Az ÁSZ-nak kellett volna ellenőriznie a települések hitelképességét - Gémesi György a Magyar Televízióban
Hír
2012-11-12
Magyarország 3200 önkormányzatából 1956-nak van kisebb-nagyobb adóssága. A települések tartozása összességében 1293 milliárd forint. A kormány most úgy döntött, hogy átvállalja az önkormányzati adósság nagyjából felét, 612 milliárd forintot – jelentette be a miniszterelnök. De mi lesz az eladósodott önkormányzatokkal és az adóssággal? – többek között ezekre a kérdésekre kereste a választ 2012. november 11-én az M1 „A lényeg” című műsora.
Magyarország 3200 önkormányzatából 1956-nak van kisebb-nagyobb adóssága. A települések tartozása összességében 1293 milliárd forint. A kormány most úgy döntött, hogy átvállalja az önkormányzati adósság nagyjából felét, 612 milliárd forintot – jelentette be a miniszterelnök. De mi lesz az eladósodott önkormányzatokkal és az adóssággal? – többek között ezekre a kérdésekre kereste a választ 2012. november 11-én az M1 „A lényeg” című műsora.
Orbán Viktor bejelentése óta két hét telt el. A Nemzetgazdasági Minisztérium elkészítette az előterjesztést; erről mindössze annyit tudni, hogy az ötezer lakosnál kisebb települések adósságát teljes mértékben átvállalja az állam, míg az ötezer lakosnál nagyobb településeken a tartozás legfeljebb 40 százalékát állják úgy, hogy figyelembe veszik a helyi adóbevételeket. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy a gazdagabb településeken kisebb mértékben segít majd az állam.
A Heti Válasz a GKI Gazdaságkutató Intézet adatai alapján nemrégiben elkészítette a legeladósodottabb önkormányzatok százas listáját. A sort egy Zala megyei település, Gelse vezeti. Itt az egy lakosra jutó tartozás csaknem 2 millió forint. Az 1200 lakosú falu évekkel ezelőtt a fürdőjére kapott megahitelt, melyet azóta is nyög.
Kósa Lajos: Vagyonnövekmény is van az eladósodás mellett
Kósa Lajos, Debrecen polgármestere az M1 „A Lényeg” című műsorában azt mondta: Debrecen nincs a legeladósodottabb települések között, a megyei jogú városok mezőnyében fajlagosan a középmezőnyben helyezkedik el. Ezzel együtt a város adósságállománya 5-6 nagy szerződésen, és néhány kisebben alapul, mindegyiket át kell nézni tételesen – tette hozzá, kifejtve, hogy a szerződésekből kiderül az is, milyenek a hozamok, kondíciók, ahogyan az is, hogy a szerződések felmondása milyen pótlólagos költségekkel jár, ezekről pedig tárgyalni kell a bankokkal – ezt minden önkormányzatnak meg kell tennie.
Azzal kapcsolatban, hogy Debrecen megháromszorozta adósságállományát, azt mondta: 2002-ben a teljes rendszernek 280 milliárd forint volt az adóssága, és a nyolc év szocialista kormányzás után 1250 milliárd forint lett az adósságállomány, mert a szocialisták egyre több feladatot tettek a rendszerre, és egyre kevesebb finanszírozást adtak hozzá.
Debrecen adóssága tehát ugyan valóban megháromszorozódott, azonban ez alatt az időszak alatt mára 275 milliárd forint lett a város vagyona, ellentétben azzal a 28 milliárd forinttal, amit Kósa Lajos polgármesterként átvett.
Mint mondta, ebben van technikai vagyonnövekmény is, de a beruházások, közműfejlesztések mind a város vagyonát növelték – tette hozzá kiemelve, hogy óriási vagyongyarapodás is jellemző nemcsak Debrecenre, hanem például a fentebb említett Gelse település esetében is, hiszen bár felvettek egy hitelt, de építettek például egy termálfürdőt, melynek értéke van.
A tárgyalásokat Kósa Lajos a nagy boksztalálkozókkal hasonlította össze, melyek előtt hangosak a beharangozók, de azok csak a show részei. „A nemzetközi hitelminősítők kockázatokat vázolnak fel, de ezek mind a pozíciófogás részei. Senki sem önsorsrontó, a bankok sem szeretnének tönkremenni, mi sem szeretnénk olyan helyzetbe belemenni, ami az ország pozícióját akárcsak rövidtávon is csökkenti, vagy veszélyezteti”. Hozzátette: meg fognak tudni egyezni.
Arra a felvetésre, hogy februárig jelölték ki a határidőket, azt mondta: a négy hónap elég lesz, hiszen mindkét fél elemi érdeke, hogy megegyezzenek. Mint mondta, a bankok érdeke, hogy a bizonytalanná váló önkormányzatok eszközeiket próbálják meg biztosabbra váltani. „Egy állam által kiváltott önkormányzati hitel sokkal biztosabb. Enélkül az önkormányzati rendszer működőképessége megbicsaklik, ezért érdekünk a megállapodás”. Az előzetes találgatások szerint 10 százaléknyi leírást el tudna fogadni a bankrendszer, a kormányzati oldalról pedig 25 százalékra tippeltek, de ezt nem kell komolyan venni, "csak puhítják az ellenfelet" Kósa Lajos szerint. „Méltányosan meg tudunk egyezni, az állam is jól fog járni és a bankok is”.
Nem most dördült el a startpisztoly – mondja a szakértő
Vígvári András egyetemi tanár (BGF), szakértő szerint informálisan másfél éve már gondolkodnak ezen a megoldáson a bankok és az önkormányzatok is, nem most dördült el a startpisztoly.
