Kistelepülések gazdaságfejlesztési lehetőségei
Hír
2017-04-27
A gazdasági kérdéseket tárgyaló kistokaji konferencián a résztvevők megismerhették kistelepülések jó példáit, gazdasági fejlődéseit, kiemelve azt, hogy a közösségfejlezstést és a vállakozásfejlesztést egyszerre kell megvalósítani és az önkormányzatok hidat képeznek a lakosság és a vállalkozók irányába. A jelenlevők a MÖSZ szakmai partnereinek kiemelt ajánlatait is megtekinthették, kiemelten a Stihl Kft. által bemutatásra kerülő munkagépeket, a településüzemeltetés során használt eszközöket.
Dr. Gémesi György, MÖSZ elnök köszöntötte a résztvevő polgármestereket a gazdasági kérdéseket tárgyaló konferencián, melyen a jelenlevők a MÖSZ szakmai partnereinek kiemelt ajánlatait is megtekinthették, különösen figyelmébe ajánlotta a résztvevőknek a településüzemeltetés során használt eszközökhöz a Stihl Kft. által bemutatásra kerülő munkagépek megtekintését, mely a program egyik kiemelt része.
Ambrus Gyöngyi házigazda polgármester bevezető előadásában Kistokaj elért eredményeivel büszkélkedett. A település lélekszáma folyamatosan nő, ezért a bölcsődei-, óvodai-, iskolafejlesztések, felújítások is folyamatosak. A több területen benyújtott sikeres pályázatok, sokat segítettek a település fejlesztésében (pl. TOP pályázat az iskola energetikai korszerűsítésében jelentett nagy segítséget). Kiemelte előadásában, hogy Kistokaj adóerő képessége erős, ami rendszeres bevételt jelent, hosszú évtizedek közös munkájának eredménye, hogy van lokális gazdaságuk, amit nem „örököltek”, hanem ők építettek ki.
Csikász Gábor, a Kistérségi Fejlesztő Szervezetek Országos Szövetsége Egyesületének elnöke előadásának bevezetőjében beszélt a szervezet múltjáról, az 1996-ban alakult, és azóta is működő egyesület célkitűzései mára sem változtak, minden lehetséges eszközzel (pályázati lehetőségekkel, kutatások végzésével, tájékoztatással, konzultációk szervezésével, más partner szervezetekkel együttműködve ) próbálják elősegíteni a magyar vidék fejlesztését.
A térség fejlesztését, fontosságát támasztja alá, hogy a magyar települések 95%-a vidéki település. Az 1000 fő alatti települések 54 %-át teszik ki az összes településeknek. Az ország lakosságának 8%-a lakik ma vidéken. Tehát a vidék problémái megkerülhetetlenek. A kistelepülések jövőéről beszélve utalt az 1007/1971.számú Kormány határozatra, amely több mint 2000 funkció nélküli mellékfalut hagyott források nélkül. Ez az időszak a falvak leépítését jelentette. Számos kistelepülés lélekszáma csökkent le ebben az időszakban drasztikus mértékben. Az okok között elsősorban a munkahelyhiány, az ellátás, eltartás hiánya szerepelt. Hangsúlyozta, hogy nincs helyi gazdaságfejlesztés, helyi közösségfejlesztés nélkül. E kettő párhuzamosan képzelhető csak el.
Konkrét települési példával (a Tolna megyei Gyulaj fejlődésének bemutatásával) támasztotta alá, hogy ha sikerül a helyi gazdaságot megerősíteni, munkahelyek jönnek létre, a bevételek helyben maradnak, kialakul egy jól működő közösség. (A példában szereplő település esetében helyi húsfeldolgozó üzemet hoztak létre, a helyben tenyésztett állatokat, termékeket értékesítik és ezzel működő kisgazdaságot hoztak létre). Mindezek létrejöttéhez és működtetéséhez nélkülözhetetlenek a jó helyi vezetők.
