Hogyan lett Rozsály hazánk első önellátó települése?
Hír
2014-05-15
A Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei Rozsályon 20 éve indították el az első szociális földprogramot, hat éve adnak tűzifát a rászorulóknak, s azóta is mindig előbbre járnak egy lépéssel. Ezt azok a polgármesterek is igazolhatják, akik részt vettek a MÖSZ „Háztáji gazdálkodás és öngondoskodás, helyi termelés kapcsolata az értékesítéssel, de kiváltképp a közétkeztetéssel” című vidékfejlesztési konferenciáján, amelynek 2014. május 14-én hazánk első önellátó települése adott otthont.
A Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei Rozsályon 20 éve indították el az első szociális földprogramot, hat éve adnak tűzifát a rászorulóknak, s azóta is mindig előbbre járnak egy lépéssel. Ezt azok a polgármesterek is igazolhatják, akik részt vettek a MÖSZ „Háztáji gazdálkodás és öngondoskodás, helyi termelés kapcsolata az értékesítéssel, de kiváltképp a közétkeztetéssel” című vidékfejlesztési konferenciáján, amelynek 2014. május 14-én hazánk első önellátó települése adott otthont.
Baracsi Endre (MNVH) a LEADER egyesületekkel való kapcsolatfelvétel fontosságát hangsúlyozza
Rozsály saját lábra állása 1992-ben, a Rákóczi MGTSZ felbomlása után kezdődött, amikor a község vezetése úgy döntött, önkormányzati tulajdonba veszi a volt szövetkezeti földeket, majd ezeken beindították a szociális földprogramot – kezdte előadását Sztolyka Zoltán, a 800 lelkes község polgármestere. Egy évvel később megalapították a Rozsály Községért Jóléti Szolgálat Helyi Alapítványt, amely az önkormányzat munkáját segíti, támogatja a civil kezdeményezéseket, képzéseket szervez, s a helyi boltot is működteti.
„Jelenleg 90 hektáron gazdálkodik az önkormányzat – folytatja a polgármester –, saját gépekkel takarítjuk be és dolgozzuk fel a terményeket, helyben főzzük a lekvárt, sütjük kenyeret és hamarosan a saját vágópontunk is elkészül”. Sajátos megoldás, hogy a helyi kistermelők az önkormányzat boltjában bizományos rendszerben árulhatják termékeiket, amiket azok értékesítése után fizetnek ki nekik.
Kezdetektől sikeresek a Start közmunka programok, de a közfoglalkoztatottak a mezőgazdasági munkákon túl számos más feladatot is ellátnak, egyebek mellett betonoszlopokat és térköveket gyártanak. A közmunkába sikeresen bevonták a helyi roma kisebbséget is, akik számára ingyenesen vehető az önkormányzat szociális fürdője. Rozsály megelőzte korát a szociális tűzifaprogrammal, hiszen itt már 2007-től kaphatnak kedvezményesen tüzelőt a rászoruló családok, de élen járnak a megújuló energia felhasználásában is (bálázott almagallyakkal fűtenek). Nemrégiben szociális szövetkezetet is alapítottak. Sztolyka Zoltán nagy hangsúlyt fektet a közösségépítésre is: néptánc- és színjátszó kört szerveztek, létrehozták a 14 településen fogható Rozsály TV-t, és gyakorta rendeznek közösségi programokat is a rozsályiak számára bármikor kibérelhető Kemencés Házban.
A 2014-2020-as uniós finanszírozási időszakra vonatkozó Vidékfejlesztési program legfontosabb célkitűzéseit, illetve az önkormányzatok számára leghasznosabb pályázati lehetőségeket Baracsi Endre, a Magyar Nemzeti Vidéki Hálózat (MNVH) Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei referense foglalta össze a hallgatóságnak. Külön kiemelte a LEADER-programokat, amelyek alaposan át lesznek szervezve a következő időszakban. Ezentúl a LEADER egyesületek készítik majd el saját fejlesztési stratégiáikat a helyben mutatkozó igényeket, a környező települések polgármestereinek véleményét is figyelembe véve. Ezeknek az igényeknek, véleményeknek időben történő tolmácsolása rendkívül fontos, mert csak a stratégiákban szereplő projektek kaphatnak majd támogatást.
Lőrincz Leó, a Belügyminisztérium közfoglalkoztatási főtanácsadója az elmúlt téli, 230 ezer embert megmozgató közmunkaprogram eredményeiről, illetve az idén induló programokról beszélt a polgármestereknek, majd felhívta a figyelmüket arra, jelezzék a területileg illetékes munkaügyi kirendeltségeken, hány regisztrált álláskeresőt tudnának még bevonni településükön a közfoglalkoztatásba. A főtanácsadóhoz számos észrevétel érkezett, elsősorban az idei programokkal és a munkavezetők alkalmazásával kapcsolatban, de az a kérdés is felmerült, mekkora a polgármester felelőssége egy közmunkást ért baleset során.
A konferencia második részében a vendégek végigjárták a rozsályi gazdasági élet legfontosabb színtereit, a gépállomástól a szerelőműhelyen át, a közös terménytárolóig és most készülő vágópontig, miközben Sztolyka Zoltán sajátos humorral válaszolta meg az út közben felmerült kérdéséket.
Forrás: Magyar Polgármester Online
