A vidékfejlesztés lehetőségei a Villányi Borvidéken
Hír
2013-10-09
Villányban, a Villányi Borvidék központjában egyértelmű, hogy a szőlőtermesztés, a borászat és az idegenforgalom határozza meg a településfejlesztés irányait. A kevésbé szerencsés adottságokkal rendelkező Baranya megyei településeken – például Egerágon – azonban a közmunkaprogramok és a szociális szövetkezet létrehozása jelentheti a kiutat – derült ki 2013. október 9-én, a Magyar Önkormányzatok Szövetsége (MÖSZ) villányi vidékfejlesztési konferenciáján.
Villányban, a Villányi Borvidék központjában egyértelmű, hogy a szőlőtermesztés, a borászat és az idegenforgalom határozza meg a településfejlesztés irányait. A kevésbé szerencsés adottságokkal rendelkező Baranya megyei településeken – például Egerágon – azonban a közmunkaprogramok és a szociális szövetkezet létrehozása jelentheti a kiutat – derült ki 2013. október 9-én, a Magyar Önkormányzatok Szövetsége (MÖSZ) villányi vidékfejlesztési konferenciáján.
Vida Laura az MNVH aktuális pályázataira hívta fel a baranyai polgármesterek figyelmét
Pelyhe József MÖSZ-titkár köszöntője és Lőrincz Leó, belügyminisztériumi közfoglalkoztatási főtanácsadó téli közmunkaprogramokról szóló előadása után Vida Laura, a Magyar Nemzeti Vidékfejlesztési Hálózat Baranya megyei referense hívta fel a helyi településvezetők figyelmét az MNVH aktuális pályázataira. Mint a polgármesterek megtudhatták, turisztikai fejlesztésekre, hungarikumok népszerűsítésére, illetve a vidéki lakosság számára nyújtott alapszolgáltatások fejlesztésére – például falugondnoki járművek vásárlására, többfunkciós szolgáltató központok építésére – tudnak pillanatnyilag pályázni, de csak akkor, ha előtte regisztrálták magukat a hivatal honlapján. Vida Laura szólt a 2014-2020-as Vidékfejlesztési Program önkormányzatokat érintő elemeiről is, amelyek közül az infrastruktúra-fejlesztést, a mezőőri szolgáltat kiépítését, a közbiztonság növelését, a helyi közétkeztetés támogatását, illetve a szociális szövetkezetek fejlesztését emelte ki. Jó hír a kisvárosi polgármestereknek, hogy a következő tervezési időszaktól minden tízezer főnél kisebb lélekszámú település pályázhat az MNVH-nál, a városi cím nem kizáró ok többé.
Villány fejlesztési stratégiájának kidolgozásánál három alapvető tényezőt kellett figyelembe venni – tudhatták meg az egybegyűltek Takáts Gyula polgármestertől. Először is az évezredes szőlőtermesztési és borászati hagyományokat, másodsorban a turistákat, akik számára vonzóvá kellett tenni a települést, végezetül – de nem utolsó sorban – az élhető városra vágyó villányiakat. Az önkormányzat ennek érdekében kiépítette az infrastruktúrát, megújította a köztereket és a közparkokat, megoldotta a csapadékvíz-elvezetés problémáját, saját rendőrőrsöt hozott létre, s fontos szerepet vállalt a térség kerékpárút-hálózatának fejlesztésében. Az eredmény magáért beszél: jelenleg 413 – jelentős részben borászattal és idegenforgalommal foglalkozó – vállalkozás működik a 2500 lelkes városban, s több mint száz szálláshely várja az ide látogatókat.
Villány turisztikai fejlesztésében nagy szerepet vállalt az 1994-ben alapított, jelenleg 17 települést és 102 vállalkozást magában foglaló Villány-Siklósi Borút Egyesület is. Ahogy az egyesület képviseletében megjelent Zentai Judit elmondta, sokszínű tevékenységükhöz éppen úgy része a helyi szolgáltatók minősítési rendszerének vagy a „Villány arca” marketingstratégiának a kidolgozása, mint a tájékoztató kiadványok (térképek, prospektusok) készítése vagy a villányi, siklósi és harkányi információs irodák működtetése. Honlapjuk, a www.villanyiborvidek.hu 2010-ben „Magyarország legjobb honlapja” díjat kapott, az általuk kidolgozott sikerreceptet pedig már több másik borút is átvette és alkalmazza.
Nem minden baranyai település rendelkezik azonban borászati hagyományokkal. Ezeken a helyeken különösen nagy csapást jelentett a környékbeli bányák és ipari üzemek bezárása és a termelő szövetkezetek felszámolása, a rendszerváltozást követő években. A helyi TSZ megszűnése után Egerágon is megjelent a munkanélküliség – elemezte e helyzetet Tamás Imre, az Egerági Általános Iskola igazgatója, a tavaly megalapított Egerági Szociális Szövetkezet egyik létrehozója. A sokáig segélyekből élők munkához juttatását előbb mezőgazdasági közmunkaprogramokkal igyekezett előmozdítani az önkormányzat, majd szociális szövetkezetet hoztak létre, melynek segítségével 100-120 egeráginak szeretnének megélhetést, illetve kiegészítő kereseti forrást biztosítani a közeljövőben. Jelenleg 44 embert foglalkoztatnak, a megtermelt élelmiszert pedig a közétkeztetésben használják fel, valamint a helyi termelői piacon értékesítik.
Forrás: Magyar Polgármester Online 
