2024. április 24. György napja van
MÖSZLAP
MÖSZLAP

möszlap

Nyugat-Magyarországon folytatta „Vidékfejlesztés, mint fenntartható fejlődés” című konferencia-sorozatát a MÖSZ

Hír

2015-10-15


Veszprém, Zala, Vas és Győr-Moson-Sopron megyében folytatta „Vidékfejlesztés, mint fenntartható fejlődés” című konferencia-sorozatát a Magyar Önkormányzatok Szövetsége (MÖSZ). A Szigligeten, Keszthelyen, Bükön és Rábaszentmihályon megtartott rendezvényeken – egyebek mellett – az agrártámogatások új rendszeréről, az aktuális vidékfejlesztési pályázatokról és a közfoglalkoztatásban rejlő lehetőségekről hallgathattak előadásokat a polgármesterek.



Veszprém, Zala, Vas és Győr-Moson-Sopron megyében folytatta „Vidékfejlesztés, mint fenntartható fejlődés” című konferencia-sorozatát a Magyar Önkormányzatok Szövetsége (MÖSZ). A Szigligeten, Keszthelyen, Bükön és Rábaszentmihályon megtartott rendezvényeken – egyebek mellett – az agrártámogatások új rendszeréről, az aktuális vidékfejlesztési pályázatokról és a közfoglalkoztatásban rejlő lehetőségekről hallgathattak előadásokat a polgármesterek.

Szigliget

Szigliget a Balaton északi partjának egyik legjobb adottságokkal rendelkező kistelepülése és az önkormányzat jól is tud sáfárkodni ezekkel az adottságokkalderült ki Balassa Balázs polgármester előadásából, amelyet Gémesi György MÖSZ-elnök köszöntőjét követően hallgattak meg a Veszprém megyei polgármesterek. Mint elhangzott, a község vezetése előbb a hiányzó infrastrukturális fejlesztéseket pótolta, majd felújítottak minden olyan intézményt, amely idegenforgalmi szempontból bevételt jelenthet. Így lett mára a strand a környék legnépszerűbb fürdőhelye, a szigligeti vár pedig felkerült ország leglátogatottabb várainak sorába, 16 embernek ad munkát és egész évben várja a vendégeket. Mindemellett megújították a tájházat és a kézműves udvart, tanösvényeket, túraútvonalakat alakítottak ki, s a kirándulásban megfáradt utazókat öt borászat és vendéglátóhely várja. A szezon meghosszabbítása érdekében az év minden szakára szerveznek programokat az újévi jeges fürdőzéstől a nyári várfutáson át az októberi süllőfesztiválig, és folyamatosan növelik azoknak az önkormányzati tulajdonú ingatlanok számát is, amelyeknek bérbeadásával tovább gyarapítható a település fejlesztésre fordítható saját bevétele.

Horváth Zoltán, a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal (MVH) Zala megyei Kirendeltségének vezetője a Közös Agrárpolitika első évéről, illetve a 2014-2020-as költségvetési időszak agrártámogatási rendszerének strukturális és eljárásjogi változásairól beszélt. Ezek több könnyítést tartalmaznak a korábbi rendszerhez képest, lehetőség lesz például előleg kérésére és az elbírálási rendszer tekintetében is pozitív változások várhatók. Újdonság, hogy mostantól a Vidékfejlesztési Program (VP) is operatív programnak számít, így az irányító hatósági jogköre a Földművelési Minisztériumtól a Miniszterelnökséghez került, s hogy a pályázatok nem miniszteri rendeletek, hanem pályázati kiírások formájában jelennek meg a pályázati honlapon. A VP teljes hétéves kerete 3770 milliárd forint, ebből 1300 milliárd jut vidékfejlesztésre, amelynek hét százalékát tudják felhasználni majd a települések.

Lőrincz Leó, a Belügyminisztérium Közfoglalkoztatási és vízügyi helyettes államtitkári kabinetjének főtanácsadója a közfoglalkoztatás történetével kezdte előadását, majd az idei közmunkaprogramok legfontosabb célkitűzéseiről, a programokon belüli képzési lehetőségekről, illetve az aktuális programokról és a legfrissebb jogszabályi változásokról beszélt. A polgármesterek megtudhatták, hogy az idei 270 milliárd forintról jövőre 340 milliárdra nő a közfoglalkoztatási programok költségvetése, s hogy olyan új tevékenységeket is elvégezhetők majd a programok keretében, mint temetők és sírkertek rekonstrukciója, graffitik eltávolítása, önkormányzati utak karbantartása, önkormányzati tulajdonú bérlakások, kúriák, kastélyok és állatmenhelyek felújítása, romos épületek elbontása, illetve szociális közfürdők kialakítása.








