Nemkívánatos önkormányzati szövetségek
Hír
2012-10-31
A jelenleg működő nyolc önkormányzati érdekszövetségből négyet nem tekintene partnerének a kormány. A jogszabályok előkészítésében való társadalmi részvételről szóló, januártól hatályos törvény zárószavazása előtt alig egy órával az Országgyűlés alkotmányügyi bizottsága olyan módosító indítványt nyújtott ugyanis be, amelyben tételesen meghatározzák annak feltételeit, hogy egy érdek-képviseleti szervezet mikor tekinthető országosnak. A kormánynak a helyhatóságokat érintő jogalkotási és más kérdésekről a jövőben csak ezekkel kell majd egyeztetnie.
A jelenleg működő nyolc önkormányzati érdekszövetségből négyet nem tekintene partnerének a kormány. A jogszabályok előkészítésében való társadalmi részvételről szóló, januártól hatályos törvény zárószavazása előtt alig egy órával az Országgyűlés alkotmányügyi bizottsága olyan módosító indítványt nyújtott ugyanis be, amelyben tételesen meghatározzák annak feltételeit, hogy egy érdek-képviseleti szervezet mikor tekinthető országosnak. A kormánynak a helyhatóságokat érintő jogalkotási és más kérdésekről a jövőben csak ezekkel kell majd egyeztetnie.
A javaslat indokolása szerint az önkormányzati törvény nem határozta meg, hogy melyek azok az országos érdekszövetségek, amelyekkel a kabinetnek tárgyalnia kell, vagyis a szabályozás eddig hézagos volt. Az elmúlt húsz évben ez nem okozott zavart –az egyeztetésekre valamennyi szervezetet meghívták. Most viszont ezen a területen is rendet tesznek, hiszen – amint az önkormányzati törvény módosításából kiderül – csak az igazán „nagyokkal” állnak szóba. Ilyen például a megyei önkormányzatokat tömörítő szervezet, ha annak legalább 13 tagja van. Ez ma is teljesül, mert a fideszes Ódor Ferenc vezette Megyei Önkormányzatok Országos Szövetségébe valamennyi megye belépett.
A Megyei Jogú Városok Szövetsége ugyancsak eleget tesz a feltételeknek, hiszen a minimálisan szükséges tizenöttel szemben az e körbe tartozó mind a huszonhárom város csatlakozott a tömörüléshez, amelynek élén Kósa Lajos, Debrecen polgármestere, a Fidesz alelnöke áll. Egyébként a két érdekszövetséget szinte kizárólag kormánypárti politikusok alkotják, és a sorból csak Botka László, Szeged MSZP-s polgármestere lóg ki.
A kormánynak partnerként kell még elfogadnia a Települési Önkormányzatok Országos Szövetségét (TÖOSZ) is, ahová bármely helyhatóság beléphet. Az ilyen „vegyes” szervezetek esetében az önkormányzati törvény legalább nyolcszáz tagot ír elő, és a TÖOSZ ennek a kétszeresével rendelkezik. Ez a szövetség tehát a legnagyobb, és a helyzete annyiban is speciális, hogy korántsem „egyszínű”, hiszen a csaknem 3200 település közül csak körülbelül hatszáz élén áll fideszes polgármester, míg a falvak többségét – s a TÖOSZ tagjainak jó része közülük kerül ki – függetlenek vezetik. Így korántsem tekinthető lefutottnak, hogy a szocialista Molnár Gyula elnök távozása után – aki korábban Újbuda polgármestere volt – itt is fideszes elnököt választanak-e majd a jövő tavaszi tisztújításon.
A Kisvárosi Önkormányzatok Országos Érdekszövetségével viszont már nem kell egyeztetni, mert alig száztíz települést tömörít,miközben az új szabályozás szerint akkor lehetne a körzetközponti önkormányzatok érdek-képviseleti szervezete, ha azok kétharmadát a tagjai között tudhatná. Ezt a szervezetet egyébként novemberig Sütő László, Marcali szocialisták által is támogatott polgármestere vezette, ám a tisztújításon Dancsó Józsefnek, Orosháza fideszes első emberének szavaztak bizalmat. A Magyar Faluszövetséghez kétszáz körüli település tartozik, ezért velük sem tárgyalnak.
A Magyar Önkormányzatok Szövetségének (MÖSZ) elnöke Gémesi György gödöllői polgármester, aki korábban az MDF színeiben politizált, legutóbb pedig a Fidesz ellenében nyert fölényesen a helyhatósági választáson. Ennek a szövetségnek mintegy négyszáz település a tagja, így Gémesi sem partner többé.
Ugyanilyen sorsra jutott a Községek, Kistelepülések és Kistérségek Országos Önkormányzati Szövetsége (KÖSZ) is. Ezt az egykor országos hírű SZDSZ-es politikus, Wekler Ferenc mecseknádasdi polgármester vezeti. Ám hiába tudhatja maga mögött négyszáz település támogatását, a kormány nem kíváncsi a véleményére.
Szívesen látja ugyanakkor a tárgyalóasztalnál a kabinet a fővárosi érdekek képviseletére létrejött kezdeményezést, a Budapesti Kerületi Önkormányzatok Országos Szövetségét. A törvénymódosításból legalábbis ez derül ki, mert partnerként fogadnak egy olyan szövetséget, amely a fővárosi önkormányzatot és legalább tizenöt kerületet tömörítene, ami elég különös, mert ezt a szervezetet nemigen lehet „országosnak” minősíteni. A szövetség honlapja szerint egyébként a feltételeknek egyelőre nem tesznek eleget, mert a fővárosi önkormányzat még nem tag.
Meglepte a törvénymódosítás Gémesi Györgyöt, mert ebben a kérdésben az önkormányzati szövetségekkel szerinte senki nem egyeztetett. A polgármester azt ugyan elismeri, hogy az általa vezetett szervezetnek nincs nyolcszáz tagja, ám a csatlakozott települések lakóinak száma körülbelül hárommillióra tehető, tehát a népesség jelentős részének érdekeit közvetíthetik. Úgy véli, ebben a helyzetben keresnie kell a kapcsolatot azokkal a településekkel amelyek ugyancsak képviselet nélkül maradhatnak. Kérdéses azonban – tette hozzá –, mi a garancia arra, hogy amikor a taglétszám meghaladja a nyolcszázat, nem ezret követelnek-e meg.
Gémesi szerint nem az a fő kérdés, hogy a kormány tárgyalni kíván-e a helyhatóságokkal, hanem az, hogy adnak-e valóban érdemi jogosítványokat a szövetségeknek. Eddig is meghallgatták őket – fogalmazott –, ám a véleményüket nemigen vették figyelembe. Ezért a polgármester szerint először azt kell tisztázni: milyen ügyekben kötelező tárgyalóasztalhoz ülni, s lesz-e a szövetségeknek lehetőségük arra, hogy konkrét ügyekben jogszabálytervezeteket terjesszenek elő.
A KÖSZ elnöke, Wekler Ferenc szerint a változás leginkább a falvakat sújtja, amelyektől az előző kormány idején is jelentős támogatást vontak meg – állítja.
Felháborító, hogy miközben nemzeti konzultációról beszélnek, a sok százezer vagy akár néhány milliónyi embert képviselő szövetségeket egyszerűen kihúzzák az együttműködésre alkalmasnak ítélt szervezetek sorából – jelentette ki Pál Tibor, az MSZP szakpolitikusa. Az utolsó pillanatban benyújtott, senkivel nem egyeztetett törvénymódosítást azért is indokolatlannak tartja, mert azokat a településeket rekeszti ki a „nemzeti konzultáció” folyamatából, amelyeknek az érdekérvényesítő képessége szerény.
