Szakmai workshop Zalaszántón
Hír
2017-04-11
A Magyar Önkormányzatok Szövetsége (MÖSZ) a Hanns-Seidel Alapítvány együttműködésével megvalósuló tavaszi vidéki szakmai workshop-sorozatának Zala megyei állomásán, Zalaszántón került sor április 5-én a társadalmi felzárkózás és integráció, a közfoglalkoztatási program jelenének és jövőjének megvitatására, valamint az önkormányzati ASP2 feladatokkal kapcsolatos párbeszédre.
Dr. Gémesi György, MÖSZ elnök bevezetőjében kiemelte a workshop-sorozat megvalósításában a Hanns-Seidel Alapítvány támogató együttműködését, valamint átfogóan beszélt az önkormányzati érdekérvényesítés tapasztalatairól, a Szövetség munkájáról.
A házigazda Dézsi Attila Ferenc polgármester bemutatta átfogóan település életét, az Árpád-kori község történelmi nevezetességeit, pl. Zalaszántó ékességét, a 14. században épült templomot.
A társadalmi integrációhoz kapocsként mutatkozó közfoglalkoztatás kérdéskörében Lőrinc Leó, a Belügyminisztérium (BM) Közfoglalkoztatási és Vízügyi Helyettes Államtitkárság főtanácsadója előadásában három résztémaköré csoportosítva ismertette a közfoglalkoztatás helyzetét: 1. a közfoglalkoztatáshoz kapcsolódó új kihívások; 2017. évi főbb célok és a kormányhatározat alapján milyen módon alakul a közfoglalkoztatás jövője.
A munkaerő-piaci helyzetkép tekintetében a magyarországi munkaerőhiányt és strukturális munkanélküliséget emelte ki, ami azt jelenti, hogy a foglalkoztathatóságot fejleszteni kell, amit szakképesítéssel és különböző munkaerő piaci szolgáltatásokkal. A rendelkezésre álló munkaerő területileg sem ott helyezkedik el, mint ahogy az elvárható lenne. Kevés a szakmunkás és a betanított munkára sem tudnak megfelelő embereket alkalmazni a vállalkozások. A munkaerő struktúráját befolyásoló tényezők: munkavállalási hajlandóság, a rossz egészségügyi állapot, az alacsony mobilitás és az utazási nehézségek. 2017-ben továbbra is cél lesz az önkormányzat hosszabb időtartamú közfoglalkoztatás folyamatos folytatása; folynak az országos közfoglalkoztatási programok és folytatódni fognak az értékteremtő járási startmunka mintaprogramok és a rá épülő programok.
A 2017. évi főbb célok között szerepelnek a szociális jellegű programok: a belvízelvezetés, a mezőgazdasági utak, a közúthálózat karbantartása, az illegális hulladéklerakó helyek felszámolása. Folytatódni fognak az ún. speciális közfoglalkoztatási programok (mentális, szociális, vagy egészségügyi problémák miatt nehezen foglalkoztathatók bevonása), ezek döntően napi 6 órás munkaprogramok; országos szinten ez 300 fővel fog indulni 2017. április – augusztus között, a munkára való felkészítést szolgálják: szociális, egészségügyi és munkaerő-piaci szolgáltatásokat is kapnak. Érintett megyék: Baranya, Borsod-Abaúj-Zemplén, Szabolcs-Szatmár-Bereg és Zala megye. a NM-NGM-EMMI együttműködésével valósul meg a speciális pilot program közfoglalkozatási pontok kialakításával.
A közfoglalkoztatási támogatások forrást illetően 2011-2016. év között növekedő tendencia mutatkozott, a 2017. évben a Nemzeti Foglalkoztatási alap start munkaprogram előirányzatának mértéke 325 Mrd Ft, amiből -40 Mrd Ft az NGM-hez kerül. Bemutatásra került továbbá az egyes munkaerő-piaci intézkedésekről szóló 1139/2017. (III.20.) Korm. határozat intézkedései, amelynek lényege a közfoglalkoztatottak elsődleges munkaerő-piaci elhelyezkedésének ösztönzése; a szociális szövetkezetek működésének támogatása. Felhívta a figyelmet arra, hogy a 25 év alatti személyek számára az Ifjúsági Garancia Program nyújt lehetőséget a foglalkoztatásra; és csak különösen indokolt esetben kerülhetnek bevonásra a közfoglalkoztatásba; az önállóan elhelyezkedésre alkalmas álláskeresők közfoglalkoztatásba nem vonhatók be és 2018. január 1-jétől visszamenőlegesen 3 éven belül csak egy évig lehet közfoglalkoztatott, kivéve, ha az álláskereső nem tud a nyílt munkaerő piacon elhelyezkedni. A cél, hogy 2020 végéig a közfoglalkoztatottak átlagos maximális létszáma 150.000 főre csökkenjen.
A polgármesterek hozzászólásaikban a társadalmi integrációval, felzárkóztatással kapcsolatban ismertették helyi tapasztalataikat.
Dr. Kónya László, a Belügyminisztérium részéről előadásában ismertette az önkormányzati ASP-ét, amelynek célja, hogy az önkormányzatok felhasználóbarát rendszert kapjanak. A korábbi informatikai fejlesztések tekintetében az e-közigazgatási megoldások jellemzően a saját honlap létrehozásában merültek ki, szigetszerű megoldások jöttek létre. Az önkormányzati ASP2 tekintetében kiemelésre kerültek a főbb célok, pl. az e-közigazgatási szolgáltatások fejlesztése; a szakrendszerek bővítése és továbbfejlesztése; adattárház megvalósítása és a kapcsolódó hálózta és infrastruktúra bővítése (NTG). Bemutatásra kerültek továbbá a csatlakozási határidők és módok, az oktatások, képzések menete, a csatlakozási feladatrendszerek és az ASP 2 projet első ütemének eddigi tapasztalatai.
A Magyar Államkincstár Zala Megyei Igazgatósága részéről Pollerné Miklós Krisztina irodavezető az ASP rendszer bevezetésének gyakorlati tapasztalatairól tartott átfogó előadást. 33 jelenleg csatlakozott hivatalhoz látogattak el a NISZ-el közösen, bemutatták a rendszert, kérdőívet is rendelkezésre bocsátottak. A szolgáltatást illetően egy nagy adatfelméréssel kezdtek az önkormányzatok egyedi adataira vonatkozóan. Az előadó kiemelte az e-learning, az 5 perc ASP tananyagok szerepét és arra bíztatja továbbra is az önkormányzatokat és érintette kollégáit, hogy használják, tanulmányozzák rendszeresen az oktatás, képzés mellett a rendelkezésre álló segítségnyújtó anyagokat. 20 fős képzések vannak az oktatórendszerben mindig két fő segítő alkalmazása bevonásával.
