2024. július 15. Henrik, Roland napja van
MÖSZLAP
MÖSZLAP

möszlap

A közoktatási rendszer átalakításának irányai – A MÖSZ országos konferenciája

Hír

2012-10-23


„A közoktatási rendszer átalakításának irányai” címmel országos konferenciát szervezett a Magyar Önkormányzatok Szövetsége (MÖSZ) május 26-án, Gödöllőn, a közoktatás területét érintő jelenlegi koncepciók bemutatására, s az ezzel kapcsolatos vélemények ütköztetésére. A rendezvénybe a Magyar Telekomnak köszönhetően élő videó-kapcsolat segítségével az ország további öt helyszínéről - Győrből, Kistokajból, Pécsről, Szolnokról és Zalaegerszegről - kapcsolódtak be hallgatók és hozzászólók.



„A közoktatási rendszer átalakításának irányai” címmel országos konferenciát szervezett a Magyar Önkormányzatok Szövetsége (MÖSZ) május 26-án, Gödöllőn, a közoktatás területét érintő jelenlegi koncepciók bemutatására, s az ezzel kapcsolatos vélemények ütköztetésére. A rendezvénybe a Magyar Telekomnak köszönhetően élő videó-kapcsolat segítségével az ország további öt helyszínéről - Győrből, Kistokajból, Pécsről, Szolnokról és Zalaegerszegről - kapcsolódtak be hallgatók és hozzászólók.

A konferencia első előadását – Gémesi György, MÖSZ elnöknek, Fábián Zoltán, Magyar Telekom osztályvezetőjének, valamint a külső helyszínek moderátorainak köszöntői után – Hoffmann Rózsa, a Nemzeti Erőforrás Minisztérium államtitkára tartotta. Mint elmondta, az új közoktatási törvény alapvetéseinek kidolgozása a múlt nyáron kezdődött, decemberben a koncepciót a nyilvánosság elé tárták. Az ezt követő vita után 5000 oldalnyi véleményt dolgoztak fel. Maga is többször tárgyalt az önkormányzati szféra képviselőivel. Áprilisban a kormány első olvasatban tárgyalta a közoktatási koncepciót, amelynek még vannak kiforratlan elemei. A jogszabály idei elfogadása után feltehetően a 2012/2013-as tanévben lép életbe.  

A jó törvénynek a közoktatás egészét kell szolgálnia, megteremtve az egységet a legfontosabb kérdésekben és lehetőséget adva a sajátosságok érvényesülésének is, fogalmazott Hoffmann Rózsa. Az államtitkár szerint a rendszerváltást követően elfogadott közoktatási törvényt felszabadulásként élték meg a pedagógusok. Az iskolák önkormányzati fenntartásba kerültek, de a következő években az állam fokozatosan kivonult az oktatás finanszírozásából. Napjainkban a központi költségvetés már csak a kiadások 45 százalékát fedezi.  Sok önkormányzat ezzel már nem tud megbirkózni. A közoktatás nemzetközi összehasonlításban alulfinanszírozott. A pedagógusok fizetése az OECD országok átlagának csupán a 40 százalékát éri el.

Az új közoktatási törvénnyel a kormányzat az iskolarendszeren keresztül szeretné garantálni a nemzeti műveltség megszerzését a felnövekvő generációk számára. Az ehhez szükséges erősebb állami szerepvállalás megnyilvánul az oktatás irányításában, finanszírozásában, tartalmi szabályozásában, a pedagógusok bérezésében és a pedagógus munkájának ellenőrzésében.  A politikus a továbbiakban elmondta, hogy a megyei önkormányzatok iskolafenntartó szerepét a megyei kormányhivatalok veszik át, amit szerződéssel átadhatnak a feladatra alkalmas városoknak. Az iskolaigazgatókat a jelenlegi koncepció szerint a tantestület és az iskola fenntartójának véleménye alapján a kormányhivatalok nevezik ki. A pedagógusok bérét az állam fizeti. A kormányhivatalok jelentős szerepet játszanak majd az iskolák szakmai ellenőrzésében. A közoktatást nem szolgáltatásnak, hanem közszolgálatnak tekinti a kormányzat, amelyért az állam felel. 

Hoffmann Rózsa kiszámítható pedagógusi életpályát ígért. Nem terveznek jelentős óraszámemelést, de mivel vigyázni kell a gyerekekre, ezért a pedagógusok munkaidejét szabályozzák, hogy mindig legyenek pedagógusok az iskolában. A heti 40 óra munkaidő 80 százalékát az iskolában kell tölteniük a tanítóknak és tanároknak. Az államtitkár elmondta, hogy az igazgatóknak kiküldött kérdőívekre adott válaszok szerint a koncepció élvezi a szakma támogatását. S miközben a szakszervezetek demonstrációt hirdettek, már 30 szakmai szervezet is támogatja a koncepciót.

