Kritikus és elkeseredett hangok a MÖSZ országos konferenciáján
Hír
2012-10-14
Egyes polgármesterek sokismeretlenes egyenlethez, mások egy - elsősorban a kistelepüléseket - büntető törvénykönyvhöz hasonlították az új Önkormányzati Törvény Belügyminisztérium által készített normaszövegét október 14-én, a Magyar Önkormányzatok Szövetsége (MÖSZ) „Az önkormányzati rendszer átalakítása" címmel szervezett országos konferenciáján, ahol felmerült annak gondolata is, hogy a polgármesterek közös petícióban tiltakozzanak az elfogadhatatlan feltételeket tartalmazó törvénytervezet ellen.
Egyes polgármesterek sokismeretlenes egyenlethez, mások egy - elsősorban a kistelepüléseket - büntető törvénykönyvhöz hasonlították az új Önkormányzati Törvény Belügyminisztérium által készített normaszövegét október 14-én, a Magyar Önkormányzatok Szövetsége (MÖSZ) „Az önkormányzati rendszer átalakítása" címmel szervezett országos konferenciáján, ahol felmerült annak gondolata is, hogy a polgármesterek közös petícióban tiltakozzanak az elfogadhatatlan feltételeket tartalmazó törvénytervezet ellen.
Mivel Dr. Láng Zsolt, az Önkormányzati és Területfejlesztési Bizottság elnöke váratlanul lemondta előadását, az interaktív konferencia első felében - Dr. Gémesi György MÖSZ-elnök köszöntője után - a két legnagyobb hazai önkormányzati érdekszövetség önkormányzati törvényjavaslattal kapcsolatos véleményét ismerhették meg az egybegyűltek.
Dr. Dietz Ferenc, a Települési Önkormányzatok Országos Szövetségének (TÖOSZ) társelnöke a szféra jelenlegi problémáit ismetetve, elsősorban az elaprózott település- szerkezetet, a működési nehézségeket, az alulfinanszírozottságot, a kevés helyi bevételt és az eladósodottságot emelte ki. Problémás területnek nevezte továbbá az oktatás kérdéskörét, ahol meg kell találni, hogyan érvényesülhessen majd a lokálpatrióta szemlélet az állami irányítás alá vont intézményekben, hogyan ne vezessen az egységesítés sehol színvonalromláshoz, illetve, hogy milyen központi forrásokra számíthasson az a település, amelyik a későbbiekben mégis vissza szeretné venni oktatási intézményét.
A nehezen kezelhető gondok sorában említette a közszolgáltatások árszabályozásának, a tűzoltóságok államosításának, illetve más önkormányzati vagyontárgyak térítésmentes állami kézbe adásának kérdését. Mindemellett felhívta a figyelmet arra: hiába teszi lehetővé az állam, hogy az önkormányzatok saját, helyi adókat vessenek ki, a legtöbb magyar településen nem terhelhető tovább a lakosság.
A TÖOSZ társelnöke több üdvözlendő kezdeményezést is talált a tervezetben. Ilyen a kötelező és az önként vállalt feladatok szétválasztása és az önkormányzati rendészeti szervek létrehozásának lehetősége, de a polgármesteri hatáskör erősítése is a rendszer hatékonyságát szolgálja. Aránytalannak nevezte továbbá a jegyzők és a főállású polgármesterek illetményének csökkentését, melynek következtében sokan hátat fordíthatnak a szakmának.
„Az új Ötv. tervezet azért született, hogy megoldja az önkormányzati szféra válságát, de nem sikerült ezt a célt elérni vele" - kezdte a normaszövegről tartott elemzését Dr. Fábián Zsolt, a MÖSZ főtitkára. Gödöllő alpolgármestere szerint a tervezet leértékeli az önkormányzatok munkáját, erősíti a kormánytól való függést, megszünteti a megyék aktív szerepét, és az önkormányzati érdekegyeztetést sem teszi kötelezővé a kabinet számára.
A MÖSZ főtitkára nagyon szerencsétlennek nevezte a kötelező társulások kialakítását, s azt is, hogy az önkormányzatoknak nincs lehetőségük társadalmi kontrollt gyakorolni a járási hivatalok fölött. A kormány gyámkodása sok helyen - például a hitelfelvétel korlátozása és az önként vállalt feladatok finanszírozása esetében - tetten érhető, s nem igazán lehet mire vélni az önkormányzati rendőrség létrehozásának kötelezővé tételét, valamint a kéményseprői feladatok települési hatáskörbe rendelését sem.
