2024. március 19. József, Bánk napja van
MÖSZLAP
MÖSZLAP

möszlap

Összefoglalók, dokmentmok


Uniós keretprogramok 2014-től

Az uniós forrásoknál, társfinanszírozásnál alapvetően kétféle támogatási forma létezik: az egyik az uniós alapokra vonatkozó, az EU által jóváhagyott, tagállami nemzeti fejlesztési tervben és ahhoz tartozó operatív programokban meghatározott hét évre szóló célok, az adott ország számára (Magyarország) felhasználható összegek alapján kiírt uniós pályázatok, amelyek az erre kijelölt hazai hivatalos szervhez kerülnek benyújtásra. A másik típus a közvetlenül Brüsszelbe beadandó uniós pályázat, amelyet az Európai Bizottság (a Bizottság - COM) adott témáért felelős Főigazgatósága (DG) hirdet meg az esetek jelentős többségében az EU Hivatalos Lapjában is. Bővebben 

Letölthető tartalmak: 
- Foglalkoztatás és társadalompolitika
- Ifjúság, oktatás, kultúra és sport - ERASMUS+
- Kis- és középvállalkozások - COSME  
- Környezetvédelem és éghajlat - LIFE
- Kreatív Európa 
- Kutatás és innováció - HORIZONT 2020
- Kutatás és innováció - HORIZONT 2020 (1.melléklet)


Uniós többéves pénzügyi keret (MFF)

A többéves pénzügyi keret (MMF - Multiannual Financial Framework) biztosítja az uniós kiadások tervezhetőségét egy mechanizmus keretében szigorú költségvetési normáknak megfelelve és az uniós költségvetés kiadási területeinek fejezetei vonatkozásában határozza meg a maximálisan rendelkezésre álló források, felső határok összegét. Az MFF nemcsak arról szól, mennyit tudunk költeni és honnan jönnek a források, miből tevődnek össze, hanem arról is, hova, mire és hogyan költjük el. Bővebben  

Letölthető tartalmak:
A Tanács rendelete a többéves pénzügyi keretről (2014-2020) 
COM - Egyszerűsített eredménytábla a 2014-2020 közötti többéves pénzügyi kerethez  
COM - Egyszerűsített eredménytábla a 2014-2020 közötti többéves pénzügyi kerethez (1melléklet)  
CoR ajánlás a kiadások témakörében  
CoR-vélemény a közös stratégiai keretre 


EU intézmények 

Az alábbiakban az EU intézmények közül elsősorban az Európai Bizottság, az Európai Unió Tanácsa és az Európai Tanács kerül röviden bemutatásra azzal a céllal, hogy a helyi önkormányzatok, képviselők, szakember számára a Régiók Bizottsága mellett (ld. honlap) átfogó képet nyújtson a sokszor még ismeretlen területektől, összefüggésekről az EU intézmények összetételét, működését, egymáshoz való kapcsolatát illetően. Bővebben


Uniós polgárság - „Polgárok Európai Éve – 2013”

Mit jelent az Európai Unióhoz tartozni, részesévé válni, uniós polgárként élni helyi közösségben? Hogyan alkalmazzuk az uniós alapelveket, például a személyek szabad mozgásán, letelepedés, munkavállalás szabadságán, a választójog gyakorlásán keresztül? Sokszor kérdésként fogalmazódik meg bennünk és bizony még előfordulnak hiányok az uniós jogaink ismeretében, alkalmazásában, teljes körű érvényesítésében.
Uniós polgárság, "Polgárok Európai Éve - 2013"

 

Letölthető tartalmak:
- COM Jelentés az uniós polgárok jogainak érvényesítése előtt álló akadályok lebontásáról
- Az állampolgárságuktól eltérő tagállamban lakóhellyel rendelkező uniós polgárok aktív és passzív választójogának a önkormányzati választásokon történő gyakorlására vonatkozó részletes szabályok megállapításáról szóló 94/80/EK irányelv  alkalmazásáról 
- Stockholmi program


Európai polgári kezdeményezés

A MÖSZ hozzájárul ahhoz, hogy tagjaink együttműködésével az Európai Unióban, a falvakban és városokban élő lakosok, uniós polgárok számára is bővüljön az uniós ismeretek köre, az egyéni kezdeményezés lehetősége az EU demokratikus életében való aktív részvétel egyik formájáról, az európai polgári kezdeményezés eszközéről.
Európai polgári kezdeményezés


Letölthető tartalmak:
- Az Európai Parlament és a Tanács 211/2011/EU rendelete a polgári kezdeményezésről
- Útmutató az európai polgári kezdeményezéshez
- COR vélemény az európai polgári kezdeményezésről


Az Európai Unió Duna Régióra vonatkozó Stratégiája

Az EU életében ahhoz, hogy egy adott területre vonatkozó EU Stratéga célokkal, prioritásokkal megszülethessen, hosszas út vezet a döntésig Brüsszelben. Az Európai Bizottság (a Bizottság) a Duna Régió Stratégiára irányuló javaslatát 2010 végén terjesztette elő négy pillér köré csoportosítva 11 cselekvési területet. A hivatkozott Stratégia a rendelkezésre álló források jobb és koordinált felhasználását is célozza, de nem tartalmaz elkülönített uniós forrást. A meglévő uniós alapok (pl. Kohéziós Alap) és az uniós programok, különböző pénzügyi eszközök integrált megközelítésű forrásait használhatják fel a Stratégia területein. A meghatározott célok eléréséhez határon átnyúló együttműködésekre ösztönöz, segítve a kohézió erősítését, a meglévő különbségek csökkentését és az Európa 2020 Stratégia megvalósítására a makro-régiók szintjén célozza a növekedést és a munkahelyteremtést erősíteni. Résztvevő országok: Ausztria, Bosznia és Hercegovina, Bulgária, Cseh Köztársaság, Horvátország, Magyarország, Montenegró, Németország (Baden-Württemberg és Bajorország), Románia, Szlovákia, Szlovénia, Szerbia, Moldova és Ukrajna.
- Az Európai Unió Duna Régióra vonatkozó stratégiája

Letölthető tartalmak:
- Duna Stratégia
- Duna Stratégia cselekvési terv
- A Régiók Bizottsága véleménye a Duna Stratégiáról
- Az Európai Parlament állásfoglalása a Duna Stratégia végrehajtásáról
- Tanácsi következtetések
- Duna Egyezmény