Lehetőségek az önfenntartó képesség felerősítésére
Hír
2013-08-27
Az utóbbi évek gazdasági nehézségei, az energiaárak emelkedése, a növekvő munkanélküliség nagy kihívást jelentenek az önkormányzatoknak. Egyre nagyobb teret hódít a közfoglalkoztatás, és mind több település törekszik önfenntartó képességének erősítésére. Hogy mindez hogyan történik a gyakorlatban, arra hallhattunk példákat a Magyar Önkormányzatok Szövetsége (MÖSZ) „Az önkormányzatok saját erőforrásainak szerepe az önfenntartó képesség fokozásában – Közfoglalkoztatás” című konferenciáján, 2013. augusztus 27-én, Gödöllőn.
Az utóbbi évek gazdasági nehézségei, az energiaárak emelkedése, a növekvő munkanélküliség nagy kihívást jelentenek az önkormányzatoknak. Egyre nagyobb teret hódít a közfoglalkoztatás, és mind több település törekszik önfenntartó képességének erősítésére. Hogy mindez hogyan történik a gyakorlatban, arra hallhattunk példákat a Magyar Önkormányzatok Szövetsége (MÖSZ) „Az önkormányzatok saját erőforrásainak szerepe az önfenntartó képesség fokozásában – Közfoglalkoztatás” című konferenciáján, 2013. augusztus 27-én, Gödöllőn.
Gémesi György MÖSZ elnök köszöntője után Lőrincz Leó, a Belügyminisztérium közfoglalkoztatási és logisztikai főosztályvezetője beszélt a közfoglalkoztatás aktualitásairól. Mint elmondta, idén 153, 8 milliárd forintot költ az állam a közfoglalkoztatásra, amelynek keretében hazánk 490 ezer álláskeresőjéből mintegy 268 ezret juttattak munkához, augusztus végéig. A közmunkaprogramok közül a halmozottan hátrányos térségek számára szervezett start közmunka mintaprogramokat emelte ki, melynek résztvevőit eddig elsősorban az ár- és belvízvédelem, az illegális szemétlerakók felszámolása és a parlagfű-menetesítés területén alkalmazták sikeresen.
A főosztályvezető kiemelte: az idei évtől nagyobb hangsúlyt fektetnek a közfoglalkoztatottak képzésére is, ezért a 2013 novembere és 2014 áprilisa között 100 ezer főnek különböző oktatásokon kell majd rész vennie. A nyolc osztályt sem végzetteknek – akik a közfoglalkoztatottak 45 százalékát teszik ki – alapfokú képzéseket, a többieknek betanító-, illetve szakképzéseket tartanak. Bizonyos mezőgazdasági munkákhoz már most is kötelező a képzéseken való részvétel, ennek köszönhetően jelenleg 18 ezren végeznek növénytermesztői, állattenyésztői és tartósítóipari tanfolyamokat.
A start közmunka mintaprogramok optimális kihasználására hallhattunk példát Kazinczi Istvántól, az Tiszatenyő polgármesterétől, aki elmondta: az 1900 fős községben pillanatnyilag 131 közfoglakoztatott tevékenykedik, főként a növénytermesztés, a kertészet és az állattenyésztés területén, de foglalkoznak vályog- és földtégla készítéssel, záportározók, vízelvezető árkok építésével, a közterületek felújításával, rendben tartásával is. A helyben megtermelt tejet és húst a tiszatenyőiek maguk dolgozzák fel és értékesítik, egyelőre szinte kizárólag a településen belül. Mivel a mezőgazdasági termelés területén jók a tapasztalatok, szeretnék tovább erősíteni a helyi feldolgozást is, melynek érdekében vágópont és savanyító üzem létesítését, illetve egy szociális szövetkezet létrehozását is tervezik.
„Ha vége is lenne holnap a világnak, én ma mégis ültetnék egy almafát” – írta Luther Márton anno, s ez a szemléletmód jellemzi Varga László, taktaharkányi polgármester gondolkodását is, aki 1998-as megválasztását követően 400 hektár földet vásárolt meg települése számára, majd a terület nagy részét tölgyekkel és nyárfákkal telepítette be. Ezekben az erdőkben most elsősorban erdő- és vadgazdálkodás folyik, de a nagy mennyiségű fa lehetővé tette, hogy az a korábban földgázzal fűtött önkormányzati intézményekben is átállhassanak a sokkal olcsóbban üzemeltethető fa-, faapríték, illetve vegyes tüzelésű kazánokra. A négyezres lélekszámú Taktaharkányban jelenleg közel 150 közfoglalkoztatott dolgozik, akik többek között a belvíz elvezetése, a járólap-készítés és a járdaépítés munkálataiból veszik ki a részüket.
A településüzemeltetés és a közfoglalkoztatás nehezen képzelhető el korszerű gépek alkalmazása nélkül. Ezekkel ismerkedhettek meg a konferencia résztvevői az Andreas Stihl Kft.-t képviselő Bodor László segítségével, aki a Stihl akkumulátoros termékpalettájára hívta fel a polgármesterek figyelmét, illetve Kistamás Péter jóvoltából, aki az ország legnagyobb, építőipari gépeket kölcsönző cégét, a Ramirent Kft.-t mutatta be a hallgatóságnak.
Sándor Tamás, az S-Tér Kft. ügyvezető igazgatója a települések közösségi tereinek – főtereknek, játszótereknek, sportpályáknak, lakótelepi zöldterületeknek – fejlesztési lehetőségeiről beszélt, színes példákkal illusztrálva, miként lehet a szürkülő, pusztulásnak indult településrészekből élhető, szerethető, közösségteremtő helyeket varázsolni.
A konferencia végén Gémesi György összegezte az elhangzottakat, majd a MÖSZ terveit ismertetve elmondta: a szövetség ősszel folytatja tavasszal megkezdett vidékfejlesztési konzultáció-sorozatát, amelynek keretében szeptemberben és októberben kilenc településre látogatnak el. Ugyancsak szeptember-októberben kerül sor a Magyar Újságírók Szövetségével együtt szervezett, a helyi sajtó és az országos média viszonyáról szóló konzultációkra is. A Helyi Önkormányzatok Napja alkalmából a MÖSZ – négy másik országos önkormányzati érdekszövetséggel közösen – konferenciát szervez október 1-jén, a Gödöllői Királyi Kastélyban, míg az idén bevezetett feladatfinanszírozással kapcsolatos tapasztalatokról, észrevételekről novemberben tartanak konferenciát.
Forrás: Magyar Polgármester Online
Letölthető tartalmak:
/uploads/files/lorinczleobmeloadasa.pptx
