Ahol Bocskai Koronáért Nánási Portékát vehetünk
Hír
2014-05-08
A tradíciót és az innovációt jól ötvözve sikerülhet működőképes fejlesztési modellt, közfoglalkoztatási programot és helyi gazdaságot felépíteni – derült ki 2014. május 8-án a Magyar Önkormányzatok Szövetsége (MÖSZ) „Háztáji gazdálkodás és öngondoskodás, helyi termelés kapcsolata az értékesítéssel, de kiváltképp a közétkeztetéssel” című vidékfejlesztési konferencia-sorozatának hajdúnánási állomásán.
A tradíciót és az innovációt jól ötvözve sikerülhet működőképes fejlesztési modellt, közfoglalkoztatási programot és helyi gazdaságot felépíteni – derült ki 2014. május 8-án a Magyar Önkormányzatok Szövetsége (MÖSZ) „Háztáji gazdálkodás és öngondoskodás, helyi termelés kapcsolata az értékesítéssel, de kiváltképp a közétkeztetéssel” című vidékfejlesztési konferencia-sorozatának hajdúnánási állomásán.
Szólláth Tibor polgármester szerint a tradíció és az innováció ötvözése a jó fejlesztési modell záloga
A hajdúnánási Városházán összegyűlt polgármestereket Pelyhe József, a MÖSZ szakmai titkára köszöntötte, majd Szokai Szilvia, a Magyar Nemzeti Vidéki Hálózat (MNVH) Hajdú-Bihar megyei referense ismertette a 2014-2020-as uniós tervezési időszak Vidékfejlesztési Programját. A program hat fő prioritása közül elsősorban a vidéki területek gazdasági fejlesztését ajánlotta az egybegyűltek figyelmébe, ennek tematikája ugyanis a jelenlegi LEADER-programokét követi, s ez az, amelyre leginkább érdemes lesz majd a településeknek pályáznia.
Szokai Szilvia ezután a Magyar Nemzeti Vidéki Hálózat levetítette projektötleti felhívásaira hívta fel a fel a polgármesterek figyelmet, majd levetítette az MNVH „Hajrá magyar termék!” című kisfilmjét, amely hétköznapi példákon keresztül, a digitális technika legújabb vívmányait felvonultatva teszi érthetővé, kézzelfoghatóvá mindazt, amire az egész Vidékfejlesztési Program irányul.
„Ez a film Hajdúnánásról is készülhetett volna” – állapította meg Szólláth Tibor, a leginkább gyógyfürdőjéről ismert, 17 ezer lakosú hajdúsági város polgármestere. Náluk ugyanis lényegében megvalósították már a látottakat. Mindez pedig egy olyan gazdasági modellnek köszönhető, amely a tradíciót – elsősorban a 16. századi kálvinisták gazdasági alapelveit – és az innovációt ötvözi. Kezdetben az önkormányzat szociális keretéből szociális földprogramot indítottak a rászoruló családoknak, majd nagyobb léptékben, a közmunkaprogramok segítségével folytatták szántóföldi zöldségtermesztést. Sok közfoglalkoztatottat még arra is sikerült rávenni, hogy otthon, háztáji keretek között is termeljenek. A saját szükséglet feletti termékekre az önkormányzat felvásárlási garanciát vállalt, a felvásárolt termékeket pedig a helyi termelői piacon értékesítik, illetve az önkormányzati konyhán hasznosítják. A közfoglalkoztatottak mindemellett jelentős szerepet vállalnak a városüzemeltetési faladatok elvégzésében is, ha kell, utakat kátyúznak, vagy részt vesznek önkormányzati intézmények felújításában.
A polgármester mindemellett két sajátos helyi kezdeményezésről is beszámolt. Az egyik a „Nánási Portéka” védjegy, amit helyi termelő, helyi alapanyagból helyben készített terméke kaphat, a másik a Bocskai Korona elnevezésű helyi fizetőeszköz, amelyet 2012-ben vezettek be az önkormányzat közreműködésével. Ez a helyi pénz nemcsak az erőforrások helyben tartására, de a helyi vállalkozások forgalmának fellendítésére alkalmas.
A konferenciát követő terepszemlén Szólláth Tibor bemutatta, hol és hogyan dolgoznak, és milyen zöldségeket termelnek a mezőgazdasági közmunkaprogram résztvevői, majd elkalauzolta polgármester kollégáit a város készülő látogatóközpontjába, ahol egyfajta „mini Hortobágy” várja majd a városba érkező turistákat.
Forrás: Magyar Polgármester Online
