Kerekasztal-konferencia a települési szintű fenntarthatóság stuttgarti példájáról

/files/pma.jpg

Kerekasztal-konferencia a települési szintű fenntarthatóság stuttgarti példájáról

Hír

2013-09-19

Melyek azok az önkormányzati feladatok, amiket minden településnek végre kellene hajtania a fenntartható fejlődés érdekében? - erre a kérdésre kaptak választ Wolfgang Schustertől, Stuttgart korábbi főpolgármesterétől, a CEMR elnökétől a Magyar Önkormányzatok Szövetsége (MÖSZ) és a Konrad Adenauer Alapítvány által rendezett „Települési szintű fenntarthatóság – Stuttgart példája” című kerekasztal-konferencia résztvevői 2013. szeptember 19-én, a Gödöllői Királyi Kastélyban.

A konferencia részvevői érdeklődéssel figyelik Wolfgang Schuster vitaindító előadását

„Te magad légy a változás, amit látni szeretnél a világban” – mondta egykor Mahatma Gandhi, s ezzel a gondolattal kezdte vitaindító előadását – Gémesi György, MÖSZ-elnök és Frank Spengler, a Konrad Adenauer Stiftung Magyarországi Képviselet vezetője köszöntője után – Wolfgang Schuster, Stuttgart korábbi főpolgármestere is, majd kifejtette, mit kell tennie egy településnek a fenntartható fejlődés előmozdítása érdekében. Mint megtudtuk, a fenntarthatóság lényege, hogy olyan, hosszú távú célokat fogalmazzunk meg, amelyekkel megfelelő válaszokat adhatunk a kor szociális, gazdasági és ökológiai kihívásaira. Wolfgang Schuster ezt a három nagy célterületet osztotta 21 önkormányzati feladatkörre hamarosan magyarul is megjelenő „Fenntartható városok – a jövő nemzedék életterei” című, Stuttgart fenntartható városfejlesztéséről írt könyvében. Ezek közé a feladatok közé éppen úgy beletartozik a fenntartható építészet, mint a munkahelyteremtés vagy a megújuló energiák felhasználása. Mindezt – a német politikus szerint – az energiahatékonyság növelésével keletkezett megtakarításokból, az Európai Fejlesztési Bank támogatásával lehetne finanszírozni. (A témáról Wolfgang Schuster könyvének letölthető kivonatában olvasható bővebben)

A fenntartható fejlődésre hazánkban is akadnak követendő példák. Egy ilyenről számolt be Kovács Lajos, Budapest XII. kerületének alpolgármestere, aki a Hegyvidék környezetvédelmi kezdeményezéseit ismertette meg a konferencia résztvevőivel. A 2016-ig tartó program egyik nagy célkitűzése a zöld vagyon felmérése, melynek során fakatasztert készítenek a kerület erdeiben, parkjaiban és közterületein álló fákról, mely tartalmazza a fák fajtáját, korát, állapotát és GPS-koordinátáit, s lehetővé teszi a későbbi tervszerű környezetgazdálkodást. A kerületben élőket sikerült átszoktatni a zöld hulladék komposztálására, és a Hegyvidéken vezették be mintaprogramként azt a házhoz menő, szelektív hulladékgyűjtést is, amit jövő év végére az egész fővárosra kiterjesztenek majd.

Kiss Attilától, a 32 ezres lélekszámú Hajdúböszörmény polgármesterétől megtudhattuk, hogyan sikerült négy esztendővel ezelőtt az önkormányzati hat cégét egy önkormányzati vagyonkezelő holdingba tömöríteni, s ilyen formában mennyivel gazdaságosabban végezhetők a hulladék- és vízgazdálkodási feladatok. Hajdúböszörményben a gyerekeknek is jó dolga van, a polgármesteri hivatalban külön sarkot alakítottak ki nekik, s a többi intézmény gyermekbaráttá tétele is folyamatosan halad.

Molnár Árpád, az egyetlen tópart nélküli Balaton parti település, Balatonszabadi polgármestere azt a küzdelmes utat mutatta be, amit a 3200 fős helyiség bejárt az ezredforduló óta. Ez alatt az idő alatt sikerült ugyanis a rendszerváltás után hanyatlásnak indult település útjait, közműveit, parkjait és középületeit kiépíteni, illetve megújítani, s a munkanélküliséget megszűntetni. Mindez nem valósulhatott volna meg a nagyfokú civil szerepvállalás nélkül, s azok nélkül a pályázatok nélkül, amelyekhez a polgármester és a képviselők által fel nem vett illetményekből biztosították az önrészt.

A konferencia második részének fő témája a fiatalok munkanélküliségének leküzdése volt. Wolfgang Schuster vitaindítójában az élethosszig tartó tanulás fontosságát, illetve az iskolapadokból kikerülők álláshoz juttatásának támogatását emelte ki. Utóbbira sok tízmilliárd euró áll rendelkezésre az Európai Szociális Alap pályázataiban, de az önkormányzatok is sokat segíthetnek azzal, ha intézményeikben munkaalkalmat teremtenek a frissen végzettek számára.

A magyarországi fiatalok elhelyezkedési nehézségeiről Szabó Zsuzsanna, a Gödöllői Járási Hivatal Járási Munkaügyi Kirendeltségének vezetője tartott beszámolót, míg Kazinczi Istvántól, Tiszatenyő polgármesterétől megtudhattuk, hogyan lehet egy halmozottan hátrányos helyzetű térségben fekvő településen a startmunka mintaprogramok segítségével leküzdeni a munkanélküliséget és újra „elindítani az életet.”