Hogyan érinti a rezsicsökkentés a települési önkormányzatokat?
Hír
2013-02-01
A rezsiköltségek csökkentése a távhőszolgáltatás esetében negatívan érinti az önkormányzatokat. A Rádió Orient műsorában Gémesi György Gödöllő polgármestere, a MÖSZ elnöke a kötelező díjcsökkentés helyett a rászorulók szociális ellátórendszeren keresztüli támogatását javallta. Az új hulladéktörvényt Gyenes Szilárd, a Zöld Híd Régió Kft. ügyvezetője értékelte, céljai tekintetében pozitívnak ítélve azt, ám a finanszírozás bizonytalanságára és díjemelés veszélyére is felhívta a figyelmet.
A rezsiköltségek csökkentése a távhőszolgáltatás esetében negatívan érinti az önkormányzatokat. A Rádió Orient műsorában Gémesi György Gödöllő polgármestere, a Magyar Önkormányzatok Szövetsége (MÖSZ) elnöke a kötelező díjcsökkentés helyett a rászorulók szociális ellátórendszeren keresztüli támogatását javallta. Az új hulladéktörvényt Gyenes Szilárd, a Zöld Híd Régió Kft. ügyvezetője értékelte, céljai tekintetében pozitívnak ítélve azt, ám a finanszírozás bizonytalanságára és díjemelés veszélyére is felhívta a figyelmet.
A rezsicsökkentés kockázatai
A kormányzat bejelentette a rezsiköltségek csökkentését: a havi villany- és gázszámla 10 százalékkal csökken. A Rádió Orient műsorában Gémesi György Gödöllő polgármestere, a Magyar Önkormányzatok Szövetsége (MÖSZ) elnöke elmondta: az engedmény nem érinti az önkormányzatokat, mivel az általuk működtetett intézményekre nem vonatkozik a díjcsökkentés.
A lépés ezzel szemben hatással lesz az önkormányzatok által működtetett távhőszolgáltatások ellátásra - az energiahivatal ugyanis szabályozza, mennyi díjat szedhetnek az önkormányzati cégek. Gödöllő polgármestere kiemelte, a rezsicsökkentés azoknak is jár, akik nem szorulnak rá. „Amennyiben a város nem tud csökkenteni az alapdíjból, máshonnan kell átcsoportosítani a működéshez szükséges összeget. Ez településen belüli ellentéthez vezet, hiszen tulajdonosként kötelező biztosítani a távfűtési vállalat működését, azonban ezzel az állampolgároktól kell pénzt elvonni" - emelte ki az első problémát a MÖSZ elnöke.
A távfűtés esetében az állam a költségek 50 százalékát biztosítja, a fennmaradó részt az önkormányzat állja. Az OrientPress Hírügynökség közigazgatási rádiójának vendége elmondta, Gödöllő jelenleg 30 millió forintos mínuszban van. „Vitában állunk az energiahivatallal, mivel a szervezet nem ismeri el a távhő előállítással kapcsolatos költségeket. Emellett a kötelező rezsicsökkentés a jól beállított szociális támogatási rendszert is megbolygatja. Bízunk abban, hogy a lépéssel kisebbek lesznek a szociális terhek, így kevesebb támogatást kell kifizetni" - hangsúlyozta.
Gémesi György mindemellett a „fogyasztó fizet" elv sérülését emelte ki. A rezsicsökkentést az állam, illetve az önkormányzat fizeti. „Az önkormányzatok vékony terepen mozogtak a távfűtés kapcsán, igyekeztek a költségeket korrekt formában megosztani a fogyasztók között. Ez a rendszer jól működött, nem volt szerencsés belenyúlni. A szociális támogatáson keresztül kellene segíteni a rászorulókat" - tette hozzá. Gödöllő polgármestere a kérdés rendezése érdekében konzultációt kezdeményez, bízik az energiahivatallal való megegyezésben. Amennyiben ez nem sikerül, további lépések megtételére is kész.
Az új hulladéktörvény veszélyei
A rezsiköltségek csökkentésével párhuzamosan megújult a hulladékgazdálkodási törvény. Az új jogszabály sok esetben hátrányosan érinti a 100 százalékosan önkormányzati társulásos tulajdonban működő vállalatokat. A Zöld Híd Régió Kft. 2010-ben alakult, jelenleg Észak-kelet Pest és Nógrád megye regionális hulladékkezelését működteti. A komplex szolgáltató 300 ezer ember hulladékát kezeli. Gyenes Szilárd, a vállalat ügyvezető igazgatója céljai tekintetében pozitívnak értékelte az új törvényt. „Helyes irány, hogy minél több hulladékot szeretnénk eltéríteni a hulladéklerakástól" - hangsúlyozta.
Az új jogszabály azonban a végrehajtás és a részletszabályok tekintetében a non-profit vállalatok működését nehezíti. Gyenes Szilárd a lerakóhelyi járulék bevezetésének káros hatásait hozta fel példaként. A tonna alapú elszámolással működő rendszer a legösszetettebb, európai uniós technológiákat is sújtja - emelte ki. „Az összeg folyamatos kivonásával az amortizáció költségeinek fedezése lehetetlenül el. Ebben az esetben az embereknek fel kell készülniük a díjak emelkedésére. Ez a közszolgáltatókkal szembeni bizalom elvesztéséhez és a szabályok figyelmen kívül hagyásához vezethet" - hangsúlyozta a veszélyeket az ügyvezető.
A szelektív hulladékgyűjtésre való átállás is a kitűzött kormányzati célok között szerepel: 2020-ra a lakosság felének ilyen módon kéne gyűjtenie a hulladékot. A jövőben a feldolgozásra kialakított 25-30 hulladék-lerakóhely több ezer munkahelyet teremthet. A kevésbé képzett munkaerő foglalkoztatására alkalmas telepek extraprofitot hoznának. Gyenes ezzel kapcsolatban kiemelte, a társadalom meghatározott sebességű változásra képes. „Jelenleg 5-7 százalékos a szelektív hulladékgyűjtés aránya, így a 2020-as arány elérése óriási feladat lesz" - jelentette ki, majd hozzátette, egy kiszámítható, 15-20 éves távlatban gondolkozó hulladékgazdálkodási rendszert kellene kiépíteni. A terv mellé pedig a szervezeti és a felkészítési problémák kezelésére alkalmas módszereket kellene telepíteni.
A Zöld Híd Kft. számos innovációs lehetőséget lát a jövőben, azonban a 4,2 százalékos díjkorlát és a fejlesztésektől átcsoportosított összegek problémát jelentenek. „Sok ötletünket szeretnénk megvalósítani, azonban a projektek finanszírozását nem látjuk. A jelenlegi díjkorlát az európai uniós kötelezettségek teljesítésére sem elegendő. A finanszírozási bizonytalanság miatt pedig a cégvezetés nem tudja megtenni az operatív lépéseket" - zárta szavait Gyenes Szilárd.
Forrás: OrientPress Hírügynökség
A műsort innen töltheti le: MP3 letöltése
