Az iparűzési adó szerepe a településfejlesztésben – Vidékfejlesztési konferencia Szentkirályon

/files/pma.jpg

Az iparűzési adó szerepe a településfejlesztésben – Vidékfejlesztési konferencia Szentkirályon

Hír

2015-04-23

Az iparűzési adó a legfontosabb fejlesztési forrást jelenti sok település számára, ezért egy felelősen gondolkodó önkormányzatnak min- dent meg kell tennie a helyi vállalkozások támogatására, helyzetbe hozására, ahogyan a beruházások fenntarthatóságát is szem előtt kell tartania– derült ki 2015. április 21-én, Szentkirályon, a Magyar Önkormányzatok Szövetsége (MÖSZ) „Vidékfejlesztés, mint fenntartható fejlődés” című konferencia-sorozatának Bács-Kiskun megyei állomásán.

Az iparűzési adó a legfontosabb fejlesztési forrást jelenti sok település számára, ezért egy felelősen gondolkodó önkormányzatnak mindent meg kell tennie a helyi vállalkozások támogatására, helyzetbe hozására, ahogyan a beruházások fenntarthatóságát is szem előtt kell tartania– derült ki 2015. április 21-én, Szentkirályon, a Magyar Önkormányzatok Szövetsége (MÖSZ) „Vidékfejlesztés, mint fenntartható fejlődés” című konferencia-sorozatának Bács-Kiskun megyei állomásán.

Gémesi György, a MÖSZ elnöke köszönti a Bács-Kiskun megyei polgáűrmestereket

„Önkormányzatunk legfontosabb célja, hogy Szentkirály élhető település legyen” – kezdte előadását – Gémesi György MÖSZ elnök köszöntőjét követően – Kutasi Ferenc, a kétezer fős Bács-Kiskun megyei község polgármestere, hozzátéve, hogy szerencsés településnek számítanak, mivel a hazai piacvezető ásványvizet gyártó Szentkirályi Ásványvíz Kft.-nek köszönhetően költségvetésük 30 százalékát saját bevételekből, elsősorban helyi iparűzési adóból tudják előteremteni. Ez országosan is kiváló eredménynek számít: Szentkirály a 182. helyen áll az egy főre jutó adóerő-képesség tekintetében a 3200 települése között. Mint Kutasi Ferenc elmondta, a rendszerváltozást követően létrehozták a Szentkirályért Közalapítványt, amely a helyi vállalkozások támogatása által jelentős részt vállal a településüzemeltetési feladatok finanszírozásában, ahogyan az önkormányzat is igyekszik mindent megtenni a helyi vállalkozások fejlesztésére, erősítésére.

Hajdú Sándor, Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal (MVH) kirendeltség-vezetője a Közös Agrárpolitika első évéről és az agrártámogatások új rendszeréről beszélt a polgármestereknek. Mint elmondta, a tavalyi év az elszámolás, illetve az uniós tagországok agrárprogramjai kidolgozásának éve volt. A 2014-2020-as uniós költségvetési időszakban mintegy 12,3 milliárd eurós forrás áll a hazai agrárium rendelkezésére, közvetlen, és vidékfejlesztési támogatások formájában. Már most látható, hogy Bács-Kiskun megyei gazdák mintegy 33 milliárd forintos közvetlen támogatásra számíthatnak, míg a vidékfejlesztési pályázatok az új agrárprogram elfogadása után várhatók. Hajdú Sándor felhívta arra a 35 milliárd forintos vidékfejlesztési pályázati forrásra is, amit a 2007-2013 között még fel nem használt keret terhére hirdetnek meg május 5-től. A maradványkeretből 10 milliárd forint a fiatal gazdák támogatására, 10 milliárd kertészeti gépbeszerzésre, 15 milliárd pedig a vidéki gazdaság és a lakosság számára nyújtott alapszolgáltatások fejlesztésére használható majd fel. Ez különösen hasznos lehet az önkormányzatok számára, hiszen például tanya- és falugondnoki hálózat-fejlesztésre, vagy kistérségi közlekedési szolgáltatás fejlesztésére is pályázhatnak.