Keszthely

Gémesi György köszöntőjében a MÖSZ tevékenységét és a konferencia-sorozat legfontosabb célkitűzéseit ismertette a hallgatósággal, majd Ruzsics Ferenc, Keszthely polgármestere a „Balaton fővárosában” megvalósított, illetve tervezett turisztikai beruházásokról beszélt. Mint elmondta, a 20 ezer fős városnak 55-60 millió forintos idegenforgalmi adóbevétele van évente, amit jócskán lehetne növelni, ezért számos fejlesztést hajtottak végre az elmúlt években. Ezek közül a legfontosabb a főtér megújítása és a sétáló utca kialakítása volt. A jövőben ismét élettel töltenék meg a régóta üresen álló Balaton és a Hullám szállót, s a tópartot is szeretnék még vonzóbbá tenni a turisták számára.

Horváth Zoltán, az MVH Zala megyei Kirendeltségének vezetője Európai Bizottság által augusztusban jóváhagyott új Vidékfejlesztési Program prioritásait ismertette az egybegyűltekkel, s felsorolta, melyek azok a legfontosabb változások az elmúlt időszak agrártámogatási rendszeréhez képest. Ezt követően két olyan pályázatról számolt be, amelyeket még idén kiírnak, s amelyek nagy segítségére lehetnek a polgármestereknek településük fejlesztésében. Az egyik az egyedi szennyvízelvezetési pályázat, amelyben projektenként 500 ezer euróra lehet pályázni 75-95 százalékos támogatási intenzitás mellett, a másik a településképet meghatározó épületek külső rekonstrukcióját és energiahatékony felújítását célozza, projektenként legfeljebb 160 ezer eurós támogatással, szintén 75-95 százalékos támogatási intenzitás mellett.

Lőrincz Leó, a Belügyminisztérium Közfoglalkoztatási és vízügyi helyettes államtitkári kabinetjének főtanácsadója a közfoglalkoztatás múltjáról és jelenéről tartott tájékoztatójában beszélt a közmunkaprogramok finanszírozásában és jogszabályi hátterében történt változásokról, a hajléktalanok közmunkaprogramokba való bevonásáról, a járási startmunka mintaprogramokat váltó, ráépülő közmunkaprogramokról, s felhívta a figyelmet a Belügyminisztérium rendkívül informatív Közfoglalkoztatási Portáljára, illetve Virtuális Közfoglalkoztatási Piacterére.

Szeder-Kummer Mária, a Zalai Falvakért Egyesület ügyvezető titkára a Zala megyei falu- és tanyagondnoki szolgálat több mint két évtizedes fennállása óta szerzett tapasztalatokat osztotta meg a hallgatósággal. Beszámolójából kiderült, hogy Magyarország 1389 falugondnoki szolgálatából az aprófalvas településszerkezetű Zalában 146 működik, egyebek mellett szociális, önkormányzati és közösségi szolgálatokat, feladatokat ellátva. Közreműködnek az ételkiszállításban, a házigondozásban, az idősellátásban, sőt a közfoglalkoztatottak betanításában és irányításában is. Afféle „egyszemélyes intézmények” ők, akik számos kistelepülés egyetlen intézményei is egyben. Mivel helyettesítésük nehezen megoldható, nemcsak szabadságra nem tudnak menni, de még „betegek sem lehetnek”.







Bük

A vas megyei Bükön – pontosabban Bükfürdőn – működik az ország második legnagyobb termálfürdője, így természetesen az idegenforgalomé a főszerep a település életében. Mint Németh Sándor polgármester elmondta, a helyi bevételek meghatározó hányada származik a szállás- és vendéglátóhelyek üzemeltetői által fizetett iparűzési-, illetve a vendégéjszakák után befolyó idegenforgalmi adóból. Utóbbinak minden egyes forintját 1,5 forinttal támogatja az állam, amit kizárólag turisztikai beruházásokra kellene fordítani, ám ezeknek a köre a mai napig nincsen konkrétan meghatározva, így nehéz eldönteni, hogy a főtér rekonstrukciója, illetve egy út vagy kerékpárút-építés turisztikai célú fejlesztésnek tekinthető-e. A helyi turizmus fejlesztésére, koordinálására, valamint az ágazatban tevékenykedők érdekeinek képviseletére három szervezet jött létre a településen, a 150 tagú Bükkfürdő Turisztikai Egyesület, a 80 tagot számláló Büki Szobakiadók Szövetsége, valamint a kőszegi és a csepregi kistérség 30 települése alkotta UITRO (Utak az Írottkő Oltalmában) LEADER Egyesület. Az önkormányzat a gyógyturizmus mellett a település kulturális és sport célú intézményrendszerét is folyamatosan bővíti, a tervezett fejlesztések közül pedig egy új bükkfürdői városközpont létrehozását lehet kiemelni.

