Az önkormányzatok, mint a fejlesztések motorjai – Vidékfejlesztési konferencia Szarvason
Hír
2015-04-23
Az önkormányzatoknak kulcsszerepük lehet a településük, sőt akár egész térségük helyzetének pozitív irányba változtatásában, a munkahelyterem- tésben és a lakosságmegtartó képesség növelésében, de ehhez nemcsak az országos programok végrehajtásában kell kivenni a részüket, hanem maguknak is generálni kell a változásokat – állapították meg a polgármesterek 2015. április 22-én, Szarvason, a Magyar Önkormányzatok Szövetsége (MÖSZ) „Vidékfejlesztés, mint fenntartható fejlődés” című konferencia-sorozatának Békés megyei állomásán.
Az önkormányzatoknak kulcsszerepük lehet a településük, sőt akár egész térségük helyzetének pozitív irányba változtatásában, a munkahelyteremtésben és a lakosságmegtartó képesség növelésében, de ehhez nemcsak az országos programok végrehajtásában kell kivenni a részüket, hanem maguknak is generálni kell a változásokat – állapították meg a polgármesterek 2015. április 22-én, Szarvason, a Magyar Önkormányzatok Szövetsége (MÖSZ) „Vidékfejlesztés, mint fenntartható fejlődés” című konferencia-sorozatának Békés megyei állomásán.
Gémesi György: a MÖSZ mindent megtesz az önkormányzati érdekek védelmében
„Szarvas, Békés megye többi részéhez hasonlóan, a rendszerváltozás vesztese volt” – kezdte előadását Babák Mihály, a 17 ezres város polgármestere. „Számos korábban jól menő iparág – különösen az indult sorvadásnak, illetve szűnt meg véglegesen, különösen az élelmiszer- és a feldolgozóipar területén, s ezeket azóta sem sikerült igazán fellendíteni.” A megyét nem sikerült bekapcsolni az országos gyorsforgalmi úthálózatba, az elnéptelenedés már-már aggasztó méreteket kezd ölteni. Mindezért az itt élők, köztük a polgármesterek is felelősek, mert másoktól, kívülről, felülről várják a megoldást, ahelyett, hogy maguk is tennének valamit a negatív tendencia megfordításában – állapította meg Babák Mihály, hozzátéve, hogy a településvezetőknek is ki kell venniük a részüket a gazdaság revitalizációjában, közös fejlesztésekben kell gondolkodniuk, ahogyan – szükség esetén – a csorbuló önkormányzati érdekeket is közösen kell megvédeniük.
„Ehhez a Magyar Önkormányzatok Szövetsége is igyekszik minden segítséget megadni – tette hozzá Gémesi György, a MÖSZ elnöke – jelenleg éppen a megalázóan alacsony fizetésű kistelepülési polgármesterek bérének rendezésén, illetve az ingyenes gyermekétkeztetés ésszerű, fenntartható keretek között történő bevezetésén dolgozunk.”
Rákóczi Attila, a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal (MVH) megbízott kirendeltség-vezetője az Európai Unió közös agrárpolitikájának történeti fejlődésével ismertette meg a hallgatóságot az 1962-es alapoktól a különböző kvótarendszerek bevezetésén a PHARE, SAPARD, ISPA előtámogatási alapokon át a jelenlegi strukturális és kohéziós alapok rendszeréig. Mint elmondta, a 2014-2020-as uniós költségvetési időszakban közel 12,3 milliárd eurós forrás áll a hazai agrárium rendelkezésére, amelyből 7,9 milliárd euró közvetlen, főként területalapú, míg 4,35 milliárd euró vidékfejlesztési támogatások formájában érkezik majd. Utóbbiakra a vidékfejlesztési program elfogadása után, legkorábban a nyár folyamán kezdik kiírni a pályázatokat. Rákóczi Attila közölte azt is: az MVH 11 éve működik Békésben, ez alatt 354 milliárd forintos támogatást fizetett ki a megyei gazdáknak, őstermelőknek, vállalkozóknak, önkormányzatoknak, illetve civil szervezeteknek.
Gyebnár Péter, Magyar Nemzeti Vidéki Hálózat (MNVH) Békés megyei referense az új vidékfejlesztési terv prioritásait elemezte a hallgatóságnak. Ezek meglehetősen széles területet fednek le az agrárgazdaság versenyképességének fokozásától az élelmiszerláncok szervezésén át a biológiai sokféleség megőrzéséig, illetve a megújuló energia-felhasználás növeléséig. A mostani prioritások néhol eltérnek a korábbi célkitűzésektől, ahogyan több változás lesz majd a program eljárásrendjével kapcsolatban is. Megújul a struktúra, átalakul a forráslehívási rendszer, ami – ha eleinte szokatlan lesz is a magyar gazdák és önkormányzatok számára – várhatóan gyorsabb és egyszerűbb pályázást tesz majd lehetővé.
A változásoké volt a főszerep a Belügyminisztérium Közfoglalkoztatási és Vízügyi Helyettes Államtitkári Kabinetjének főtanácsadója, Lőrincz Leó előadásában is. Mint elmondta, idén a téli és egyéb értékteremtő közfoglalkoztatás helyét a helyi sajátosságokra épülő programok, illetve a többnyire szakképzést nyújtó OKJ-s képzések veszik át, amelyek jelentősen növelhetik a közfoglalkoztatottak foglalkoztathatóságát is. Emellett megszűnt a rövid és a hosszabb időtartamú közfoglalkoztatási programok naptári évhez kötése, valamint – hosszabb időtartamú közfoglalkoztatás esetén – a közfoglalkoztatási jogviszony 11 hónapra történő korlátozása. Mostantól az anyagköltségek is támogathatók országos közfoglalkoztatási programok során, s lehetőség van a rehabilitációs ellátásban részesülő személyek rövidebb napi munkaidőben való foglalkoztatására is, a hosszabb időtartamú közfoglalkoztatási és az országos közfoglalkoztatási programok keretében.
A konferenciát záró konzultációkon a polgármesterek elsősorban a közfoglalkoztatással és a tanyafejlesztési programokkal kapcsolatban tapasztalható anomáliákkal szembesítették az előadókat, arra kérve őket, juttassák el észrevételeiket minisztériumaik döntéshozóihoz, lehetőséget teremtve a szükséges finomhangolások elvégzésére.
möszlap.hu
Letölthető tartalmak:
- Gyebnár Péter előadása
