Egy mindenkiért, mindenki egyért a NATO-ban
Hír
2013-02-28
Magyarország lassan másfél évtizede a NATO tagállama, egy átlagos magyar diáknak mégis alig van valami fogalma a világ legerősebb katonai szövetségéről és ebben tagként hazánk szerepéről. Ezen a helyzeten szeretne változtatni a Magyar Önkormányzatok Szövetsége (MÖSZ) azzal, hogy az „Együtt a NATO-ban - Fiatalok Magyarország helyéről a transzatlanti kapcsolatrendszerben” című projektjének rendezvénysorozatát egy interaktív konzultációval indította 2013. február 27-én, Gödöllőn, amelynek keretében fiatalok tudatosítását erősítő előadásokkal, NATO és védelempolitikai szakértőktől ismerhették meg a résztvevők az Észak-atlanti Szerződés Szövetségének történetét, szerepét, működését, hazánk és a NATO kapcsolatát.
Magyarország lassan másfél évtizede a NATO tagállama, egy átlagos magyar diáknak mégis alig van valami fogalma a világ legerősebb katonai szövetségéről és ebben tagként hazánk szerepéről. Ezen a helyzeten szeretne változtatni a Magyar Önkormányzatok Szövetsége (MÖSZ) azzal, hogy az „Együtt a NATO-ban - Fiatalok Magyarország helyéről a transzatlanti kapcsolatrendszerben” című projektjének rendezvénysorozatát egy interaktív konzultációval indította 2013. február 27-én, Gödöllőn, amelynek keretében fiatalok tudatosítását erősítő előadásokkal, NATO és védelempolitikai szakértőktől ismerhették meg a résztvevők az Észak-atlanti Szerződés Szövetségének történetét, szerepét, működését, hazánk és a NATO kapcsolatát.
A gödöllői NATO-konzultáció résztvevői
Dr. Fábián Zsolt, a MÖSZ főtitkára köszöntötte a résztvevőket, köztük Gödöllő város három középiskolájának: a Török Ignác Gimnázium, a Református Líceum és a Premontrei Szent Norbert Gimnázium nagy számban érkezett diákjait tanáraikkal, akik a projekt során csapatokban a programsorozat főszereplői lesznek.
Marosfi Gábor, a Külügyminisztérium részéről ismertette a NATO-történetét, a jelenlegi kihívásokat (terrorizmus, a tömegpusztító fegyverek elterjedése és a cyber biztonság megőrzése). Kiemelte a NATO kormányközi szervként való működését, amelynek értelmében mindig egyetértéssel születnek a döntések és minden döntésnek részesei vagyunk. Hangsúlyozta, hogy hazánk nem egy elhanyagolható méretű és súlyú, hanem egy közepes tagállam a NATO-ban, amit rajtunk kívül 12 nagyobb és 15 kisebb ország alkot.
Tízmilliós országunk 30 ezer fős Magyar Hadseregéből 1000 katona vesz részt nemzetközi bevetéseken, 70%-ban a NATO vezetésű műveletekben. „Nem igaz az sem – folytatta –, hogy ez a részvétel valamiféle kényszer volna, a szövetségben minden konszenzuson alapszik, mi magunk határozzuk meg az ambíciószintünket, de amennyit beleteszünk, annyit is kapunk vissza.” A NATO értékközösség, politikai és katonai szövetség, amely folyamatos politikai konzultációt folytat globális kérdésekben és küldetése a kollektív védelem, válságkezelés és a kooperatív biztonság. A szolidaritás újjáépítése fontos feladat a jövőre nézve.
Botz László Péter nyugállományú ezredes, a Magyar Honvédség önkéntes műveleti tartalékos tisztje katonai szemmel mutatta be a NATO-t, csatlakozásunk előkészítésében való résztvevőként beszélt a ma már 28 tagúra bővült, évente 2,1 milliárd eurós éves költségvetésű szövetség munkájáról. Mint elmondta, a NATO többféleképpen törekszik a biztonság kiterjesztésére. Ennek egyik módja a tagállamok számának növelése (jelenleg Grúzia, Ukrajna és több balkáni ország neve szerepel a várólistán), a folyamatos dialógus a szövetségen kívüli országokkal, valamint az úgynevezett békefenntartó hadműveletben való közös részvétel.
A NATO-tagság egyik sarkalatos pontja a közös teherviselés, ami számunkra a konkrét anyagi hozzájárulás mellett a Magyar Honvédség képességeinek fenntartását és fejlesztését, illetve a nemzetközi állományhoz és a hadműveletekhez való hozzájárulást is jelenti. Ez nem kevés, de mindenképpen megéri, hiszen sokkal olcsóbb, mintha mindenről magunknak kellene gondoskodnunk, ráadásul a világ legerősebb katonai szövetsége tagjaként bármikor biztosan számíthatunk a többi tagállam segítségére, hiszen az Észak-atlanti Szerződés 5. cikkelye szerint „A Felek megegyeznek abban, hogy egyikük vagy többjük ellen, Európában vagy Észak-Amerikában intézett fegyveres támadást valamennyiük ellen irányuló támadásnak tekintenek.”
A közös védelempolitika az egyik legfontosabb összekötő kapocs Magyarország és az USA között – kezdte előadását Joseph Truesdale, az Egyesült Államok Nagykövetsége helyettes politikai- és gazdasági tanácsosa, aki nem mellesleg maga is tartalékos tisztként szolgál hazája hadseregében. A NATO 1949-ben a hidegháborús helyzet kezelésére jött létre, a vasfüggöny nyugati oldalán lévő államok védelme érdekében, és azóta állandó fejlődésen, átalakuláson megy át.
Ma a nemzetközi terrorizmus elleni harc került a tevékenység fókuszába, a jövő pedig az ún smart defense concept, vagyis az okos védelmi koncepció, amelynek keretében minden tagállam azzal járul hozzá a közös védelmi politikához, amiben a legjobbat tudja nyújtani. A diákok kérdésére az előadók válaszaiból azt is megtudtattuk, hogy Magyarország leginkább egészségügyi és műszaki kontingensével, víztisztító berendezéseivel és a különleges műveleti erőivel tud hozzájárulni a NATO eredményes működéséhez.
A középiskolások nagy érdeklődést mutattak a biztonságpolitikai kérdések iránt, különösen a cyber terrorizmus elleni védekezésről, az iráni atomkísérletekről, valamint a NATO világméretűvé való bővítésének lehetőségéről faggatták az előadókat. Hogy a válaszokból és az előadásokon elhangzottakból mit kamatoztatnak, a programsorozat következő állomásán, március 26-án kiderül, amikor csapatokban vetélkedve szituációs gyakorlat és kvízjátékok során mérhetik majd össze tudásukat.
MP
