2024. május 26. Fülöp, Evelin napja van
MÖSZLAP
MÖSZLAP

möszlap

MÖSZ-MEOE konferencia

Hír

2012-09-20


A jó szándékkal, ám kellő átgondoltság és előzetes tanulmányok készítése nélkül megalkotott állatvédelmi törvény-módosítás komoly kihívások elé állítja az önkormányzatokat, az állatorvosokat és minden érintettet. Különösen az állatok összeírása jelenthet nehézséget, mivel nem ismeretesek ennek költségei, s az sem, honnan lesznek majd hozzá források. A megoldás az összefogás, és a törvény kritikus pontjainak módosítása lehet – derült ki a Magyar Önkormányzatok Szövetsége (MÖSZ) és a Magyar Ebtenyésztők Országos Egyesülete (MEOE) március 20-án, Gödöllőn rendezett, „Felelős állattartás” című konferenciáján.



Dr. Gémesi György, a MÖSZ és Korózs András, a MEOE elnöke köszöntője után Márton Attila, a MEOE ügyvezetője mutatta be az idén 113 éves, 10 ezer tagot számláló, egyetlen országos lefedettséggel működő kutyatenyésztői egyesület tevékenységét, az önkormányzatokkal való együttműködését, majd a 2013-as budapesti kutya világkiállításról beszélt. 



Simó Gergely mesterkiképző arra hívta fel a figyelmet, hogy az ismert származású, értékes génállománnyal rendelkező kutyák tenyésztőinek is meg kellene kapniuk azokat az ebrendészeti hozzájárulás fizetésével kapcsolatos kedvezményeket, amelyek a menhelyekről kihozott kutyák gazdáit megilletik.

Dr. Gönci Gábor, a Magyar Állatorvosi Kamara elnöke az állatvédelmi törvény megalkotásáról elmondta: az Országgyűlés elé egy kiváló tervezet került, amit különböző módosító indítványokkal sikerült „szörnyszülötté” tenni. Mindemellett kifogásolta, hogy az OGY bizottsági viták során a szakmának már nincsen beleszólási joga a tervezet további sorsága.

Dr. Ódor Ferenc Országgyűlési képviselő, a Parlament Mezőgazdasági Bizottságának tagja előadásában kifejtette: az állatvédelmi törvény többek között a rendtartásban, a felelős állattartás elterjesztésében, és a lehető legnagyobb védettségi szint elérésében szeretett volna segítséget nyújtani az önkormányzatoknak. Munkájukat mindvégig a jó szándék vezette, ami azonban néhol – például a menhelyről kihozott kutyák, joghézagot teremtő ebadó-mentessége esetében – amatőrizmussal párosult.



Dr. Harsányi Krisztián, a Vidékfejlesztési Minisztérium Élelmiszerlánc-felügyeleti Főosztályának munkatársa a honi állatvédelem fejlődését mutatta be 1279-től napjainkig, ismertette a jelenleg hatályban lévő jogszabályokat, majd külön kitért a kóbor kutyák okozta közbiztonsági és közegészségügyi problémákra. 



Dr. Koleszár István állatorvos, a REX állatotthon vezetője a civil állatvédelem hazai helyzetét ecsetelte, különös tekintettel a kóbor állatok számának csökkentésére, majd bemutatta az egyesület által, Újpesten alapított Állatszigetet, ahol a gyerekek természetes életkörülményeik között találkozhatnak az állatokkal, s fogadhatják örökbe azokat. 



Szintén a gyermekkori szemléletformálásra hívta fel a figyelmet Halász Árpád kutyakiképző, a gödöllői kutyaiskola vezetője. Az intézmény munkatársai – Gödöllő önkormányzatával együttműködve – a város oktatási intézményeiben igyekeznek bemutatni a felelős állattartás alapjait. Munkálkodásuknak köszönhetően, az óvodásoktól a gimnazistákig számos gyermek megismerkedett már a kutyák „nyelvével”, jeleivel, amivel számos harapásos baleset megelőzhető. Halász árpád kitért a pedagógusok felelősségére is, akiknek szintén tisztában kellene lenniük az állatok viselkedési formáival, hogy megvédhessék a rájuk bízott gyerekeket.

Dr. Pozsonyi Anikó, a MEOE jogtanácsosa a kedvtelésből tartott állatok tartását, tenyésztését és forgalmazása kapcsán született 2010-es kormányrendelet önkormányzati vonatkozásait ecsetelte.

Dr. Gémesi György, a MÖSZ elnöke, Gödöllő polgármestere számára csalódást okozott az állatvédelmi törvény módosítása, amely előtanulmányok, illetve a szakmával és az önkormányzatokkal való, megfelelő egyeztetés nélkül született. Mint mondta, jobban át kellett volna gondolni az állattartástól való eltiltás kérdését, mert az önkormányzatoknak nincsenek meg az ehhez szükséges eszközei, s egy törvény mit sem ér a szankciók alkalmazásának lehetősége nélkül. A MÖSZ elnöke szerint a legnagyobb kihívást az állatok összeírása jelenti, amit nagyon nehéz lesz a megadott időre végrehajtani a költségek nagysága és a szükséges források ismerete nélkül. Annyi bizonyos: a hatezer forintos ebadó nem lesz elegendő. A törvény sürgősen korrekcióra szorul, ehhez az érintettek összefogására szükséges. Az önkormányzatok készek a párbeszédre a legjobb megoldás megtalálásához. 

Utolsó megszólalóként Dr. Apáti István, az Országgyűlés Önkormányzati és területfejlesztési bizottságának alelnöke azokat a tapasztalatait ismertette, amiket három éve, Kocsord jegyzőjeként szerzett, a község kutyáinak összeírásakor. Apáti István véleménye szerint az állatvédelmi törvény sokak által várt végrehajtási rendelete nem jelenthet megoldást, a törvény átfogó módosítása van szükség.

Végezetül Dr. Gémesi György és Korózs András összegezték az elhangzottakat, még egyszer kiemelve az érintettek összefogásának és a törvény kritikus pontjai módosításának szükségességét.

Forrás: www.magyarpolgarmester.hu


Vissza