Mint mondta, az államnak ki kellene kötnie bizonyos feltételeket a nagyobb önkormányzatok esetében. Szerinte azoktól, akik ebben a megállapodási rendszerben érintettek, az államnak egy rövidtávú, reorganizációs tervet, valamint hosszabb távon olyan stratégiai terv elkészítését kellene követelnie, amely a jövőbeni fejlesztési periódusban világossá válik. Szerinte továbbá egy önkormányzati pénzügyi rendszert kellene létrehozni, mely kizárná a problémás helyzeteket. A 2010 előtti önkormányzati rendszert a kollektív felelőtlenségi rendszernek lehetne nevezni a szakértő szerint, mert lehetővé tette a jelenlegi helyzet kialakulását.
A szakértő úgy látja, a szabályozás építésének sorrendje nem megfelelő, hiszen a stabilitási törvény, a helyi önkormányzatokról szóló törvényben lévő azon szabályok, melyek kiegyensúlyozott működési költségvetést írnak többek között elő, nem egy időben születtek meg azzal a feltételrendszerrel, hogy egy önkormányzat milyen bevételi struktúrával számolhat.
Budapest hatalmas adóssággal küzd
Budapest magáénak mondhatja a teljes önkormányzati szektor adósságának csaknem egy hatodát. A főváros problémája az ország problémája: ha pénz híján leállna a helyi közlekedés és szünetelnének a közszolgáltatások, az súlyos gondokat okozna nemcsak a fővárosban, hanem az egész országban.
Bagdy Gábor pénzügyi főpolgármester-helyettes szerint, ha az állam átvállalja a főváros hiteleinek jelentős részét, akkor megszegnék azokat a hitelfelvételi korlátokat, melyeket az Európai Beruházási Bankkal kötött szerződések tartalmaznak. Ez drámai következményekkel járna, vagyis nem tudnák azokat a hiteleket lehívni, amiket már odaítéltek Budapestnek, továbbá, mivel elméletileg lehetőség van hitelszerződés felmondására, így a hitel teljes tőkéjének visszakérésére is – ez Bagdy Gábor szerint azonnal csődbe döntené a fővárost.
Gémesi György: Át kellett volna világítani az összegeket
Gémesi György, Gödöllő polgármestere, a Magyar Önkormányzatok Szövetségének elnöke a műsorban elmondta: Gödöllő adósságállománya 4,5 milliárd forint, plusz a kamatok. Mint mondta, az adósságállomány 2007-2008 időszakában nőtt meg, akkor főként kötvények formájában vettek fel pénzt kerültek.
Gémesi György nem értett egyet Vígvári András korábbi kijelentésével, miszerint az elmúlt 20 év a felelőtlenség időszaka volt; szerinte az önkormányzatok a lehetőségekhez képest gazdálkodtak, az elmúlt 2 évben is csökkent az állami finanszírozás, szűkült a mozgástér. Azért lett volna jó szerinte átvilágítani az adósságállományt, hogy világos legyen, melyik önkormányzat mire vett fel hitelt. Mint mondta, sok önkormányzat kötelező feladatok szükséges ellátására vett fel hitelt, így például vízelvezetés, útépítés, járdaépítés, iskolai vagy óvodai feladatok.
Hozzátette: mikor 2007-2008 környékén megnyíltak az uniós pályázatok, már nem volt meg az önrészhez biztosítandó összeg, ezért hitel, kötvény formájában biztosították azt az önkormányzatok.
A bankok is felelősek?
Kovács Levente, a Bankszövetség főtitkára szerint szükség van arra, hogy az állam egyesével megvizsgálva az önkormányzatok helyzetét, szerepet vállaljon a problémáik feloldásában. Szerinte a kormány felismerte azt, hogy az önkormányzati rendszerért felelősséget kell vállalnia. Hozzátette: régóta hangsúlyozzák, hogy erre a lépésre szükség van.
Mint mondta, a bankok felelőssége elsősorban a betéteseikért van, valamint a tulajdonosaikért is, a bankok felelőssége abban van, hogy minden hitelt felelősségteljesen helyezzenek ki. Az önkormányzati hitelek esetében közbeszerzési tender volt, a feltételeket a tenderanyag tartalmazta, a bankszektor ezeknek maximálisan eleget tett – fejtette ki.
Gémesi György szerint ugyanakkor az, hogy egy 1000 fős településnek adtak hitelt, az a bankok felelőssége, mert nem vizsgálták át, hogy megvan-e a bevételi oldalon a törlesztéshez szükséges feltétel. Hozzátette: az átvilágításhoz több idő kellett volna, mely során akár az is kiderült volna, hogy felhasználta-e az önkormányzat az összeget, vagy lekötötte-e. Mint mondta: a stabilitási törvény szabályozza a jövőben a hitelfelvételt, ám szerinte nem biztos, hogy jó döntés, hogy a kormányhivatal ellenőrizzen, hanem szerinte az ÁSZ-nak kellett volna a szakmai ellenőrzést elvégezni.
Kiemelte: ha az ÁSZ leírja, hogy a visszafizetés garanciái megvannak egy adott önkormányzatnak, akkor a hitel egy nagyon jó eszköz is lehetne, ráadásul, ha az költséget csökkent, vagy többletbevételt generál, az mindenkinek jó, ám jelenleg a válság, és a bankok miatt nem adottak ezek a feltételek – mondta Gémesi György.
Forrás: M1 - Hirado.hu
