150 milliárd forint hiányzik az önkormányzati rendszerből – derült ki a MÖSZ konferenciáján
Hír
2013-02-13
Az idei költségvetés tervezésénél a polgármesterek rádöbbentek, mit is jelent a gyakorlatban a két éve még tökéletes megoldásként hirdetett feladatfinanszírozás. Az önkormányzatoktól elkerülő feladatok költségét meghaladó központi forráselvonás következtében ugyanis a települések többségében jelenleg még a kötelező feladatok ellátásának sincs meg a fedezete – derült ki a MÖSZ önkormányzati költségvetésről rendezett konferenciáján, 2013. február 13-án, Gödöllőn, ahol közel félezer polgármester szembesítette a valósággal a belügyi és a gazdasági tárca képviselőit.
Az idei költségvetés tervezésénél a polgármesterek rádöbbentek, mit is jelent a gyakorlatban a két éve még tökéletes megoldásként hirdetett feladatfinanszírozás. Az önkormányzatoktól elkerülő feladatok költségét meghaladó központi forráselvonás következtében ugyanis a települések többségében jelenleg még a kötelező feladatok ellátásának sincs meg a fedezete – derült ki a MÖSZ önkormányzati költségvetésről rendezett konferenciáján, 2013. február 13-án, Gödöllőn, ahol közel félezer polgármester szembesítette a valósággal a belügyi és a gazdasági tárca képviselőit.
A MÖSZ elnöke az NGM és a BM képviselőivel
- A feladatfinanszírozás bevezetésekor azt ígérték, hogy lesz elég forrás a kötelező feladatokra – mondta bevezetőjében Dr. Gémesi György, a MÖSZ elnöke –, ám jelenleg körülbelül 100-150 milliárd forint hiányzik az önkormányzati rendszerből annak következtében, hogy az átvett feladatoknál több pénzt vontak el a településektől. Mint a Magyar Önkormányzatok Szövetségéhez beérkezett önkormányzati észrevételek mutatják, ez leginkább a kisebb településeket sújtja, illetve azokat, ahol kevés az iparűzési adóbevétel. Az előzetes számítások alapján számos település küzd 10-20 százalékos forráshiánnyal, több száz még a legszigorúbb takarékossági intézkedések mellett sem képes működési hiány nélkül tervezni az idei költségvetését.
Az elégtelen finanszírozás problémáját alapvetően az SZJA helyben maradó 8 százalékának és a gépjárműadó 60 százalékának elvétele okozza, melyet – a lakosság és a vállalkozások korlátozott teherbíró képessége miatt – a települések döntő többségénél nincs lehetőség helyi adókkal pótolni. Gémesi György a legégetőbb problémák között említette, hogy a községek hivatali létszámának elégtelen finanszírozása nem teszi lehetővé a feladat ellátását. Hozzátette, hogy a település-üzemeltetés feladatainak állami támogatása nem nyújt fedezetet a legalapvetőbb tevékenységek ellátására: a közvilágítás fenntartásának költségeinek mindössze 60 százalékára biztosít fedezetet a költségvetési törvény, míg az építéshatósági feladatokra egyáltalán nincs forrás nevesítve.
A MÖSZ elnöke által festett képet tovább árnyalták a településük helyzetét bemutató polgármesterek felszólalásai. Eszes Béla, Jánoshida első embere 37 millió forintos költségvetési hiányról számolt be, hozzátéve, hogy a Jászság majdnem minden településénél hasonló nagyságrendű mínuszokról lehet beszélni. Isaszegen 100 milliós a hiány, melyen kormányzati segítség nélkül a művelődési központ, a múzeum és a sportlétesítmények költségvetésének drasztikus csökkentésével lehet javítani valamelyest. „A település lelkét kellene eltemetni, hogy gazdaságilag életben maradjunk”- fogalmazott Hatvani Miklós polgármester. Szabó Gellért, Szentkirály polgármestere, a Magyar Faluszövetség elnöke a kistelepülések érdekében emelt szót. Ismertette, hogy korábban az ÖNHIKI támogatások 70 százalékát is a városok kapták, és a hitelkonszolidáció is nekik kedvez.
A 2013-as esztendő döntő év az önkormányzatok számára, hiszen most lépnek hatályba a 2010-es új Önkormányzati Törvény legfontosabb rendelkezései – kezdte előadását Dr. Berczik Ábel, a Nemzetgazdasági Minisztérium Önkormányzati Költségvetési Rendszerek Főosztályának főosztályvezetője. Miután csak most vezették be a feladat alapú finanszírozási rendszert, folyamatosan jönnek elő a hibák, amiket összegyűjtenek és igyekeznek teljes mértékben korrigálni. Ezek a korrekciók azonban majd csak a következő költségvetésben jelennek majd meg.
Hogy addig mit lehet tenni? Berczik Ábel szerint fel lehet használni az előző évi pénzmaradványokat vagy át kell csoportosítani a különböző támogatásokat, mert nem olyan szigorúan kötött a felhasználásuk. Példaként említette az óvodákat, ahol a bértámogatásból - szükség esetén - ki lehet egészíteni az intézmény egyéb működési támogatását. Azoknak az önkormányzatoknak pedig, amelyek semmiképpen nem tudják elkerülni a működési hiányt, fenntartanak 44,5 milliárd forintot a költségvetésben.
Dr. Papp Emese, a Belügyminisztérium Önkormányzati Gazdasági Főosztályának főosztályvezetője az önkormányzati hitelkonszolidáció szükségességét ecsetelte a hallgatóságnak, tekintettel arra, hogy ennek éppen a további adósságok elkerülése a célja. Ugyanezt szolgálja a hitelfelvételi lehetőségek szigorítása is, likvid hitelek felvételére továbbra is nyílik lehetősége a településeknek anyagi gondjaik enyhítésére.
A szaktárcák képviselőinek előadásait újabb polgármesteri hozzászólások követték, majd Gémesi György összegezte az elhangzottakat. „Meg kell magunkat szervezni, mert ha nem tesszük, nem hallgatják meg a kérésünket. Természetesen nem tüntetésre gondolok, hanem tárgyalásra és a megoldások megkeresésére” – mondta, hozzátéve, hogy a MÖSZ márciusban országjáró konzultáció-sorozatot rendez a vidékfejlesztés lehetőségeiről, amelyben szintén fontos feladat hárul az önkormányzatokra.
Forrás: Magyar Polgármester Online
A településekről érkezett észrevételek összefoglalása
