezőgazdaságban tevékenykednek, de van egy építőbrigád is, amelynek a középületek és a közterületek rendbehozatala a feladata. Mint Tóth József elmondta, évtizedek óta igyekeznek minden hazai és uniós pályázati forrást kihasználni a település fejlesztésére, illetve az életkörülmények javítására, s reméli, hogy a következő uniós ciklusban a korábbiaknál is nagyobb lehetőség nyílik majd erre.
Ignácz Balázs, a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal (MVH) Heves megyei kirendeltségének vezetője a 2003 óta működő MVH történetéről, szerkezeti felépítéséről, illetve az elmúlt évek során felhasznált uniós pénzügyi alapokról beszélt a megjelent polgármestereknek. Mint elmondta, a hivatalnak 22 ezer regisztrált ügyfele van Hevesben, ezek nagy része egyéni gazdálkodó, de vannak nagyobb vállalkozások és önkormányzatok is. Mivel az önkormányzatok elsősorban beruházási támogatások kérelmezése ügyében fordulnak a hivatalhoz, Ignácz Balázs a beruházási jogcímek kérelmezési és ellenőrzési tapasztalataival is megismertette a településvezetőket. Előadásában szó esett még a 2007-2013-as uniós költségvetési ciklusból megmaradt fejlesztési források felhasználása céljából nemrégiben kiírt pályázatokról is, amelyek közül különösen a tanyabusz-pályázat volt népszerű a települések körében.
A közelmúlt után a jelen és a jövő, azaz a 2014-2020-as időszak Vidékfejlesztési programja került terítékre – immár Csikász Gábor, a Magyar Nemzeti Vidéki Hálózat (MNVH) Borsod-Abaúj-Zemplén megyei referense előadásában. Mint az előadó kifejtette, a jelenleg elfogadásra váró új vidékfejlesztési programban a korábbival ellentétben nem négy tengely, hanem hat prioritás tartalmazza a legfontosabb célkitűzéseket, míg a két tematikus alprogram a rövid ellátási láncok létrehozását, illetve a fiatal gazdák támogatását célozza. Csikász Gábor bemutatta az önkormányzatok által az MNVH-hoz benyújtható projektötleti témákat, a Heves megyei LEADER szervezeteket, valamint a hivatal segítségével megvalósult, követendő kezdeményezések közül is néhányat, a környező térségek településiről.
Lőrincz Leó, Belügyminisztérium, a Közfoglalkoztatási és vízügyi helyettes államtitkári kabinetének főtanácsadója előbb általános áttekintést nyújtott a közfoglalkoztatási programok történetéről és szerkezeti felépítéséről, majd a 2015. év közmunkaprogramok célkitűzéseit ismertetve a foglalkoztathatóság növelését, a roma lakosság integrációjának erősítését és a közétkeztetés minőségének javítását emelte ki. Beszélt a korábbi kistérségi, ma járási startmunka mintaprogramokat váltó, úgynevezett ráépülő közmunkaprogramokról, s hangsúlyozta, hogy az idei programok kialakításánál igyekeztek a helyi sajátosságokat, illetve a helyi közösségek igényeit is figyelembe venni. Végezetül felhívta a figyelmet a Belügyminisztérium által néhány hete elindított Közfoglalkoztatási Portálra, amely széleskörű információkkal szolgál a közfoglalkoztatás rendszeréről, az aktuális és tervezett programokról, valamint a képzésekről és jó gyakorlatokról.
Mivel a térségben igen jelentős szerepe van a közfoglalkoztatásnak, az előadásokat követő konzultáció során elsősorban a közmunkaprogramokkal kapcsolatosan merültek fel kérdések, illetve hangzottak el pozitív és negatív tapasztalatok.
möszlap.hu