Szarvas Tibor, a Magyar Közszolgáltatók Egyesületének elnöke a településüzemeltetés rendszerének megváltoztatásáról tartott előadást. A közszolgáltatások állami kézbe történő átszervezése folyik jelenleg – nevesítve: a hulladékgazdálkodás, vízgazdálkodás, távhőszolgáltatás.
A magyar közszolgáltatók egyetlen célja, hogy a szolgáltatások minősége javuljon. Ennek érdekében napjainkban az indirekt irányítási rendszerből direkt irányítás lett. Állami kézbe kerültek (kerülnek) a szolgáltatások, amiből az önkormányzatok kimaradtak. Ezzel megváltozott az állam és az önkormányzatok, az állam és a szolgáltatók és az önkormányzatok és a szolgáltatók közötti viszony is. A direkt irányítási rendszer olcsóbb ugyan, de az önkormányzatok számára leszűkültek a lehetőségek a településüzemeltetés fejlesztésében. Gyakorlatilag ilyen célra maradtak a pályázati források, továbbá a helyi vállalkozások bevonása. A közfoglalkoztatás kihasználása termelői munkára és a lobby tevékenység elérése az államnál. A díjakat 2012 előtt az önkormányzatok fogadták el, most az NFM miniszter fogadja el – elvileg -, hiszen még ugyanazokkal a díjakkal számolnak, támogatás mellett.
Gémesi György elnök úr az előadás tartalmához hozzáfűzte, hogy meggyőződése, hogy a díjaknak tartalmaznia kell a szolgáltatások teljes árát. A támogatásokat pedig helyben kell odaítélni, hiszen itt ismerik a szociális körülményeket. A jelenlegi rendszer nem jó.
Köteles László, Komlóska polgármestere a település történeti áttekintésével kezdte hozzászólását. 1990-ben mindenki örömére visszaadják végre a falvak önrendelkezési jogát. 27 évvel ezután a kistelepülések elsorvasztásának, az önkormányzatiság megszüntetésének lehetünk tanúi. Ma nagyon alulfinanszírozott az önkormányzati rendszer.
Településük – mint sok más hasonló kistelepülés -, hátrányos helyzetből indult: magas munkanélküliség, nincs helyi iparűzési adó, idegenforgalmi adó, építményadó stb. Mindezen hátrányok ellenére az új településfejlesztési program eredményeként ma már 2000 kisvállalkozás működik a faluban, több mint 3000 foglalkoztatottal. Öko-ipari parkot hoztak létre. Ma Komlóska önállóan működőképes, nem szorul hitelre, bevételeikből finanszírozni tudják a fejlesztéseiket. Közfoglalkoztatás keretében növénytermesztéssel, állattenyésztéssel foglalkoznak, melynek mértéke folyamatosan nő. A megtermelt árut elsősorban a közétkeztetésben használják fel. De zempléni kézműves termékeik is értékesítésre kerülnek. Helyben működik bölcsőde, óvoda, iskola (erdei iskola is 34 fővel). Náluk működik az ország legkisebb iskolája, 8 tanulóval!
Dr. Gémesi György elnök úr az elhangzottak alapján leszögezte, mint már oly sokszor, hogy nagy hiba lenne a Kormány részéről, ha lemondana arról a felhajtó erőről, amit a 2000 fő alatti települések tudnak nyújtani.
Bizony, mekkora tartalék van a kistelepüléseken!! Kezdte mondandóját Üveges Gábor a 435 fős B-A-Z megyei kistelepülés, Hernádszentandrás polgármestere. Ma nincs önkormányzás Magyarországon, ha mindent központosítanak, azzal pont a hatékonyságot szüntetik meg. A közösségfejlesztést és a vállalkozásfejlesztést egyszerre kell megvalósítani. Az önkormányzatok nem önmagukban léteznek, hidat kell képezniük a lakosság, a vállalkozók felé, csak akkor lehetnek sikeresek. A fő problémát az apró falvakban az jelenti, hogy az a humán erőforrás, aki újra tud termelni valamit, az szinte eltűnt a kistelepülésekről az utóbbi 20-30 évben. Eltűnt a szakképzett, fiatal munkaerő. Ez azért nagy baj, mert az ország több mint egyharmada kistelepülés!