Horváth Zoltán, az MVH Zala megyei Kirendeltségének vezetője az új Vidékfejlesztési Program prioritásait ismertetve elsősorban vidékfejlesztésről szóló, hetedik prioritásra hívta fel a településvezetők figyelmét, majd agrártámogatási rendszer eljárásjogi változásait ecsetelte. A legfontosabb különbségek között említette, hogy a pályázatokat ezentúl pályázati felhívások formájában hirdetik meg, a kötelezettségvállalást a határozat helyett támogatási szerződésben rögzítik, a korábbi szakaszolt pályáztatással szemben mostantól folyamatosan lehet benyújtani a pályázatokat, s az elbírálás is sok tekintetben egyszerűsödik. A jövőre megjelenő pályázatok közül a külterületi közutak fejlesztésére, a közétkeztetést végző intézmények konyhájának fejlesztésére, a helyi termékek értékesítését szolgáló piacok létesítésére és korszerűsítésére, a falu-és tanyagondnoki szolgálatok gépjármű- és eszközbeszerzésére, valamint a többfunkciós közösségi terek, szolgáltató központok létrehozására szóló pályázatokat ajánlotta a polgármesterek figyelmébe a kirendeltségvezető.

Mivel a társadalmi felzárkóztatás, de a vidék- a terület-, illetve a településfejlesztés céljait szolgáló közfoglalkoztatás az egyik legfontosabb feladat a településvezetők számára, nagy érdeklődés kísérte a Belügyminisztérium Közfoglalkoztatási és vízügyi helyettes államtitkári kabinetje főtanácsadója, Lőrincz Leó előadását is, aki a közmunkaprogramok történetének, szerkezetének és jogszabályi hátterének áttekintése mellett az új típusú, illetve kiterjesztett közmunkaprogramokról is szót ejtett. A kiterjesztett közmunkaprogramok a korábbinál sokkal szélesebb mozgásteret biztosítanak a polgármesterek számára, ugyanis ezek keretében a közfoglalkoztatottak akár az önkormányzati bérlakások felújításában, a romos épületek bontásában, vagy a falfirkák eltávolításban is közreműködhetnek.







Rábaszentmihály

„Rábaszentmihály a múltra építi fel a jövőjét, hiszen 810 éves községünk sok évszázados földművelő tradícióval rendelkezik, és lényegében ezt a hagyományt élesztettük újjá 2013-ban az első Start közmunka mintaprogram beindításával” – mondta Horváth Gábor, a félezer lelkes Rába parti település polgármestere. Szántóföldi növénytermesztéssel kezdték, majd fóliasátrakat is építettek, ahol már melegházi zöldségek – többek között paprika, paradicsom és uborka – termesztésére is nyílt lehetőség. Később baromfiprogramot is indított a település, s a tojásokra alapozva hamarosan a tésztagyártás is megkezdődött. A közfoglalkoztatottak által termesztett zöldségeket, gyümölcsöket is helyben dolgozzák fel, többek között szörpöket, lecsót, savanyúságokat állítanak elő, amelyeket a „Rábaszentmihály ízei” márkanév alatt hoznak forgalomba. Helyi specialitás a nyolctojásos rábaszentmihályi száraztészta, a fürjtojásos tészta, illetve a meglehetősen népszerű tölgyfahordóban érlelt savanyú káposzta. A közfoglalkoztatási programok kiemelkedő megvalósításáért már belügyminiszteri elismerést is részesült település önkormányzati gazdaságában jelenleg 25 főt foglakoztatnak, az idei bevétel pedig elérte a 6,5 millió forintot.

A polgármester előadása után Légrády Gábor, a MVH Győr-Moson-Sopron Megyei Kirendeltségének vezetője beszélt az agrártámogatások új rendszeréről, majd Lőrincz Leó, a Belügyminisztérium Közfoglalkoztatási és vízügyi helyettes államtitkári kabinetjének főtanácsadója foglalta össze mindazt, amit a vidékfejlesztés egyik alapkövének számító közmunkaprogramokról tudni érdemes. Mint a településvezetők megtudhatták, jövőre 340 milliárd forintra nő a közmunkaprogramok előirányzott kerete, ám ezentúl ez csak a bérekre lesz fordítható, a munkálatokhoz szükséges eszközök beszerzésére a vidékfejlesztési program pályázatain keresztül lehet majd biztosítani a forrásokat. A szociális szövetkezetekről szólva elmondta: jelenleg 110 ilyen, többségében mezőgazdasági tevékenységet végző szervezet működik az országban, s további 109 településről érkezett már jelzés az alapítás szándékáról a Belügyminisztériumhoz.

Az előadásokat követő konzultáción az MVH és a Belügyminisztérium képviselőjéhez is számos kérdést intéztek a Győr-Moson-Sopron megyei polgármesterek, végezetül pedig Gémesi György, a MÖSZ elnöke foglalta össze az elhangzottakat, további sikeres munkát kívánva a településvezetőknek, s biztosítva őket arról, hogy a szövetség a továbbiakban is minden fórumon, minden lehetséges eszközzel képviselni fogja a polgármesterek, különösképpen a kistelepülések vezetői érdekeit.







möszlap.hu

Letölthető tartalmak:
- Horváth Zoltán előadása 
- Lőrincz Leó előadása
- Németh Sándor előadása 
- Szeder-Kummer Mária előadása


Vissza