A társadalmi fenntarthatóság helyi alappillérei – Vidékfejlesztési konferencia Szolnokon
Hír
2015-04-11
A fenntartható fejlődés fogalmába nemcsak a gazdasági, hanem a társadalmi fenntarthatóság megőrzése is beletartozik. Ehhez alapvető fontosságú az egészséges életmódra való nevelés, illetve a tömeg- és szabadidősport lehetőségeinek megteremtése mindenki számára, amelyben az önkormányzatoknak is kulcsszerepe van – derült ki a Magyar Önkormányzatok Szövetsége (MÖSZ) „Vidékfejlesztés, mint fenntartható fejlődés” című konferencia-sorozata Jász-Nagykun-Szolnok megyei állomásán, 2015. április 10-én, Szolnokon.
A fenntartható fejlődés fogalmába nemcsak a gazdasági, hanem a társadalmi fenntarthatóság megőrzése is beletartozik. Ehhez alapvető fontosságú az egészséges életmódra való nevelés, illetve a tömeg- és szabadidősport lehetőségeinek megteremtése mindenki számára, amelyben az önkormányzatoknak is kulcsszerepe van – derült ki a Magyar Önkormányzatok Szövetsége (MÖSZ) „Vidékfejlesztés, mint fenntartható fejlődés” című konferencia-sorozata Jász-Nagykun-Szolnok megyei állomásán, 2015. április 10-én, Szolnokon.
Gémesi György a TAO-támogatásokból létrehozott sportlétesítmények fontosságát hangsúlyozza
A fenntartható fejlődés egy speciális területére, a társadalmi fenntarthatóságra, ezen belül a sport szerepére hívta fel a figyelmet Gémesi György MÖSZ-elnök, Szabó István szolnoki alpolgármester köszöntőjét követően megtartott nyitóelőadásában. Mint kifejtette, a sportolás, a tömeg- és szabadidősport feltételeinek biztosítása kiemelt fontosságú feladat a települési önkormányzatok számára. A mindennapos testnevelés bevezetése jelentős mérföldkőnek számít az egészséges életmódra nevelés terén, ám egy felelősen gondolkodó polgármesternek gondoskodnia kell az iskolaidőn túli sportolási lehetőségek megteremtéséről is, ami a különböző sportrendezvények szervezését, illetve a kültéri fitneszparkok, sportpályák építését egyaránt magában foglalja.
Gémesi György külön kiemelte a TAO-támogatásokból megvalósított sportlétesítmény-fejlesztések fontosságát is, amelyek alapvető feladata a lakosság tömeg- és szabadidősport körülményeinek javítása, illetve a mindennapos testnevelés háttérintézményeinek megteremtése, hiszen a sport, a mozgás megszerettetése a következő generáció egészsége megőrzésének, fizikai és pszichikai erőnléte megalapozásának záloga. Végezetül reményét fejezte ki, hogy bár 2017 nyarán véget ér a TAO-támogatások időszaka, a későbbiekben is lesz mód- és lehetőség hasonló támogatások igénybe vételére a településeknek.
A sportra, az egészséges életmódra való nevelés egyik speciális területe a fogyatékkal élők sportolási lehetőségének megteremtése, amit a Fogyatékosok Országos Diák- és Szabadidősport Szövetsége (FODISZ) is évek óta igyekszik segíteni. Mint Szabó László, a szövetség elnöke elmondta, Magyarországon 600 ezer testi vagy szellemi fogyatékos ember, köztük közel 80 ezer diák él, s ezeknek a diákoknak egyre növekvő része – jelenleg 50 200 fő – tanul integrált oktatási intézményekben. Az alapvetően örvendetes folyamat árnyoldala, hogy a tanulók gyakran nem a kellő bánásmódban részesülnek, miután az oktatási intézmények nagy részében hiányzik a megfelelő infrastruktúra, s nem rendelkeznek a fogyatékosok kezelése tekintetében felkészült testnevelőkkel.
A megoldást a tanórán kívüli sporttevékenységek – például ügyességi versenyek, sportnapok, nyári táborok – jelenthetik, amelyeknek szervezésében a FODISZ aktív segítséget tud nyújtani az önkormányzatoknak. A 20 megyei tagszervezettel rendelkező, számos oktatási intézménnyel, sportegyesülettel, kormányzati és érdekvédelmi szervezett partneti kapcsolatban álló szövetség évente mintegy 200 rendezvényt bonyolít le, s tevékenységének köszönhetően több fogyatékkal élő fiatal ért már el igen komoly hazai vagy nemzetközi sportsikereket.
A társadalmi felzárkóztatás, de a vidék- a terület-, illetve a településfejlesztés céljait szolgáló közfoglalkoztatás 2011 óta az egyik legfontosabb feladat a településvezetők, főként a hátrányos helyzetű települések polgármesterei számára, így különösen nagy érdeklődés kísérte a Belügyminisztérium közfoglalkoztatási és vízügyi helyettes államtitkári kabinetje főtanácsadója, Lőrincz Leó előadását, aki az idei közmunkaprogramok legfontosabb célkitűzéseit, pénzügyi és pályázati feltételeit, illetve a programokon belüli képzési lehetőségeket mutatta be a megjelenteknek.
A 2015-ös év legfontosabb célkitűzései közül a közétkeztetés minőségének javítását, a roma lakosság társadalmi integrációját, illetve az ár- és belvízvédelmi feladatok támogatását emelte ki a főtanácsadó, aki mindemellett beszélt a május 1-jén induló és 2016. április 30-ig tartó szociális földprogramról, a közfoglalkoztatottak háztáji termelésbe való bevonásáról, illetve a nemrégiben beindított közfoglalkoztatási honlapról is, amelyben a programokkal kapcsolatos összes fontos információ elérhető.
A közfoglalkoztatás volt a fő témája Jánoshida polgármestere, Eszes Béla előadásának is, aki a 2500 fős Jász-Nagykun-Szolnok megyei községében lezajlott közmunkaprogramokkal kapcsolatos tapasztalatait osztotta meg a hallgatósággal. Mint elmondta, a közfoglalkoztatás mindenképpen előremutató kezdeményezés az állástalanok munka világába való visszavezetése érdekében, ám a közfoglalkoztatottak alacsony iskolázottsága, illetve a munkához és a képzésekhez való hozzáállása miatt ez csak kis hatékonysággal megvalósítható, a jánoshidai közfoglalkoztatottak kétharmada például biztosan nem állná meg a helyét a versenyszférában.
A MÖSZ társelnöki tisztét is betöltő polgármester szerint a programok eredményességét elsősorban szakképzett és jól megfizetett munkavezetők alkalmazásával, illetve a közfoglalkoztatotti bérek teljesítmény szerinti differenciálásával lehetne megnövelni. Mindez megegyezett a résztvevő polgármesterek tapasztalataival is, akik az előadásokat záró konzultáció keretében fejtették ki véleményüket, illetve tették fel kérdéseiket a Belügyminisztérium illetékesének.
möszlap.hu
Letölthető tartalmak:
- Szabó László előadása