Ugyanakkor azt is el kell mondani, hogy sokszor „fejben” hátrányos helyzetűek ezek a kistelepülések. Hernádszentandráson ökológia termelést indítottak el, saját márkanévvel.
Akkor lehet önfenntartó a rendszer, ha az ökotudatos életmódot is mellé tudjuk „tenni”. A hernádszentandrási (méltán BioSzentandrásra keresztelt) rendszerbe 6 uniós forrás épült be, felhasználva a közfoglalkoztatás adta lehetőségeket is. Elsősorban friss zöldségeket, gyümölcsöket, fűszernövényeket, levendulát dolgoznak fel, megfelelő hűtőrendszer segítségével a tárolás is megoldott. Mára kialakult egy stabil partnerrendszerük, amely biztossá és kiszámíthatóvá teszi az értékesítést. Oly annyira megnőtt a kereslet a termékeik iránt, hogy mostanra egy „nagyobb ugrás” is a terveik között szerepel, azaz Budapestre betörni a termékeikkel.
A MÖSZ elnöke zárásként azt a véleményét fogalmazta meg, hogy csak munkával képzelhető el fejlődés, csak a kitartó munka hozhat eredményt!
Lőrinc Leó, a Belügyminisztérium (BM) Közfoglalkoztatási és Vízügyi Helyettes Államtitkárság főtanácsadója a társadalmi felzárkózás kérdésköréből a közfoglalkoztatás tekintetében beszélt arról, hogy miben változik 2017-ben, és 2018-ban a közfoglalkoztatás intézménye, milyen új kihívásoknak kell megfelelniük a települési önkormányzatoknak. Magyarországon jelenleg munkaerőhiány van és strukturális munkanélküliség, ami azt jelenti, hogy a foglalkoztathatóságot fejleszteni kell, amit szakképesítéssel és különböző munkaerő piaci szolgáltatásokkal. 30-50 ezer ember az, akik számára az elsődleges munkaerő piac munkát biztosít. Napjainkban 4,34 millió foglalkoztatott van. A magyar munkaerő piaci problémák: pl. alacsony iskolai végzettség; munkavállalási hajlandóság, motiváció (erre szolgálnak pl. a kulcskompetencia foglalkozások); alacsony munkahelyi mobilitás; utazási nehézségek. Emellett a közfoglalkoztatás folyik, éves szinten 280.000 fő. 2017-ben továbbra is cél lesz az önkormányzat hosszabb időtartamú közfoglalkoztatás folyamatos folytatása; folynak az országos közfoglalkoztatási programok és folytatódni fognak az értékteremtő járási startmunka mintaprogramok és a rá épülő programok.
A 2017. évi főbb célok között szerepelnek a szociális jellegű programok: a belvízelvezetés, a mezőgazdasági utak, a közúthálózat karbantartása, az illegális hulladéklerakó helyek felszámolása. Folytatódni fognak az ún. speciális közfoglalkoztatási programok, ezek döntően napi 6 órás munkaprogramok; országos szinten ez 300 fővel fog indulni, a munkára való felkészítést szolgálják: szociális, egészségügyi és munkaerő-piaci szolgáltatásokat is kapnak. Felhívta a figyelmet a kormányzati portálra /http://kozfoglalkozattas.kormany.hu/, ahol gyakran ismétlődő kérdésekre kaphatnak válaszokat, és virtuális közfoglalkoztatási munkapiac portálra /https://vkp.munka.hu/.
