Az önfenntartó munka a falvak túlélésének a kulcsa – Gémesi György a Rádió Orientben
Hír
2013-10-02
Konferenciával és kitüntetések átadásával ünneplik a magyar önkormányzatiságot a terület érdekvédő szervezetei 2013. október 1-jén. A rendezvényen díjazzák a tiszatenyői polgármester programját is: a kistelepülés az elmúlt években önfenntartó mezőgazdasági közmunkaprogramot alakított ki. Gémesi György szerint példájuk is igazolja, hogy nem szabad leírni a magyar vidéket. A kistelepülések erősítésével a magyar nemzet stabil bástyája épülhet ki.
Konferenciával és kitüntetések átadásával ünneplik a magyar önkormányzatiságot a terület érdekvédő szervezetei 2013. október 1-jén. A rendezvényen díjazzák a tiszatenyői polgármester programját is: a kistelepülés az elmúlt években önfenntartó mezőgazdasági közmunkaprogramot alakított ki. Gémesi György szerint példájuk is igazolja, hogy nem szabad leírni a magyar vidéket. A kistelepülések erősítésével a magyar nemzet stabil bástyája épülhet ki.
A 2013-as évben először rendezi együtt a négy nagy önkormányzati szövetség – a Települési Önkormányzatok Országos Szövetsége (TÖOSZ), a Magyar Önkormányzatok Szövetsége (MÖSZ), a Faluszövetség és a Községek, Kistelepülések és Kistérségek Országos Önkormányzati Szövetsége (KÖSZ) – a Helyi Önkormányzatok Napját, vagyis a 23 éve fennálló önkormányzatiságot.
A Rádió Orient műsorában Gémesi György MÖSZ-elnök kiemelte: a jeles eseményen ünnepi konferenciára és kitüntetések átadására kerül sor. „A szövetség elmondja, hogyan látja az önkormányzati rendszer jelenlegi állapotát. Emellett a szövetségek aláírnak egy együttműködési megállapodást, amely révén 2014-től hatékonyabbá és erősebbé válhat az érdekképviselet. Egy ernyőszervezetben gondolkodunk, amelyben egységesebbé válhat a közös megjelenés” – hangsúlyozta a Rádió Orient műsorában Gödöllő polgármestere.
A jeles esemény során kitüntetést kap Kazinczi István, Tiszatenyő polgármestere. A közigazgatási rádió vendége az alföldi kistelepülés elmúlt évtizedét mutatta be: az elmúlt időszak legfontosabb feladata a munkahelyteremtés volt náluk, a START munkaprogram keretében mezőgazdasági, állat- és növénytermesztési területen foglalkoztatják az embereket. A település tej- és sajtfeldolgozó üzemet, valamint 2500-as állományú bio csirkefarmot alakított ki.
„Az állatok húsa mellett maradványaikat is hasznosítjuk” – utalt a polgármester a „földbe, bőrbe, tányérra” – elnevezésű munkafolyamatra. „Az önfenntartásra rendezkedtünk be, ehhez pedig hozzájárult a két évvel ezelőtti fűtéskorszerűsítés, amivel óriási megtakarításokat értünk el. A profitból vásárolunk és fejlesztünk tovább” – jelentette ki Kazinczi István.
A polgármester hozzátette, az adósságkonszolidáció is nagy segítség volt a település számára. „A 2000-es évek elején kialakított jövőképünk és terveink a 2002-es kormányváltás után elúsztak, s mivel nem rendelkeztünk helyi adóbevétellel, folyamatosan növekedett az adósságállomány. A helyzet konszolidálására alapítványokat hoztunk létre, saját befizetéseket tettünk, jótékonysági bálokat rendeztünk – sajnos hiába. A fiatalok támogatása és az önkormányzati feladatok csak termelték az adósságot, ezt semmivel sem tudtuk volna tisztázni” – foglalta össze az alföldi kistelepülés korábbi helyzetét Kazinczi.
Tiszatenyő ezzel együtt is kiemelt fontosságot tulajdonít a helyi fiatalok támogatásának: a település napján, február 15-én az újszülöttek köszöntése mellett a 18 éveseknek nagykorúsítási igazolványt adnak. „Mindent megteszünk a gyerekekért, s ezt jól jelzi, hogy augusztus 20-án ifjúságbarát település címet nyertünk el” – mondta a polgármester. Hozzátette, aki akar náluk dolgozni, az talál is helyben lehetőséget, a diákmunkától a felnőtt foglalkoztatásig.
Gémesi György szerint a tiszatenyői példa igazolja, hogy egy polgármester képes jól kézbe venni a települést, és a rendelkezésre álló mozgástérben ki tudja használni a lehetőségeket. „Ez is mutatja, hogy nem kell leírni a magyar kistelepüléseket - ezek a magyar kulturális örökség részei, erősítésükkel a magyar nemzet stabil bástyája épülhet ki. Nem szabad leírni a polgármestereket, a helyi közösség mozgatórugóit sem. A magyar önkormányzatiságnak a problémák ellenére is hihetetlen ereje van” – hangsúlyozta a gödöllői polgármester.
Kiemelte: Kazinczi István és csapata valódi közösséget épített fel az együttes munkálkodással. „A projekt segíti a generációkon keresztül hivatalosan munkát nem vállaló réteg visszaintegrálását a munkaerőpiacra, és nagyon fontos, hogy mindez önfenntartó módon történjen” – vélekedett Gémesi György. Kazinczi István hozzátette: azokat a termelői ágazatokat kell erősíteni, amelyek tényleges bevételt hoznak, a kormány ugyanis nem fogja örökké finanszírozni a közmunkaprogramot.
Tiszatenyő polgármestere továbblépésükhöz a környékbeli önkormányzatok összefogását hozta fel szükséges elemként. A tervek között szerepel egy védjeggyel ellátott bolthálózat létrehozása, valamint a helyi LEADER-egyesülettel történő kooperáció. A polgármester emellett a civil társadalom, a helyi kultúra és a hagyományőrzés megerősítését, valamint a falusias jelleg megőrzését emelte ki fő célkitűzésként – példaként egy közeli településsel közösen szervezett falusi lakodalmat említve, mely a jövőben akár helyi hagyománnyá válhat.
További lehetőség Tiszatenyőn a belvízi csatorna elvezető árkok takarításából nyert föld hasznosítása. „Vásároltunk egy föld téglagyártó gépet, amellyel a jövőben passzív házakat kívánunk építeni. A jól fenntartható, olcsó üzemeltetésű épületeket kedvező áron értékesítenénk a fiataloknak” – vázolta a jövőbeli terveket a kistelepülés vezetője.
Forrás: OrientPress Hírügynökség
