A közigazgatás átalakítása a többszintű kormányzás európai uniós modelljeinek tükrében
Hír
2012-10-11
Az Európai Unió legtöbb országában rájöttek, hogy a centralizációnál, a mindenre kiterjedő központi irányításnál sokkal jobban működik a szubszidiaritás elvére épülő decentralizált modell, a többszintű kormányzás, amit a magyar közigazgatás, illetve az önkormányzati rendszer átalakításánál is figyelembe kellene venni - állapították meg a Magyar Önkormányzatok Szövetsége (MÖSZ) „Többszintű Kormányzás” című nemzetközi konferenciájának résztvevői április 19-én, a Gödöllői Királyi Kastélyban.
Az Európai Unió legtöbb országában rájöttek, hogy a centralizációnál, a mindenre kiterjedő központi irányításnál sokkal jobban működik a szubszidiaritás elvére épülő decentralizált modell, a többszintű kormányzás, amit a magyar közigazgatás, illetve az önkormányzati rendszer átalakításánál is figyelembe kellene venni - állapították meg a Magyar Önkormányzatok Szövetsége (MÖSZ) „Többszintű Kormányzás” című nemzetközi konferenciájának résztvevői április 19-én, a Gödöllői Királyi Kastélyban.
Gémesi György: Egy valóban demokratiks rendszer kialakításához ismernünk kell a többszintű kormányzás európai modelljeit"
„Javában tart a magyar közigazgatás, illetve önkormányzati rendszer átalakítása, és a Magyar Önkormányzatok Szövetsége szeretné, ha egy valóban demokratikus, jól működő rendszer jönne létre. Ehhez azonban elengedhetetlen a többszintű kormányzás európai modelljeinek a megismerése, és a jól bevált gyakorlatok elsajátítása, amihez ez a konferencia is szeretne segítséget nyújtani” - köszöntötte az egybegyűlteket Dr. Gémesi György, Gödöllő polgármestere, a MÖSZ elnöke.
A Jó Állam programról, azaz a közigazgatás átalakításának folyamatáról Dr. Zöld-Nagy Viktória, a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium területi közigazgatás fejlesztéséért felelős helyettes államtitkára adott áttekintést. Mint elmondta, a megyei és fővárosi kormányhivatalok létrehozása, illetve a megyei önkormányzatok konszolidációja, feladat-és hatásköreinek átalakítása után most a járási rendszer kialakítása van soron. Az Országgyűlés előtt van a járásokról szóló törvényjavaslat, s minden jó úton halad a járási hivatalok létrehozása, működésük jövő januártól való beindítása felé. A helyettes államtitkár megnyugtatta az egybegyűlteket, hogy a jelenleg jegyzői hatáskörben ellátott feladatok közül csak az államigazgatásiakat veszik át 2013-tól a járási hivatalok, az olyan, önkormányzatokhoz kapcsolódó, helyi vonatkozású feladatok, mint például a birtokvédelmi, anyakönyvi vagy a hagyatéki ügyintézés továbbra is a jegyzőknél maradnak.
Michael Schneider, az EU Régiók Bizottsága Európai Néppárti frakciójának (EPP) elnöke a feladat- és hatáskörmegosztás németországi gyakorlatába kalauzolta el a hallgatóságot. Németországban föderatív, azaz társulásos, konszenzusos, egyenlőségen és együttműködésen alapuló kormányzás folyik, úgy az állam és a tartományok, mint a tartományok és a települési önkormányzatok között. Mind a 16 tartománynak külön önkormányzati alkotmánya van, melyekben pontosan meg vannak határozva a feladatok és hatáskörök, ha pedig mégis lennének vitás kérdések, egyeztetések során oldják meg ezeket. A gazdasági, társadalmi és területi kohézió kérdéséről szólva Michael Schneider külön kiemelte lakóhelyét, a volt Kelet-németországi Szász-Anhalt tartományt, ahol már most megkezdték a felkészülést a 2014-2020-as időszakra, hogy időben egyeztethessék terveiket a központi kormányzattal.
„Magyarország - mint az egész Európai Unió -, nehéz időket él át, meg kell találnia a válságból kivezető utat, de azt nem szabad megengedni, hogy felboruljon az egyensúly a hatékonyság és a demokrácia között” - kezdte előadását Luc Van den Brande (EPP), az EU Régiók Bizottsága CIVEX szakbizottságának elnöke, aki szerint a gazdasági nehézségeken lehetetlen központi szinten úrrá lenni. Felhívta a magyar kormányzat figyelmét arra, hogy vonja be az önkormányzatokat is a reformok kidolgozásába és végrehajtásába, mert azokban az uniós tagállamokban, ahol ezt megtették, jobb eredményeket tudnak felmutatni. Az uniós kohéziós jogszabálycsomag (2014-2020) tervezetében a többszintű kormányzás a kohéziós politika egyik alappillére, a többszintű kormányzást azonban egy nemzetenként eltérő, helyi sajátosságokat figyelembe vevő, de mindenütt a szubszidiaritás elvén alapuló modellként kell elképzelni.
