A sajtókommunikáció szerepe a helyi viszonyok között – A MÖSZ és a MÚOSZ konferenciája Balatonlellén
Hír
2013-09-11
Melyek a helyi média legfontosabb feladatai? Mennyire lehet független? Milyen lenne az optimális viszony a helyi lap és a település önkormányzata között? – többek között ezekre a kérdésekre keresték a választ a Magyar Önkormányzatok Szövetsége (MÖSZ), a Magyar Újságírók Országos Szövetsége (MÚOSZ) és a Konrad Adenauer Stiftung együttműködésével szervezett „Helyi sajtó és az országos média viszonya - sajtókommunikáció szerepe a helyi viszonyok között” című konferencián, 2013. szeptember 11-én, Balatonlellén.
Melyek a helyi média legfontosabb feladatai? Mennyire lehet független? Milyen lenne az optimális viszony a helyi lap és a település önkormányzata között? – többek között ezekre a kérdésekre keresték a választ a Magyar Önkormányzatok Szövetsége (MÖSZ), a Magyar Újságírók Országos Szövetsége (MÚOSZ) és a Konrad Adenauer Stiftung együttműködésével szervezett „Helyi sajtó és az országos média viszonya - sajtókommunikáció szerepe a helyi viszonyok között” című konferencián, 2013. szeptember 11-én, Balatonlellén.
Kenéz István Imre, Balatonlelle polgármestere köszönti a hallgatóságot
Gémesi György MÖSZ-elnök és Kenéz István Imre, balatonlellei polgármester köszöntője után a polgármesterek a MÚOSZ elnökétől megtudhatták, mire kell ügyelniük a sajtóval való kapcsolattartás során, miként készülhetnek fel egy-egy interjúra, milyen lehetséges csapdákat kell tudniuk kikerülni, illetve hogyan lehet a reménytelennek tűnő helyzetekből is győztesként kikerülni. Tóth Károly felkészítette a megjelenteket arra is, hogyan lehet a beszélgetésbe belefűzni azokat az információkat, amiket ők szeretnénk közölni a nyilvánossággal, s figyelmeztette a polgármestereket, hogy „interjún kívül” se mondjanak semmi olyasmit, ami nem publikus, mert sosem lehet biztosan tudni „nem forog-e a kamera”.
Jelenleg körülbelül kétezer helyi lap készül az országban, meglehetősen változó színvonalon –tudhatták meg az egybegyűltek Kleer Lászlótól, a MÚOSZ elnökségi tagjától, aki a helyi lapok önkormányzati kommunikációban betöltött szerepét ismertette. „Ezek a helyi lapok általában függetlennek vallják magukat, ám a valóságban mégiscsak rá vannak utalva a helyi vezetésre, illetve a vállalkozókra” – fejtette ki a szakember. Kleer László szerint a helyi sajtóorgánumok között is speciális az önkormányzati lapok helyzete, amelyeknek a kiadója, a szerkesztője és a stábja is közvetlen vagy közvetett függésben van a polgármestertől és a képviselőktől. Esetükben a civil kontroll gyakorolásának a leghasználhatóbb eszköze a településen előforduló anomáliákról szóló olvasói levelek publikálása, de úgy, hogy még ugyanabban a lapszámban helyet adnak az érintett településvezető válaszának, véleményének is.
Az újságírásban ma már nem az íráskészség, hanem a jó kapcsolatrendszer és a gyorsaság a legfontosabb tényezők - állapította meg Czene Attila, a megye legfontosabb hírforrásának számító, havonta 108 ezer olvasóval rendelkező Somogyi Hírlap, illetve internetes kiadása, a sonline.hu főszerkesztője. Mint elmondta, a Somogyi Hírlapban még virágzik az egyébként kiveszőben lévő riport műfaja, hírforrásként, pontosabban kiindulási pontként pedig gyakran használják fel az olvasói leveleket, sms-eket és kommenteket. Czene Attila szerint örömteli a nagyszámú helyi lap létezése, hiszen csak ezek tudnak beszámolni azokról a helybéliek számára fontos eseményekről, amelyeknek egy megyei vagy országos újság számára már nincsen elegendő hírértéke.
Egy ilyen helyi lap, az idén 22 éves Lellei Újság fejlődéstörténetét mutatta be az egybegyűlteknek Fárbás Tímea, Balatonlelle Polgármesteri Hivatalának idegenforgalmi és sajtóreferense, majd Munkácsi Mihály, a Lellei Újságot jelenleg megjelentető Lelle Média Kft. ügyvezetője beszélt a kiadvány szerkesztési elveiről, illetve a balatonlellei televízióval és online újsággal való szoros együttműködéséről.
Az előadásokat követően a megjelent polgármesterek számos kérdést intéztek az előadókhoz, elsősorban az online felületeken megjelenő, szándékos, rosszindulatú híresztelések ellen való védekezés tárgykörében, majd a válaszok elhangzása után a MÖSZ elnöke zárta a konferenciát. Gémesi György szerint negatív szándékú híresztelések legjobb ellenszere, ha a polgármester jó személyes kapcsolatot ápol a településen élőkkel, mert így azok nem fognak felülni az alaptalan vádaskodásoknak.
Az előadásokat követően a megjelent polgármesterek számos kérdést intéztek az előadókhoz, elsősorban a szándékos, rosszindulatú híresztelések ellen való védekezés tárgykörében, majd a válaszok elhangzása után a MÖSZ elnöke zárta a konferenciát. Gémesi György szerint negatív szándékú híresztelések legjobb ellenszere, ha a polgármester jó személyes kapcsolatot ápol a településen élőkkel, mert így azok nem fognak felülni az alaptalan vádaskodásoknak.
A MÖSZ és a MÚOSZ konferencia-sorozata 2013. szeptember 18-án, a Borsod-Abaúj-Zemplén megyei Kistokajban folytatódik
Forrás: Magyar Polgármester Online