Az önkormányzati szövetségek helyzetértékelése után a külső helyszínek - Békéscsaba, Debrecen, Dunaújváros, Győr, Miskolc, Nagykanizsa, Nyíregyháza, Pécs, Szolnok, Szeged, Szombathely és Veszprém - interaktív kapcsolása következett. A kihelyezett helyszíneken - amelyeken összesen többszáz polgármester gyűlt össze - elsősorban az intézményátadás, a járási hivatalok működése, illetve az önálló polgármesteri hivatalok fenntartásának lakosságszámhoz kötése foglalkoztatta a megjelenteket.
Számos helyen megfogalmazódott, hogy ha az új Ötv. tervezetet ebben a formában elfogadják és hatályba lép, az a kistelepülések ellehetetlenüléséhez vezet. A megjelent polgármesterek nem értettek egyet az oktatási intézmények állami kézbe vételével, mert tapasztalataik szerint - megfelelő finanszírozás mellett - helyben hatékonyabban és biztonságosabban el tudják látni a feladatukat. A jövővel kapcsolatban Polt Rita, Magyarpolány polgármestere feltette a kérdést: hol vannak azok a szakemberek, akik csupán Veszprém megyében a több mint 100, önkormányzatok által fenntartott oktatási intézményt átveszik, és azokat a későbbiekben szakszerűen üzemeltetik majd?
Kupainé Ambrus Gyöngyi, Kistokaj polgármestere egy többismeretlenes egyenlethez hasonlította a javaslatot, melynek ismeretlen tényezője, hogy mitől működik majd jobban az új rendszer az eddiginél, illetve mennyivel szolgálja jobban az emberek és a települések érdekeit. Hidvégi József fonyódi polgármester szerint is túl sok az ismeretlen a tervezetben, valószínűleg még az alkotói sem ismerik pontosan azokat. Fonyód első embere ugyanakkor üdvözölte a polgármesterek és a képviselők szakmai felkészültségének növelésére irányuló kezdeményezést.
Tilhoff István, aki 25 éve irányítja a 800 fős Mátyásdomb községet, azzal a kérdéssel fordult a normaszöveg alkotói felé: „belegondoltak-e, hogy ha koncepciójuk megvalósul, egy kistelepülés polgármestere annyit fog keresni, mint egy közfoglalkoztatott?"
„Lekezelnek minket, mint a kalauz a villamosjegyet, és velünk együtt a választópolgárokat is lekezelik - állapította meg Franka Tibor, Kerepes polgármestere, aki az elmúlt rendszerben átélt település-összevonásokhoz hasonlította a normaszövegben foglaltakat, és közös petíció benyújtását javasolta polgármester társainak a tervezet ellen való tiltakozásul.
Olajos Mihály, Szentpéterszeg első embere a jelenlévő Hajdú-Bihar megyei polgármesterek egyetértésével kijelentette, hogy a háromezer fő alatti településeket érintő változások, azaz, hogy ezután nem tarthatnak fenn önálló hivatalt, az elmúlt 20 év munkájának sárba tiprását jelentik. Az ország jelenlegi problémáiért nem az önkormányzatok, főleg nem a kistelepülések felelősek. Az általa elmondottakat Dr. Kiss Csaba, Eperjes polgármestere is megerősítette, hozzátéve, hogy a közös hivatalok járásokhoz, megyehatárokhoz való igazítása sem ésszerű mindenütt.
Dr. Hajdu Lajos, Berekfürdő polgármestere arra hívta fel a figyelmet, hogy az Ötv. tervezete teljes mértékben ellentmond a Vidékfejlesztési Stratégia alapvetésével, miszerint „A vidék élni akar!" Dr. Németh Kálmán, a Vas megyei Répcelak polgármestere szerint az önkormányzati rendszer alapvető módosítást nem igényel, ez az elmúlt 20 év legsikeresebben működő alrendszere.
Ez utóbbi megállapítással Dr. Gémesi György is egyetértett, amikor zárszavában összegezte az elhangzottakat. A MÖSZ elnöke rámutatott arra, hogy az önkormányzatok fő feladata az ország mind a 10 millió lakójának szolgálata, ezért a szféra bárminemű gyengítése a települési közösségek életminőségének romlásához vezet. Ráadásul, a tervezetből is kiolvasható centralizációs törekvések ellentétben állnak az uniós folyamatokkal. „Nem engedjük, hogy politikai vagy gazdasági okokra hivatkozva csökkentsék az önkormányzatok mozgásterét!" - jelentette ki. Végezetül, a jövőre vonatkozóan elmondta, hogy a MÖSZ folytatja országos konzultáció-sorozatát, melynek során további megyékben nyílik lehetőség a javaslat megvitatására.
Az alábbiakban olvasható leglényegesebb kérdéseket a MÖSZ elküldte Pintér Sándor belügyminiszternek, annak reményében, hogy elősegíti az ÖTV tervezetének jobbítását, minél szélesebb körű elfogadtatását.
Forrás: Magyar Polgármester Online
