Kevesebb jut uniós önrészre – Gémesi György a Világgazdaságban
Hír
2012-11-25
Az idén a tavalyinál hatmilliárddal kevesebb, 10,6 milliárd forint áll az elmaradott, hátrányos helyzetű térségekben található önkormányzatok – valamint a jogi személyiségű társulásaik – rendelkezésére, hogy ebből az állami költségvetési keretből egészíthessék ki az uniós fejlesztési pályázataik saját forrását. A települések vezetői szerint emiatt kétséges, hogy hozzá tudnak-e jutni a brüsszeli pénzekhez.
Az idén a tavalyinál hatmilliárddal kevesebb, 10,6 milliárd forint áll az elmaradott, hátrányos helyzetű térségekben található önkormányzatok – valamint a jogi személyiségű társulásaik – rendelkezésére, hogy ebből az állami költségvetési keretből egészíthessék ki az uniós fejlesztési pályázataik saját forrását. A települések vezetői szerint emiatt kétséges, hogy hozzá tudnak-e jutni a brüsszeli pénzekhez.
Varga Zoltán szakminiszter a minap rendeletben szabályozta, hogy az önkormányzatok milyen célra és feltételek mellett pályázhatnak a támogatásra. Ebben az évben egészségügyi – fekvő- és járóbeteg-szakellátási –, kulturális, óvodai, alapfokú oktatási, szociális és gyermekjóléti intézmények, valamint vízgazdálkodási, környezetvédelmi, köz- és kerékpárutak, illetve közterületek infrastrukturális fejlesztéseihez juthatnak így pénzhez. A támogatás mértéke – a projekttől függően – az önerő 30-60 százaléka lehet, ám a leghátrányosabb kistérségek települései akár 75 százalékot is kaphatnak. Az elnyerhető összeg pályázatonként nem haladhatja meg a 900 millió forintot.
Fontos kikötés, hogy az uniós forrásról már tavaly meg kellett születnie legalább az első körös támogatói döntésnek, ám a fejlesztés még nem kezdődött meg, vagy amennyiben a beruházás már folyamatban van, annak műszaki és pénzügyi lezárása az igény benyújtását követő 60 napon belül nem történik meg. A pályázatokat október elsejéig kell benyújtaniuk az önkormányzatoknak, a szakminiszter a dokumentumok beérkezését követően 60 munkanapon belül folyamatosan dönt.
Gémesi György a Világgazdaságnak azt mondta, az idén rendkívül nehéz helyzetbe kerültek az önkormányzatok az állami támogatás megkurtítása miatt. Így az uniós fejlesztések elnyeréséhez szükséges önrész biztosítása is hatalmas problémát jelent számukra, holott e segítség nélkül a legtöbb településnek esélye sincs arra, hogy komolyabb beruházásba fogjon. Így Gödöllő polgármestere, a Magyar Önkormányzatok Szövetségének elnöke mindenképp hasznosnak tartja a pályázat kiírását, de azt nagy hibának tartja, hogy az idei költségvetésben alig több mint tízmilliárd forint áll rendelkezésre erre a célra. Szerinte az elmúlt évekhez képest nem csökkenteni, hanem növelni kellett volna a keretet. Gémesi úgy véli, a tárcavezető számára nem kis feladat lesz igazságosan elosztani a kevés pénzt.
Ipkovich György úgy véli, az mindig rossz hír, ha csökkennek az önkormányzatok számára kiírt támogatási összegek, ám a települések már nem is pályáznak olyan nagy számban, volumenben uniós forrásokra, mint pár évvel ezelőtt. Szombathely polgármestere elmondta, a város – bár ezen a pályázaton nem is vehetne részt – szerencsés abban a tekintetben, hogy néhány esztendővel korábban még alacsonyabb, 10-15 százalékos önrészszel kiírt projekteket hajtott végre, így sikeres volt az iskolafelújítási programjuk, és az integrált városfejlesztési stratégiában megfogalmazott számos célt is sikerült teljesíteniük.
Wekler Ferenc szerint a települések mostanában fogadták, fogadják el a költségvetésüket, s szembesülnek azzal, hogy jóval kevesebb pénzzel gazdálkodhatnak, mint tavaly. Mecseknádasd polgármestere, a Községek, Kistelepülések és Kistérségek Országos Önkormányzati Szövetségének elnöke kijelentette, az önkormányzatok vezetőinek ezért most a korábbiaknál is nagyobb a felelősségük, s okosan kell dönteniük, hogy milyen beruházásba vágnak bele. A község egyébként nemrégiben nyert 200 millió forintot egy uniós pályázaton, de mivel a mostani kiírás a tavaly elbírált döntésekre vonatkozik, legfeljebb csak jövőre igényelhetnek támogatást az önrészükhöz.
Forrás: Világgazdaság
