Kistokajban folytatta vidékfejlesztési konzultáció-sorozatát a MÖSZ

/files/pma.jpg

Kistokajban folytatta vidékfejlesztési konzultáció-sorozatát a MÖSZ

Hír

2013-03-13

A Magyar Önkormányzatok Szövetsége (MÖSZ) 2013. március 13-án, a Borsod-Abaúj-Zemplén megyei Kistokajban folytatta március 6-án megkezdett országjáró konzultáció sorozatát, amelynek célja, hogy a polgármesterek tájékoztatást kapjanak a vidékfejlesztéssel kapcsolatos hírekről, pályázati lehetőségekről, jó gyakorlatokról. A rendezvények során megszerzett információkat, tapasztalatokat április 23-án, Gödöllőn záró konferencián összegezi majd a szövetség.

A konzultáción megjelenteket Dr. Gémesi György, a MÖSZ elnöke és Ambrus Gyöngyi, Kistokaj polgármestere köszöntötték, ezután a Vidékfejlesztési Minisztérium helyettes államtitkára, Dr. Simon Attila István nyitotta meg az előadások sorát. A helyettes államtitkár előbb a magyar vidék előtt álló kihívásokat, majd annak erősségeit ismertette. Ezek közül a GMO mentességre hívta fel a figyelmet, amit az Alaptörvényben is deklaráltak, és amit minden körülmények között meg kell őrizni. A Magyar Vidék Alkotmányának is nevezett Nemzeti Agrárstratégia legfontosabb célkitűzései közül a családi-, kis- és közepes gazdaságok, a termelői- és értékesítői szövetkezetek, illetve a helyi gazdaságok és piacok fejlesztést, valamint a háztáji gazdálkodás újjáélesztését emelte ki. „Szeretnénk elérni, hogy visszaköltözzön az élet a hátsó udvarokba” – fogalmazott a helyettes államtitkár, hiszen – tette hozzá – ez sokaknak kiegészítő jövedelem forrása, míg másoknak az egyetlen kitörési pont lehet.

Kovács Zoltán pénzügyőr ezredes, a Belügyminisztérium Közfoglalkoztatásért Felelős Helyettes Államtitkárságának szakmai főtanácsadója, Borsod-Abaúj-Zemplén megyei koordinátora a közfoglalkoztatás 2013-as célkitűzéseiről, ezen belül is a megyei helyzetről beszélt. Elmondta: a közfoglalkoztatási programok közül a teljesen állami finanszírozású kistérségi startmunka programok a legnépszerűbbek, amelyekből idén mintegy 1000 indul BAZ megyében, 15,6 milliárdos bér és 6,2 milliárd forintos dologi támogatás mellett, 20 ezer ember foglalkoztatását téve lehetővé. Ez a hatalmas szám egyszerre mutatja a helyi polgármesterek tettrekészségét, s azt, hogy ez az ország egyik legelmaradottabb területe. A programok végrehajtása során nagy problémát jelent a résztvevők alacsony iskolázottsága, s az hogy sokakat vissza kell szoktatni a munkához, tekintve, hogy valakinek már a nagyapja sem dolgozott. A Belügyminisztérium a későbbiekben szociális szövetkezetek létrehozását tervezi, amiket a jelenlegi startmunka programok során beszerzett eszközökre, megszerzett tapasztalatokra alapozva, a vállalkozó kedvű önkormányzatok segítségével szeretnének majd megvalósítani – fejtette ki Kovács Zoltán.

Ambrus Gyöngyi, Kistokaj polgármestere településének helyzetét ismertetve elmondta: viszonylag magas iparűzési adó bevételüknek és jó gazdálkodásuknak köszönhetően nem kellett kölcsönt felvenniük, így konszolidálni sem kellett őket, ám a feladat alapú finanszírozás kapcsán tőlük is több pénzt vettek el, mint feladatot, így 24 millió forintos hiánnyal tudták csak megtervezni idei költségvetésüket. Település által megfogalmazott prioritások között a környezettudatosság a legfontosabb, amelynek jegyében bevezették a kommunális adót, a házhoz menő szelektív hulladékgyűjtést, elterjesztették a komposztálást, és megszüntették az illegális szemétlerakó helyeket. A település üzemeltetéséhez és környezetének megszépítéséhez kapcsolódó munkálatokban egyébként köztörvényes elítéltek is közreműködnek, akiket egy Közigazgatási és Igazságügyi Minisztériummal kötött megállapodás alapján foglalkoztatott az önkormányzat. Mint a polgármester asszony elmondta, velük sokkal könnyebben szót értenek, mint egyes közmunkásokkal, hiszen amelyik elítélt nem végzi rendesen a munkáját, annak vissza kell mennie a büntetés-végrehajtási intézetbe.

„A világ sajnos elromlott, és csak mi emberek, akik elrontottuk, tudjuk helyrehozni” – kezdte előadását Sztolyka Zoltán, a Szabolcs-Szatmár Bereg megyei Rozsály polgármestere, majd arra is rátért, hogyan lehetséges ez. Elmondta: 800 fős községükben mindent, amit lehet, saját nyersanyagból, saját munkaerővel termelnek meg maguknak. A helyi termelőszövetkezet 1991-es feloszlása után a termőterület nagy részét megtartották, s most gyümölcstermesztésre használja az önkormányzat. A gyümölcs egy része a közétkeztetésbe kerül, a többiből lekvárt vagy pálinkát főznek, amit a község vegyesboltjában árulnak, más helyi terményekkel, termékekkel együtt. Mindemellett saját vágóhídjukon dolgozzák fel a helyi sertésállományt, betonoszlop-gyáruk pedig már más települések számára is termel. A startmunka programban kukorica- és burgonyatermesztésre helyezik a hangsúlyt, míg a komfort nélküli házakban, lakásokban lakók számára szociális fürdőt építettek. Kétszáz munkanélkülijükből hetvenet tudnak foglalkoztatni.

„Akié a föld, a víz, a fű, azé minden” – idézte Kálti Márk 14. századi Bécsi Képes Krónikáját Varga László, Taktaharkány polgármestere, aki ennek szellemében meg is vásárolt 400 hektárt az egykori termelőszövetkezet földjéből települése számára 1998-as polgármesteri kinevezése után. Ezen a területen most elsősorban erdő- és vadgazdálkodás folyik. A nagy mennyiségben rendelkezésre álló fa hasznosítására több önkormányzati intézményük fűtését fa-, faapríték, illetve vegyes tüzelésű kazánokra állították át. Sokat tesznek más megújuló energiaforrások felhasználása érdekében is, és ha megfelelő partnereket találnának, szélerőművek telepítésébe is belekezdenének.

„A startmunka programokban és a közfoglalkoztatás más területein résztvevőket előbb-utóbb vissza kell vezetni a valódi munka világába, ami – mint a kistokaji, a rozsályi és a taktaharkányi példa is mutatja – nem lehetséges a közösség választott vezetői, a polgármesterek irányítása, koordinálása nélkül – zárta a konzultációt Gémesi György.

MP