Lőrincz Leó, a Belügyminisztérium Közfoglalkoztatási és Vízügyi Helyettes Államtitkári Kabinetjének főtanácsadója a közfoglalkoztatás múltját és jelenét ismertette, számos statisztikai adat segítségével. Mint elmondta, a 2011-es 35 033 főről 2014-re 561 214 főre nőtt a közfoglalkoztatási programokban részt vevők létszáma, hasonlóan a kistérségi startmunka mintaprogramokban részt vevő települések számához, ami a négy évvel ezelőtti 480-ról tavalyra 1727-re emelkedett. Mindezzel párhuzamosan nőtt a Nemzeti Foglalkoztatási Alap (NFA) „Start-munkaprogram” kiadási előirányzata is 64 milliárd forintról 231 milliárdra, míg idén már 270 milliárd forint van betervezve a halmozottan hátrányos helyzetű települések és térségek felzárkóztatása érdekében létrehozott programokra. A főtanácsadó kitért arra is, hogy startmunka mintaprogramokat egyre több településen úgynevezett ráépülő programok váltják fel, amelyekkel a korábbi programok bővíthetők, továbbfejleszthetők. Ha például valahol zöldséget termeltek, ott feldolgozó – befőző, savanyító – üzem létesítésére nyílhat lehetőség a ráépülő program keretében.

Tóth Márta, a Magyar Nemzeti Vidéki Hálózat (MNVH) Bács-Kiskun megyei referense az új vidékfejlesztési programot (VP) bemutató előadásában elmondta: míg a 2007-2013-as program négy tengely, a 2014-2020-as programban hat prioritás tartalmazza a legfontosabb célkitűzéseket. Az önkormányzati törekvéseket leginkább a hatodik, a társadalmi befogadás előmozdítását és a szegénység csökkentését célzó prioritás foglalja magában. Az új VP legkorábban nyáron, legkésőbb ősszel megjelenő pályázatai mellett Tóth Márta kitért a Bács-Kiskun megyében különösen népszerű Tanyafejlesztési programra is, amelyet idén ötödik alkalommal írnak ki, 1,4 milliárdos kerettel. A májusra várható pályázatban több változás lesz az előző évekhez képest: néhány korábbi elem (például a tanyafelmérés vagy a tanyasi termékek piacra juttatása) kikerül a támogatási célok közül, viszont új célként jelenik meg a vízminőség-vizsgálatok elvégzésének támogatása. Mint megtudtuk, egy új mintaprogram is készül a leszakadó falusi népesség munkavilágába való visszavezetése és a települések önellátásra való ösztönzése céljából. A Termelő falu mintaprogramot 2016-tól indítják majd el, huszonöt, ezer fő alatti kistelepülésen.

Délután a Csongrád megyei Kisteleken folytatódott a konferencia-sorozat, ahol – a közfoglalkoztatási programokkal és az agrártámogatások új rendszerével kapcsolatos friss információk mellett – az integrált városfejlesztésről, a fenntartható település-üzemeltetésről, valamint az energiahatékony technológiák alkalmazásáról hangzottak el előadások. Nagy Sándor, Kistelek polgármestere a helyi fejlesztésekről szóló előadásában megállapította, hogy a településvezetői feladatkör a rendszerváltozás óta átalakult, a mozgástér beszűkült, s ma elsősorban menedzserszemléletű polgármesterekre van szükség, akik a helyi vállalkozók és a környező települések minél nagyobb arányú bevonásával, térségi, mikrotérségi szintű beruházásokban gondolkodva vezénylik le a fejlesztéseket. A beruházások kiválasztásánál ügyelni kell a döntési folyamatok társadalmasítására, valamint a fenntarthatóság, az energiahatékonyság szempontjának érvényesítésére is. Utóbbiról Kovács Lajos, Budapest Hegyvidék alpolgármestere, a Klímabarát Települések Szövetségének elnöke beszélt bővebben az egybegyűlteknek, számos már megvalósult, jó példával illusztrálva előadását.

möszlap.hu