Hírlevél feliratkozás

A helyi gazdaságfejlesztés elmélete és gyakorlata

Hír

2016-04-21

A Fejér megyei Etyeken, majd a Komárom-Esztergom megyei Sárisápon folytatódott a Magyar Önkormányzatok Szövetsége (MÖSZ) Hanns Seidel Alapítvány által támoga- tott tavaszi kistelepülési integrációs konferencia-sorozata. Az Etyek-Budai borvidék „fővárosának” polgármestere telepü- lése önfenntartóvá tételének tervét osztotta meg a hallgató- sággal, míg a komáromi községben kiderült, milyen gon- dokat okozhat, ha túlságosan kevés valahol a közfoglal- koztatott.



Gyuricza Csaba: A legfontosabb cél, hogy a 2014-2020-as cik- lus vidékfejlesztési pályázatai 2016 végéig megjelenjenek 

Etyek az Etyek-budai borvidék központja, a budapesti agglomeráció „első zöld települése” – jellemezte a közel négy és félezer lelkes nagyközséget Garaguly Tibor polgármester, aki Gémesi György MÖSZ elnök köszöntő szavai után tartott előadást a helyi gazdaságélénkítés lehetőségeiről. Véleménye szerint minden településnek törekednie kell az önfenntartóvá válásra, amit a helyi adottságok minél jobb kihasználásával lehet elérni. Etyek több pillérből álló gazdaságélénkítő tervet dolgozott ki, amelynek legfontosabb elemei a borászat, a turizmus és az innováció. A borászatot és a turizmust a helyi szőlészeti-borászati hagyományokra, a pincészetekre és vendéglátóhelyekre, az etyeki Korda Stúdió látogatóközpontjára és a település sokszínű kulturális, szabadidős rendezvényeire, fesztiváljaira építenék, továbbá szeretnének alapítani egy 100 százalékban önkormányzati tulajdonú pincészetet, ahol a pezsgőkészítéssel is foglalkoznának. Az innováció elsősorban a nagy növekedési potenciállal rendelkező, úgynevezett startup vállalkozások támogatását jelenti egy inkubátorház és egy innovációs park létrehozásával.

Gyuricza Csabától, a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal (MVH) elnökétől a polgármesterek megtudhatták, hogy a 2014-2020 közötti uniós költségvetési időszakban 3700 milliárd forint áll a magyar mezőgazdaság rendelkezésére, ebből 2400 milliárd közvetlen agrártámogatások, 1300 milliárd pedig vidékfejlesztési támogatások formájában használható fel. A vidékfejlesztési program hat prioritás és két alprogram mentén fogalmazza meg a legfőbb célokat, átalakult eljárásrendje, új struktúrája és forráslehívási rendszere pedig könnyebb, gyorsabb, egyszerűbb pályázást tesz lehetővé. A pályázatokat kiíró Miniszterelnökség és az elbírálásukat végző MHV legfontosabb célja, hogy a teljes ciklus minden pályázata 2016 végéig, de legkésőbb 2017 elejéig megjelenjen, így most az eddigieknél nagyságrendekkel több pályázási lehetőség nyílik meg az önkormányzatok előtt. A már megjelent pályázatok közül a helyi fejlesztési stratégiák meghatározására, az egyedi szennyvízkezelés kialakításának támogatására, valamint az egyedi településképet meghatározó épületek külső rekonstrukciójára kiírtakat emelte ki, a közeljövőben várhatók közül pedig a közétkeztetés fejlesztését, a külterületi utak karbantartását és a helyi termelői piacok létesítését, korszerűsítését támogató konstrukciókra hívta fel a figyelmet. Mindemellett a tanyák villanyosítását és szennyvízkezelését, illetve a tanyabuszok beszerzését is támogatják, s még idén tervezik az új LEADER pályázatok kiírását is.

A konferenciát követően az Andreas Stihl Kft. tartott nagyszabású bemutatót a cég új láncfűrészeivel, fűkaszáival, lombfúvóival, magassági ágvágóival, fejszéivel, fűrészeivel valamint munkavédelmi felszereléseivel megismertetve a polgármestereket. A Stihl képviselői külön felhívták a figyelmet a legújabb fejlesztésű, környezetkímélő motorokkal felszerelt gépekre, illetve a rendkívül halk és egyre nagyobb teljesítményű akkumulátoros szerszámokra, valamint arra, hogy a védőruhák viselése és a munkavédelmi szabályok betartása a közfoglalkoztatottak körében is elengedhetetlen.

Sárisápon Kollár Károly polgármester köszöntője után Lőrincz Leó, a Belügyminisztérium közfoglalkoztatási és vízügyi helyettes államtitkári kabinetének főtanácsadója a közmunkaprogramok történetével, felépítésével, legfontosabb célkitűzéseiről szólva elmondta: a 2011-ben elindított programok az elmúlt évek során számtalan változáson, finomhangoláson mentek keresztül. Az első évben 64 milliárd forintot fordítottak erre a célra, ami idén több mint ötszörösére, 370 milliárd forintra emelkedett, a start közmunka mintaprogramokat pedig sok helyen ráépülő programok vették át, sőt 130 településen már szociális szövetkezeteket is létrehoztak. A Belügyminisztérium, a Nemzetgazdasági Minisztérium és az Emberi Erőforrás Minisztériuma által koordinált, s a kormányhivatalokon, illetve járási hivatalokon keresztül végrehajtott programok az ország számos térségében az egyetlen munkalehetőséget jelentik az álláskeresők számára. Mint elmondta, idén a közfoglalkoztatottak foglalkoztathatóságának javítására helyezik a hangsúlyt, továbbá arra, hogy a közmunkásokat motiváltabbá tegyék a munkaerőpiacra való visszatérésre. Ezt a különböző OKJ-s képzések mellett a közfoglalkoztatotti bér és a minimálbér közötti „bérolló” szélesebbre nyitásával szeretnék elérni. A főtanácsadó kitért azokra az emberekre is, akik mentális, egészségügyi vagy szociális problémák miatt még a közfoglalkoztatásra is alkalmatlanok, nekik mentori segítséget kívánnak nyújtani különböző civil szervezetek bevonásával.

A helyi foglalkoztatás bővítésének egyik lehetséges eszközével ismertette meg a polgármestereket Csorján Balázs helyi gazdaságfejlesztési szakértő is a Településfejlesztési Operatív Program TOP 5.1.2. „Helyi foglalkoztatási együttműködések” című pályázatának bemutatásával. Mint elmondta, az egyes iparágak munkapiaci környezetének fejlesztését támogató pályázatra a járásközpont település önkormányzatának részvételével létrehozott konzorciumokkal lehet pályázni.

Az előadásokat követő konzultáción kiderült, hogy a megyék többségével ellentétben, Komárom-Esztergomban szinte egyáltalán nincsen munkanélküliség, így hiány van az álláskeresőkből, illetve közfoglalkoztatottakból is, ami sokszor a települések kötelező feladatainak ellátását is veszélyezteti. Többen osztották azt a véleményt, hogy a közfoglalkoztatottak többsége nem tud és nem is akar kitörni a közfoglalkoztatás keretei közül, illetve, hogy nem szerencsés összekeverni a piaci és a szociális szempontokat, vagyis a megváltozott munkaképességűeket nem a közfoglalkoztatás keretein belül kellene rehabilitálni.

moszlap.hu




















 

Vissza