Az önkormányzati médiakommunikáció műhelytitkai – a MÖSZ és a MÚOSZ közös konferenciája
Hír
2013-04-16
„Önkormányzati médiakommunikáció” címmel, második alkalommal rendezett közös konferenciát a Magyar Önkormányzatok Szövetsége (MÖSZ) és a Magyar Újságírók Országos Szövetsége (MÚOSZ) 2013. április 16-án, Budapesten. Míg a tavalyi, gödöllői rendezvény előadói elsősorban elméleti kérdéseket feszegettek, most olyan gyakorlati kérdések kerültek terítékre, mint önkormányzati kommunikáció gyenge pontjai, az alternatív nyilvánossághoz való viszonyulás, vagy a közösségi médiában való megjelenés lehetőségei.
„Önkormányzati médiakommunikáció” címmel, második alkalommal rendezett közös konferenciát a Magyar Önkormányzatok Szövetsége (MÖSZ) és a Magyar Újságírók Országos Szövetsége (MÚOSZ) 2013. április 16-án, Budapesten. Míg a tavalyi, gödöllői rendezvény előadói elsősorban elméleti kérdéseket feszegettek, most olyan gyakorlati kérdések kerültek terítékre, mint önkormányzati kommunikáció gyenge pontjai, az alternatív nyilvánossághoz való viszonyulás, vagy a közösségi médiában való megjelenés lehetőségei.
Merza Péter, Tóth Károly és Gémesi György a konferencia közönsége előtt
A polgármesterek legnagyobb része önkormányzati és nem kommunikációs szakember, így rendkívül fontos hogy legyen mellette valaki – sajtófőnök, szóvivő, kommunikációs igazgató –, aki fel tudja készíteni egy-egy médiaszereplésre – hívta fel a hallgatóság figyelmét bevezető előadásában Tóth Károly, a MÚOSZ elnöke. Egy interjú ugyanis afféle „szellemi párbajként” is felfogható, ahol naprakészen, érvekkel, tényekkel és némi humorral felvértezve kell kiállnia a riportalanynak, hogy elkerülhesse az esetleges csapdákat vagy azt, hogy hiteltelennek mutatkozzon a településén élők szemében. A MÚOSZ elnöke elmondta azt is, miként lehet kezelni az agresszív, a félreinformált, illetve a prekoncepcióval érkező újságírókat, s hogyan lehet a legjobban kitérni a nyilatkozat elől.
Az önkormányzatok életében gyakran előfordulhatnak különböző – pénzügyi, jogi, oktatáspolitikai vagy egészségügyi – válsághelyzetek, amelyeknek kommunikálására külön stratégiát kell kidolgozni – derült ki Merza Péter pszichológus előadásából. Mindenekelőtt fel kell tárni a krízishez vezető utat, a legfontosabb kiváltó okokat, majd a megoldási lehetőségeket, s ezek ismeretében, kialakult állásponttal, megfogalmazott mondanivalóval kiállni a nyilvánosság elé. Mégpedig minél hamarabb, különben a sajtó veszi át az irányítást.
A települések igazi arca a polgármester – kezdte előadását Péterfi Csaba a gödöllői önkormányzat kommunikációs igazgatja –, az elsősorban pozitív híreket preferáló honi településvezetők azonban szívesen átadják a szót alpolgármesterüknek vagy sajtófőnöküknek, ha kellemetlen események bejelentéséről van szó. Péterfi Csaba szerint jobban tennék, ha – sajtófőnökük tanácsait meghallgatva – maguk állnának ki a helybeliek elé, mert megfelelően tálalva a problémát, még pozitívan is kijöhetnének a szituációból.
Az önkormányzatok kommunikációjában egyre nagyobb szerepük van a települések honlapjainak, így nem mindegy, hogy csupán a kötelezően nyilvánosságra hozandó tartalmak – szerződések, rendeletek – miatt létrehozott weboldalak-e, vagy esztétikus, olvasmányos, áttekinthető, keresőbarát, interaktív portálok – tudtuk meg Nagy Gábor Miklós médiaszakértőtől. Az interaktivitás különösen fontos, mert a honlapok fórumai, vendégkönyvei, szavazóhelyei, hozzászólási lehetőséget biztosítanak a helyieknek, hogy elmondhassák észrevételeiket. Ha erre az önkormányzati honlapon nincs mód, úgyis megteszik másutt, s akkor már a moderálni sem lehet a véleményeket.
Ez a másutt pedig az internetes alternatív nyilvánosság valamelyik megnyilvánulási formája egy, például egy blog is lehet – veszi át a szót Porcsin Zsolt debreceni blogger, aki úgy véli, jelenleg ezek a fórumok azok, amelyek nem félnek a kínosabb kérdések feszegetésétől, a helyi konfliktusok megírásától. Ez az önkormányzatoknak kínos, ezért a bloggereket eleve ellenségnek tekintik, holott ha partnerként kezelnék őket, meghívnák a rendezvényeikre, válaszolnának a kérdéseikre, akkor azoknak sem kellene pletykákra és fél információkra támaszkodniuk, s a helyi nyilvánosság megkerülhetetlen szereplőivé válhatnának.
Az önkormányzati honlapok kiválóan alkalmasak a közösségépítésre és a lokálpatriotizmus erősítésére is, főként a kommunikáció legmodernebb eszközeit és módszereit is latba vetve – értesülhettek az egybegyűltek a Hegyvidéki Önkormányzat kommunikációs vezetőjétől. Mint Szabó Krisztina kifejtette, kerülete nagy súlyt fektet arra, hogy különböző kreatív és innovatív akciókkal – mint például a „Lépjünk, hogy ne lépjünk bele!” elnevezésű kutyapiszok elleni kampány – szólítsa meg a lakosságot, s a kezdeményezések kommunikációja is hasonlóan kreatív és innovatív legyen.
Dr. Gémesi György, a MÖSZ elnöke pozitív és negatív sajtótapasztalatait osztotta meg az érdeklődőkkel, majd az önkormányzati kommunikáció két területéről, a polgármester és a település lakossága, illetve az önkormányzatok és az állam közötti párbeszéd sajátosságairól beszélt. Végezetül bejelentette, hogy a tavalyi és a mostani konferenciát kísérő nagy érdeklődésre való tekintettel a MÖSZ és MÚOSZ szeptembertől országos kommunikációs konzultáció-sorozatot indít azoknak a polgármestereknek, akiknek nem áll rendelkezésükre külön kommunikációs szakember.
Forrás: Magyar Polgármester Online
Letölthető tartalmak:
Tóth Károly: Az interjualany felkeszitése
Nagy Gábor Miklos: Jelenlenni a hálon
Porcsin Zsolt: Az önkormanyzati kommunikáció gyenge pontjai a blogger szemével
Merza Péter: Kommunikáció válságos helyzetben 
