Építésügyi kerekasztal a MÖSZ, a MÉK, az ÉVOSZ és a MUT részvételével
Hír
2016-03-23
A Magyar Önkormányzatok Szövet- sége (MÖSZ) kezdeményezésével közös szakmai kerekasztal egyezte- tésre került sor a Magyar Építész Kamarával (MÉK); Építési Vállal- kozók Országos Szakszövetségével (ÉVOSZ) és a Magyar Urbanisztikai Társasággal (MUT) 2016. március 22-én a Magyar Építész Kamara székházában. A felek megállapodtak a közös párbeszéd folytatásában, a résztvevői kör bővítésében. Egyetértettek továbbá abban, hogy a törvényjavaslathoz (T/9369) folyamatában jelzett álláspontok és módosító javaslatok mellett májusban egy panelbeszélgetéssel megvalósuló konferenciát szervez a MÖSZ, amelynek keretében szélesebb körben vitafórum keretében is lehetőség nyílik a tapasztalatok és javaslatok, közös célok megfogalmazására.
A Magyar Önkormányzatok Szövetsége (MÖSZ) kezdeményezésével közös szakmai kerekasztal egyeztetésre került sor a Magyar Építész Kamarával (MÉK); Építési Vállalkozók Országos Szakszövetségével (ÉVOSZ) és a Magyar Urbanisztikai Társasággal (MUT) 2016. március 22-én a Magyar Építész Kamara székházában. A felek megállapodtak a közös párbeszéd folytatásában, a résztvevői kör bővítésében. Egyetértettek továbbá abban, hogy a törvényjavaslathoz (T/9369) folyamatában jelzett álláspontok és módosító javaslatok mellett májusban egy panelbeszélgetéssel megvalósuló konferenciát szervez a MÖSZ, amelynek keretében szélesebb körben vitafórum keretében is lehetőség nyílik a tapasztalatok és javaslatok, közös célok megfogalmazására.
Az egyeztetésen kiemelésre került a cél, hogy közös felületeken jobb és hatékonyabb legyen a jogszabály. A jelenlévő szervezetek képviselői összefoglalták álláspontjaikat. A MÉK idén januárban nyilatkozatot tett közzé öt pontban összefoglalva, mik azok a feltételek, amelyek alapján a jogszabályok módosításra, ill. kiegészítésre kerüljenek:
1.) az építési, kivitelezési tevékenység szakmailag megfelelő műszaki tervdokumentáció alapján történjen,
2.) a tervező kövesse végig felelősséggel a megvalósítás teljes folyamatát,
3.) a tervezett és megvalósult épület feleljen meg a helyi építési szabályzat illeszkedésére, védelemre, karakterre és a közműellátottságra vonatkozó előírásainak,
4.) a bejelentés során az eljáró illetékes jegyző hívhassa fel az építtető figyelmét olyan hiányosságokra vagy hibákra, amelyek a megvalósulás során kárt okoznak, és anyagi veszteséggel járnak,
5.) a tervezési és megvalósítási folyamat konzekvencia-rendszere legyen egyértelmű.
Folyamatos egyeztetést folytat a Miniszterelnökséggel is arról, hogy melyek azok a szakmai szempontok, amelyek miatt szükséges a jogszabályok módosítása. Az építésügyi hatóság kimaradásával a szűrő megszűnik, a felelősséget az építész vállára átteszi. Fontos a szomszédjogok kérdése is, milyen módon sérül a szomszéd érdeke az építkezéssel.
Még nem alakult ki az a jogszabály, ami a MÉK számára megfelelő lenne.
A MÖSZ képviseletében kiemelésre került, hogy a gyakorlat helyi szinten csapódik le. A településtervezés kezdi elveszíteni létjogosultságát, az új építésügyi jogszabályok, tervezetek csorbítják az önkormányzatok jogait.
Az ÉVOSZ a törvényjavaslattal kapcsolatban a kivitelezőkre lecsapódó hatásokat foglalta össze. A szakmát támogatja. A tervezet 14. §-ával nem értenek egyet. Ennek a tartalma ellentétes azzal a kormányzat részéről megfogalmazott iránnyal, hogy minél több szakmunkást képezzünk, erősítsük a duális képzéseket és emeljük, az építőipar szakmai színvonalát. Fontosnak tartja, hogy az építésben résztvevők - építtető, tervező, kivitelező, hatóságok stb. - szerepe pontosan kerüljön meghatározásra.
MUT álláspontja, hogy 300 nm2-es lakóház építése 120 – 150 milliós beruházást jelent. Elfogadhatatlan, hogy a hatóság kikerül, és egyetért azzal, hogy a jelen szabályozási tervezet alapján a szakmák elsilányulnak. Az utólagos kontroll problémákat jelent. Az engedélyezésnek van jelentősége. Túl sűrű a jogszabály módosítás, ami tragikus folyamat.
A MÖSZ részéről három alapkérdés kiemelt: 1. településkép, szomszédjogok kérdése; 2. eljárási rend; (társadalmi kontrollra van szükség); 3. külterület kérdése.
Az övezet szerinti lehatárolás kérdésköre fontos: milyen övezetben mi helyezhető el. Másik fontos tétel a közművesítés. A közművesítés szabályainak meg kell felelni, ez a fontos. Szakmai javaslat az, hogy a helyi építési szabályzatot be kell tartani.
Letölthető tartalmak:
