Komárom-Esztergom megyei polgármesterekkel konzultált a MÖSZ
Hír
2013-03-19
A Magyar Önkormányzatok Szövetsége (MÖSZ) 2013. március 19-én, a Komárom-Esztergom megyei Naszály községben folytatta március 6-án megkezdett országjáró konzultáció-sorozatát, ahol kiderült, hogy a Polgármesterek a Falukért Egyesület öt tagtelepülésén – Naszályban, Tarjánban, Nagyigmándon, Sárisápon és Neszmélyen – milyen lépéseket tettek az önfenntartás és öngondoskodás érdekében. A konzultáció-sorozaton elhangzottakat április 23-án, Gödöllőn összegezi majd a szövetség.
A Magyar Önkormányzatok Szövetsége (MÖSZ) 2013. március 19-én, a Komárom-Esztergom megyei Naszály községben folytatta március 6-án megkezdett országjáró konzultáció-sorozatát, ahol kiderült, hogy a Polgármesterek a Falukért Egyesület öt tagtelepülésén – Naszályban, Tarjánban, Nagyigmándon, Sárisápon és Neszmélyen – milyen lépéseket tettek az önfenntartás és öngondoskodás érdekében. A konzultáció-sorozaton elhangzottakat április 23-án, Gödöllőn összegezi majd a szövetség.
A rendezvény vendégeit Pelyhe József, a MÖSZ szakmai titkára és Maszlavér István, Naszály polgármestere köszöntötték, ezután Búsi Lajos, a Vidékfejlesztési Minisztérium helyettes államtitkára, tartott előadást a Nemzeti Agrárstratégia legfontosabb célkitűzéseiről, illetve az ezekhez kapcsolódó önkormányzati feladatokról. A helyettes államtitkár nagy hangsúlyt fektetett a helyi termelés, értékesítés és a helyi közétkeztetés összekapcsolására, a vidéki turizmus és vendéglátás fejlesztésére, továbbá felhívta a figyelmet a LEADER pályázatokban rejlő lehetőségekre, amelyeket nem igazán használnak ki a hazai LEADER csoportok.
Dr. Sárközi Ferenc rendőr dandártábornok a közfoglalkoztatás 2013-as aktualitásairól szólva elsősorban a jelenleg 97 kistérségben, 220-230 ezer embert foglalkoztató startmunka mintaprogramokhoz kötődő jogszabályi változásokkal ismertette meg az egybegyűlteket. Elmondta: idéntől már a rehabilitációs programokban részt vevők is lehetnek közfoglalkoztatottak, s újdonság az is, hogy április 1-jétől a közmunkásoknak is havonta kell kifizetni a bérüket. Változás történt a tekintetben is, hogy amíg korábban pályázni lehetett a startmunka mintaprogramokban való részvételre, addig mostantól kérelmezni kell a részvétel lehetőségét.
Naszály első embere, Maszlavér István szerint, a legfontosabb mindig a realitás talaján maradni. Ezt települése két évtizedes fejlődése is igazolja. A 2500 fős községnek – az 10 évvel ezelőtti házhelyprogramnak köszönhetően – gyarapszik a lakossága, ami meglehetősen ritka a környéken. A település sajátossága az is, hogy az infrastruktúrát nemcsak kiépítette, de üzemelteteti is az önkormányzat, illetve hogy az általános iskolában tantervszerűen oktatják a sakkot. Előbbinek köszönhetően náluk már korábban megtörtént a „rezsicsökkentés”, utóbbi miatt pedig már a „sakk fővárosának” nevezik Naszályt. „A siker titka abban rejlik – fejti ki Maszlavér István –, hogy csak olyan beruházásokba kezdtünk bele, amiket saját erőből képesek voltunk megszervezni, kivitelezni és működtetni is”.
A nagyobbrészt svábok lakta Tarján község szintén példaértékű lehet mindenki számára, hiszen önellátó, öngondoskodó és önfoglalkoztató település. Mint Marx Ernő polgármester előadásából megtudtuk, beruházásaikat kizárólag saját erőből, illetve Németországból érkező segítséggel hozták tető alá, így nem adósodtak el, s nem szorultak rá a konszolidációra sem. A két és fél ezres községben 420 vállalkozás működik, a munkanélküliek száma elenyésző. Nagy súlyt fektetnek a hagyományőrzésre, amelynek a tavaly átadott sváb tájház a legfontosabb színtere.
Hajduné Farkas Emília az egykor világhírű igmándi keserűvíz lelőhelyeként ismertté vált Nagyigmánd első asszonya települése múltját és jelenét ismertette polgármestertársaival. Részletesen beszámolt az ezredfordulót követő köztérfejlesztésről, amelynek az új faluközpont mellett a Millenniumi Emlékparkok és Magyarok Parkját is köszönhetik a nagyigmándiak, illetve 2010-es polgármesterré választását követő beruházásokról, amelyek közül a modern Egészségház felépítése, az óvoda felújítása, a csapadékvíz elvezetésének megoldása, valamint a községháza napkollektorokkal való felszerelése emelhető ki.
Fontos szerepet kaptak a napkollektorok Kollár Károly sárisápi polgármester előadásában is. Mint megtudtuk, 2006-os beiktatásakor a volt bányásztelepülés önkormányzati intézményeinek havi rezsiszámlája másfél millió forintra rúgott, amit mostanra sikerült nagyságrendekkel lecsökkentenie. Mindez úgy sikerült, hogy a villanyfűtést mindenütt gáz kondenzációs kazánokra cserélték, s nem feledkeztek meg a hőszigetelésről és a nyílászárók korszerűsítéséről sem. A polgármesteri hivatal energia-ellátását ma már napkollektor biztosítja, a művelődési ház optimális hőmérsékletéről pedig napkollektorral kombinált hőszivattyús geotermikus fűtőrendszer gondoskodik.
A szocialista nehézipart a rendszerváltozást követően az ipari parkok váltották a megyében, de ez csak rövid időre hozott fellendülést Neszmély számára – derült ki Janovics István polgármester előadásából. Az 1400 fős település jelenleg katasztrofális demográfiai mutatókkal rendelkezik (tavaly öt temetés jutott egy keresztelőre), s adóbevételek terén sem jeleskednek. A kitörési pontot a természeti környezet, a Gerecse Natúrpark, a Duna-holtágak szigetvilága, a Sertésvölgyi pincesor, a Hilltop és a Szöllősi Pincészet, Közép-Európa egyetlen hajó skanzene, vagyis az idegenforgalom, a falusi vendéglátás és a borturizmus jelentheti.
MP
A MÖSZ 2013. március 27-én, a Vas megyei Őriszentpéteren folytatja országjáró konzultáció-sorozatát.