Gémesi György az államtitkár asszony előadására reagálva kijelentette: világosan látszik, hogy a pedagógusok fizetését továbbra is az önkormányzatok fogják állni, csak a jövőben nem közvetlenül, hanem az államon keresztül. Az intézményvezetők kinevezéséről szólva úgy vélekedett, ez politikai döntés lesz, s nem tartja jónak, a jelenlegi, hosszas konszenzus alapján, összességében jól működő rendszer megváltoztatását. Véleménye szerint a kinevezést továbbra is az önkormányzatok hatáskörében kell hagyni. „Mitől lesz érdekelt az oktatásban és annak fejlesztésében az önkormányzat, ha csupán az épület meszelése marad a hatáskörében?" - tette fel a kérdést. Felhívta a figyelmet arra is, amikor a finanszírozás 70 százalék volt, akkor jól működött a rendszer.

Mint mondta, a MÖSZ egyetért a szakmai kontrollal, a tanfelügyeleti rendszerrel, de azzal nem, hogy az önkormányzatok nem alkalmasak az oktatási intézmények fenntartásra. Ezt bizonyítja az is, hogy a közoktatás annak ellenére is működik, hogy az elmúlt években folyamatosan csökkent a finanszírozás. Kijelentette: az önkormányzatok partnerek, és nem ellenségek, és sokat tettek az iskolák fennmaradásáért és a közoktatásért. Példaként említette, hogy a MÖSZ nem egy konferenciát szervezett szakemberek részvételével, például amikor tarthatatlan volt a helyzet a pedagógusverések kapcsán, s az ezzel kapcsolatos javaslatai be is épültek a törvénytervezetbe.

A MÖSZ elnökének véleményére reagálva Hoffmann Rózsa kijelentette, várja a törvénytervezettel kapcsolatos javaslatokat, és kész a további egyeztetésre.

A gyermeknevelés, a lokálpatriotizmus és a hazaszeretetre nevelés eszközének nevezte az oktatást Ipkovich György országgyűlési képviselő, aki a szombathelyi helyzeten keresztül mutatta be, milyen jelentősége van a közoktatási intézményeknek az önkormányzatok, a települések életében. Beszámolt arról, hogy a Vas megyei város az elmúlt években jelentős helyi bevételt fektetett az oktatás fejlesztésébe, annak érdekében, hogy megállítsa a diákok osztrák iskolákba áramlását, valamint a helyi iskoláknak köszönhetően sikerült megvalósítani, hogy a városban hosszú idő után megalakulhatott a Weöres Sándor Színház.

A közoktatásnak átláthatónak, eredményesnek, minőséget nyújtónak, a társadalmi igazságosságnak megfelelőnek, kiszámíthatónak kell lennie, és biztosítania kell a választás szabadságát - vélekedett Halász Gábor, az Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet tudományos tanácsadója. Egyúttal felhívta a figyelmet arra, hogy egy iskolának nem csak oktatási, hanem közösségteremtő funkciója is van, ezért is fontos, hogy valamilyen szintű kulturális és oktatási szolgáltatás minden településen legyen. Kiemelte, a jelenlegi gyakorlat szerint világszerte erősíteni igyekeznek az önkormányzatok iskolafenntartó tevékenységét, s egyúttal tévedésnek nevezte, hogy az igazgatási decentralizáció gyengíti az államot. Kijelentette: az állami szerepvállalás erősítésére szükség van, de annak nem az intézményfenntartásra, hanem a színvonal emelésére kell irányulnia.

A körzetközpontoknak a közoktatásban betöltött szerepéről és felelősségéről tartott előadást Ribányi József, Tamási polgármestere, aki felhívta a figyelmet arra, hogy a nehéz anyagi helyzetben lévő, sokszor elnéptelenedő kistelepülések problémájára nem kínálnak lehetőséget a társulások sem. Márpedig a vidék lakosságmegtartó erejét növelni kell, s ehhez elengedhetetlenek az iskolák, amiknek piacképes tudást kell adniuk. Mint mondta, az állandó forráshiány, a normatívák csökkenése következtében a rendszerben már nincs több tartalék, így elengedhetetlen az átszervezés.

Kupainé Ambrus Gyöngyi, Kistokaj polgármestere a bölcsődét, óvodát, általános iskolát, könyvtárat és művelődési házat magáéban foglaló kistokaji Általános Művelődési Központ létrehozásának történetét osztotta meg a hallgatósággal. Előadásából kiderült: nemcsak olcsóbb, költséghatékonyabb az integrált intézmény működtetése, de óriási közösségformáló ereje is van, s a kistokaji intézményfenntartói gyakorlat az 1500-2000 fős kistelepülések számára mintaértékű lehet.

Végezetül Tilhoff Istvántól, Mátyásdomb polgármesterétől megtudhattuk, hogyan tarthatunk fenn egy kistelepülésen iskolát. Merthogy fenn kell tartani, az nem lehet kérdés.

A helyben megoldott feladatellátásnál nincs jobb megoldás - jelentette ki a rendezvény zárszavában Gémesi György. Az önkormányzatok húsz év után képesek az oktatási feladatok ellátására, amihez szakmai és nem politikai kontrollra van szükség. A kormány politikája akkor lehet sikeres, ha az önkormányzatokra támaszkodik, s mint mondta, az önkormányzatok is az ország sikerében érdekeltek.

Forrás: Magyar Polgármester Online 


Vissza