Az átalakuló területfejlesztési rendszertől a jelenlét programig – Vidékfejlesztési konferencia Tamásiban
Hír
2015-05-21
Bár a Tamási kistérség az ország 33 leghátrányosabb helyzetű kistérsé- gének egyike, a turizmus és a mezőgazdaság fejlesztése itt is lehetőséget adhat a helyi gazdaság fellendítésére. Utóbbinak fontos eszköze lehet a szociális gazdálkodás, amit Gyulajon, a Magyar Máltai Szeretetszolgálat közreműködésével sikerült megvalósítani – derült ki Magyarszéken, a Magyar Önkormányzatok Szövetsége (MÖSZ) „Vidékfejlesztés, mint fenntartható fejlesztés” című konferencia-sorozatának Tolna megyei állomásán.
Bár a Tamási kistérség az ország 33 leghátrányosabb helyzetű kistérségének egyike, a turizmus és a mezőgazdaság fejlesztése itt is lehetőséget adhat a helyi gazdaság fellendítésére. Utóbbinak fontos eszköze lehet a szociális gazdálkodás, amit Gyulajon, a Magyar Máltai Szeretetszolgálat közreműködésével sikerült megvalósítani – derült ki Magyarszéken, a Magyar Önkormányzatok Szövetsége (MÖSZ) „Vidékfejlesztés, mint fenntartható fejlesztés” című konferencia-sorozatának Tolna megyei állomásán.
Ribányi József szerint Tolna megye számára is előnyös lesz az alulról építkező, integrált területfejlesztési rendszer
A Tamási kistérség az ország 33 leghátrányosabb helyzetű kistérsége között van, ahol elsősorban a mezőgazdaság és a turizmus fellendítése jelenthet kitörési pontokat – kezdte előadását – Gémesi György MÖSZ-elnök köszöntője után – Porga Ferenc, Tamási polgármestere. A fő turisztikai vonzerőt Tamási termál- és élményfürdője jelenti, amely mellé szállodát is szeretnének építeni a közeljövőben, s az önkormányzat nagy lehetőséget lát a város kerékpárút-hálózatának térségi kiterjesztésében is. Ha a városvezetés tervei valóra válnak, egészen a Balatonig el lehet majd kerekezni Tamásiból a közeljövőben. A mezőgazdasági termelés főképpen a monokultúrás nagybirtokokon folyik, de a kistelepülések zöldség- és gyümölcstermesztő közfoglalkoztatási programjai is hatékonyan zajlanak.
Ribányi József, a Tolna megyei közgyűlés alelnöke az új uniós finanszírozási időszak területfejlesztési rendszerét ismertette a hallgatósággal. Mint elmondta, a korábbi centralizált tervezés helyett a Széchenyi 2020 programot már a decentralizált, alulról felfelé építkező, megyei szintű, a járásközpontokban és a környező településeken élők igényeit figyelembe vevő, integrált tervezés fogja jellemezni, a tervek megvalósításához pedig megyékre lebontott, fix keretösszegek állnak majd rendelkezésre. A Területi Operatív Programok előre láthatóan szeptemberben megjelenő pályázatai sokat segíthetnek majd a Tamásiban tervezett kerékpárút-fejlesztés megvalósításához is – mondta Ribányi József, s felhívta minden településvezető figyelmét, hogy ne mulasszák el megpályázni a többnyire 100 százalékos intenzitású támogatási lehetőségeket.
Fülöpné Máté Erika a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal (MVH) osztályvezetője az uniós és a hazai agrár-és vidékfejlesztési tervek prioritásairól, illetve a 2014-2020-as költségvetési időszak eljárásjogi változásairól beszélt. Utóbbiak számos könnyítést tartalmaznak a korábbi rendszerhez képest, lehetőség lesz például előleg kérésére, egyszerűsített – átalány típusú – támogatások igénylésére, de az elbírálási rendszer tekintetében is pozitív változások várhatók.
Lőrincz Leó, a Belügyminisztérium Közfoglalkoztatási és vízügyi helyettes államtitkári kabinetjének főtanácsadója három részre osztotta előadását. Először a közfoglalkoztatás történetével ismertette meg a Tolna megyei polgármestereket a 2011-es kezdetektől napjainkig. Az előadás második részében az idei közmunkaprogramok legfontosabb célkitűzéseit taglalta, harmadsorban pedig az aktuális programokról, illetve a legfrissebb jogszabályi változásokról beszélt. Mindemellett felhívta a településvezetők figyelmét a Belügyminisztérium által nemrégiben elindított Közfoglalkoztatási portálra, amelyen a közmunkaprogramokkal kapcsolatos minden fontosabb tudnivaló megtalálható.
„Ha a szövetkezeti gazdaság hiteles, akkor erős társadalmi szerepet vállal magára. Mozdítsátok elő a becsületesség gazdaságát! Az igazi gazdaságot arról lehet felismerni, hogy csak a közjót veszi figyelembe.” – idézte Ferenc pápa idén februárban az Olasz Szövetkezetek Szövetségéhez intézett beszédéből Németh Nándor, a Magyar Máltai Szeretetszolgálat képviselője a szociális gazdaság kiépítésének kényszereiről és lehetőségeiről szóló előadásában, majd elmondta, miként sikerült a mindezt valóra váltani a közeli Gyulaj önkormányzata közreműködésével létrehozott szociális szövetkezetben. A „recept lényege”: kell egy elkötelezett helyi vezető, akinek van víziója, akarat- és lobbi-ereje, vannak ötletei, segítői, kellenek továbbá földterületek, épületek, gépek, szakemberek, piacok, piacképes termék, jó ötletek és innovatív megoldások. Végül nem szabad megfeledkezni az úgynevezett „jelenlét-programról” sem, amellyel a kirekesztett közösségek, hátrányos helyzetű társadalmi csoportok bevonhatók a szociális gazdasági kezdeményezésekbe. Ezt a jelenlét-programnak a megvalósítását vállalta magára Gyulajon a Magyar Máltai Szeretetszolgálat.
möszlap.hu
Letölthető tartalmak:
- Ribányi József előadása
- Fülöpné Máté Erika előadása
- Lőrincz Leó előadása
- Németh Nándor előadása