Az Egyesült Királyságból érkező Lord Graham Tope, a Lordok Háza, illetve az EU Régiók Bizottsága CIVEX szakbizottságának tagja, négy évtizede van a politikusi pályán, s ez alatt az idő alatt folyamatosan zajlott a brit önkormányzatiság reformja. Mindez sokba került, sok vitát generált, a döntési szint pedig egyre távolabbra került az emberektől. Olyan erős volt a centralizáció, hogy Margaret Thatcher 1986-ban egy tollvonással London önkormányzatát is megszüntette. A modell azonban nem volt igazán sikeres, ezért 12 évvel ezelőtt megkezdődött a decentralizáció: feltámasztották a skót parlamentet, az önkormányzatok pedig már mindent megtehetnek, amit nem tilt a törvény. Jövőre már a helyi vállalkozók iparűzési adója is a településekhez kerül, hogy az önkormányzatok anyagi önállóságát is megteremtsék. Szeretnék, ha a felülről erőltetett kezdeményezések helyett, alulról építkező modellek jönnének létre, az önkormányzatok pedig a helyi demokrácia színterei lehetnének.
Végezetül Dr. Gémesi György, a MÖSZ elnöke, Gödöllő polgármestere összegezte az elhangzottakat, megállapítva, hogy az 1990-es önkormányzati törvény letette az alapjait Magyarországon a többszintű kormányzásnak és ezzel megteremtette egy demokratikus berendezkedésű állam működési feltételeit. Mára az önkormányzati működés megérett az átalakításra, így a változások szükségességét senki sem vitatja, csak az a kérdés, hogy egy alulról építkező, vagy egy felülről irányított modell valósul-e meg. A MÖSZ elnöke hangsúlyozta, hogy a jól működő, többszintű kormányzás létrehozását az állam stabil jogi feltételek garantálásával, a szükséges források hosszú távú, kiszámítható biztosításával, felkészült, politikai befolyástól mentes szakmai vezetéssel segíthetné, s felhívta a figyelmet arra, hogy a helyi és területi kormányzás sikere megalapozhatja egy központi kormányzás sikerét is.
Gémesi György összegzése a konferencia tanulságairól
Megállapítható, hogy az 1990-es önkormányzati törvény letette az alapjait Magyarországon a többszintű kormányzásnak és ezzel megteremtette egy demokratikus berendezkedésű állam működési feltételeit.
Megállapítható, hogy a többszintű kormányzás megteremti a lehetőségét az állampolgároknak, hogy közvetlenül és aktívan tudjanak beleszólni az őket érintő ügyekbe, ezzel lehetőség nyílik a társadalmi kontroll gyakorlásának.
Megállapítható, hogy a helyi és területi kormányzás, a többszintű kormányzás részenként, nagymértékben biztosítja a polgárok érdekeltségének, aktivitásának bekapcsolását az őket közvetlenül érintő ügyek alakításába.
Megállapítható, hogy a helyi és területi kormányzás hatékonysága nagyban függ a helyi feladatokhoz biztosított vagyon és a helyben megtermelt források felhasználásának lehetőségétől, különös tekintettel a település-fejlesztési feladatokat illetően.
Hangsúlyozzuk, hogy az Állam stabil jogi feltételek garantálásával a szükséges források hosszú távú kiszámíthatóságának biztosításával a helyben megtermelt bevételek növelésének érdekeltségével segítheti a hatékony helyi és területi kormányzást. Természetesen nem elhanyagolandó a területi különbségeket kiegyenlítő mechanizmusok működtetése, de az nem mehet a helyi érdekeltség, az aktivitás felhajtó erejének rovására.
Hangsúlyozzuk, hogy a többszintű kormányzás megvalósításához elengedhetetlen politikai szándék és döntés, de a jó többszintű kormányzáshoz felkészült, politikai befolyástól mentes szakmai vezetés szükséges.
Hangsúlyozzuk, hogy a többszintű kormányzásért felelős helyi és területi választott vezetőket nem lehet a politikai, vagy a politika által kinevezett adminisztratív vezetésnek kiszolgáltatni, alárendelni.
Felhívom a figyelmet arra, hogy a helyi és területi kormányzás sikere megalapozhatja egy központi kormányzás sikerét is.
Felhívom a figyelmet arra, hogy a többszintű kormányzás jó európai példái bizonyítják, hogy az állam hatékony, versenyképes működéséhez elengedhetetlen az állam demokratikus berendezkedését is biztosító, valós többszintű kormányzás megteremtése
Elengedhetetlenül fontosnak tartom, hogy az új, még nem teljes mértékben bevezetett önkormányzati törvény és a jelenleg parlamenti vita szakaszában lévő járások kialakításáról szóló törvény átvilágításra kerüljön a tekintetben, mennyire felelnek meg a többszintű kormányzás feltételeinek, illetve ezen törvények újra gondolását annak érdekében, hogy megfeleljenek a többszintű kormányzás feltételeinek.
Csak az állam és az önkormányzatok partneri együttműködésének alapján valósítható meg egy hatékony, a versenyképesség feltételeit is biztosító többszintű kormányzás, amihez elengedhetetlen a folyamatos, aktív partnerségen alapuló párbeszéd annak érdekében, hogy a polgárok helyi és területi aktivitását is felhasználva a lehető legjobban lehessen biztosítani a működési és fejlesztési feladatok végrehajtását.
Forrás: www.magyarpolgarmester.hu