Dr. Kónya László, a Belügyminisztérium részéről előadásában ismertette az önkormányzati ASP-ét, amelynek célja, hogy az önkormányzatok felhasználóbarát rendszert kapjanak. A korábbi informatikai fejlesztések tekintetében az e-közigazgatási megoldások jellemzően a saját honlap létrehozásában merültek ki, szigetszerű megoldások jöttek létre. Az önkormányzati ASP2 tekintetében kiemelésre kerültek a főbb célok, pl. az e-közigazgatási szolgáltatások fejlesztése; a szakrendszerek bővítése és továbbfejlesztése; adattárház megvalósítása és a kapcsolódó hálózta és infrastruktúra bővítése (NTG). Bemutatásra kerültek továbbá a csatlakozási határidők és módok, az oktatások, képzések menete, a csatlakozási feladatrendszerek és az ASP 2 projet első ütemének eddigi tapasztalatai.
A Magyar Államkincstár Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Igazgatósága részéről Zsolnai Gabriella, az Államháztartási irodavezetője az ASP rendszer bevezetésének gyakorlati tapasztalatairól tartott átfogó előadást. Az előadó kiemelte az e-learning, az 5 perc ASP tananyagok szerepét és arra bíztatja továbbra is az önkormányzatokat és érintette kollégáit, hogy használják, tanulmányozzák rendszeresen az oktatás, képzés mellett a rendelkezésre álló segítségnyújtó anyagokat.
Stihl gépbemutató színesítette a kistokaji konferenciát.
A Stihl Kft. méltán világhírű gépei megkönnyíthetik az önkormányzatok településüzemeltetési feladatainak ellátását. A bemutatón a résztvevők megismerkedhettek a fakivágáshoz használatos motorfűrészek,a sövénynyírók, sövényvágók, szegélynyírók, kaszák, permetezőgépek nyújtotta előnyökkel, amelyek segíthetik és biztonságosabbá tehetik a települési munkák elvégzését.
Az ÉMÁSZ Hálózat Kft. képviseletében GalajdaTamás önkormányzati kapcsolattartó hívta fel a figyelmet arra, hogy a közcélú hálózat a jogszabályi rendelkezéseknek megfelelően, elsősorban közterületen, többnyire önkormányzati tulajdonú területeken helyezkedik el. A szolgáltatásukat igénybevevő lakosság és vállalatok, az önkormányzatoknak is kiemelt partnerei, ezért a tevékenységükkel kapcsolatos igényeikről, észrevételeikről várják az érintett önkormányzatok visszacsatolásait, esetleges javaslataikat.
Az ÉMÁSZ Hálózat Kft. szeretne szorosabb kapcsolatot kiépíteni az önkormányzatokkal, ezáltal is növelve ügyfelei elégedettségét és tovább támogatva a települések fejlődését, hiszen az ELMÜ-ÉMÁSZ Magyarország egyik legnagyobb vállalatcsoportjaként az áramellátás több területén is szolgáltatást nyújt az önkormányzatoknak.
Az S-Tér Kft. részéről Mezei Zsuzsanna kereskedelmi vezető a települések számára közösségteremtő lehetőségként ajánlotta figyelembe és mutatott be általuk készített játszótereket, amelyeket minden esetben a helyi igények, kérések alapján valósítanak meg, a kreativitás és eszköztár pedig határtalan.
New Energy Investment Hungary Zrt. részéről Majoros István vezérigazgató mutatta be cégüket, amely energetikai és építőipari beruházások bonyolításával, saját tervezésű apríték kazánok gyártásával, telepítésével, teljes épületgépészeti beszerelésével, napelemes rendszerek, napkollektorok, levegő hőszivattyúk, klímaberendezések telepítésével foglalkozik. Kérte a hallgatóságot, amennyiben segítségükre lehetnek, keressék őket, vegyék fel a kapcsolatot cégükkel.
Letölthető:
Csikász Gábor ea.
