MÖSZ-TÖOSZ együttműködés a hatékonyabb érdekérvényesítés érdekében
Hír
2012-10-15
Közös konferenciával és díjátadással ünnepelte a Helyi Önkormányzatok Napját a Magyar Önkormányzatok Szövetsége (MÖSZ) és a Települési Önkormányzatok Országos Szövetsége (TÖOSZ) szeptember 30-án, a Gödöllői Királyi Kastélyban. Az ünnepélyes hangulatú eseményen a tervezett önkormányzati változásokkal kapcsolatosban hangzottak el előadások, majd átadták a TÖOSZ Köllner Ferenc-emlékdíját, valamint a MÖSZ Polgármesteri Ezüstlánc- Polgármesteri Arany pecsétgyűrű-díjait.
Közös konferenciával és díjátadással ünnepelte a Helyi Önkormányzatok Napját a Magyar Önkormányzatok Szövetsége (MÖSZ) és a Települési Önkormányzatok Országos Szövetsége (TÖOSZ) szeptember 30-án, a Gödöllői Királyi Kastélyban. Az ünnepélyes hangulatú eseményen a tervezett önkormányzati változásokkal kapcsolatosban hangzottak el előadások, majd átadták a TÖOSZ Köllner Ferenc-emlékdíját, valamint a MÖSZ Polgármesteri Ezüstlánc- Polgármesteri Arany pecsétgyűrű-díjait.
Az ünnepi konferencia vendégeit először Dr. Gémesi György, a MÖSZ elnöke, Gödöllő polgármestere, majd Schmidt Jenő, a TÖOSZ elnöke, Tab polgármestere köszöntötte. Gémesi György köszöntő beszédében elmondta, az önkormányzati törvény tervezett változtatása kapcsán még sok területről nincsenek pontos információk, ezért is szerették volna, ha a tanácskozáson az érintett tárcák vezetői, valamint a különböző településtípusok képviselői is felszólalnak. Sajnálatát fejezte ki, hogy a leginkább illetékes Belügyminisztériummal kéthónapos egyeztetés után sem tudtak megállapodni a részvételt illetően.
Schmidt Jenő röviden áttekintette az önkormányzatok helyzetének alakulását a rendszerváltozás óta eltelt 21 év alatt, majd a jelen helyzetet elemezte, nem rejtve véka alá a tervezett változásokkal kapcsolatos aggályait. Ezek között említette, hogy még nem sikerült megismerni, pontosan mit szeretne a kormány megvalósítani az önkormányzati reform során, az egymásnak ellentmondó híresztelések pedig bizonytalansághoz és elkeseredéshez vezetnek az önkormányzatok körében. Legalább ilyen aggasztó, hogy a tervezett államosításoknak nem látszanak az anyagi feltételei, így azok valószínűleg az önkormányzatok saját bevételeinek rovására történnek majd. A szövetség nemrégiben tartott konzultáció-sorozatán, az országot járva úgy tapasztalta: a pénz mellett a türelem és a bizalom is fogyóban van.
A TÖOSZ elnöke a kialakult helyzetre tekintettel különösen aktuálisnak tartaná az egységes, erőteljes önkormányzati érdekvédelmet, ami a két szövetség folyamatos, konstruktív együttműködésével, vagy esetleges egyesülésével valósulhatna meg. Ezt - az egyébként nem teljesen újkeletű - elképzelést Gémesi György is támogatja, vagyis a MÖSZ nyitott az együttműködésre, és ha sikerül a feltételeket megteremteni, egy közös érdekszövetség létrehozására is.
Az elnöki köszöntőket követően Dr. Virág Rudolf, a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium helyettes államtitkára lépett a mikrofonhoz, s a tervezett közigazgatási reformról tartott előadást. Mint elmondta, a honi közigazgatás történetének egyik súlyos hibája volt, hogy 1990-ben az erős decentralizáció nem párosult hatékonysági presszióval, így meglehetősen elaprózott, költséges rendszer alakult ki. Ennek megreformálására született meg a gyorsabb, átláthatóbb és takarékosabb „Jó állam" koncepciója. A területi közigazgatás megújításának legfontosabb egységei a Kormányhivatalok, illetve a 2013. január 1-jétől működésbe lépő Járási Hivatalok lesznek.
Szita Károly, Kaposvár polgármestere, a Megyei Jogú Városok Szövetsége (MJVSZ) társelnöke az önkormányzati rendszer átalakításával szemben támasztott önkormányzati elvárásokat fogalmazta meg. Mint elmondta, az önkormányzatok jogi és pénzügyi önállóságát folyamatosan szűkítették az ágazati törvényekkel, így az elmúlt évtized során 1000 milliárd forintot vontak el a szektortól. Mindez országszerte vagyoneladásokhoz és hitelfelvételekhez vezetett, s ebben a kivéreztetett helyzetben kellett a válság hatásait is elviselni.
Három éve ezelőtt, amikor úgy gondolták, hogy az önkormányzatok rendkívül kiszolgáltatott és megalázó helyzetbe kerültek, az alábbi pontokban fogalmazták meg kéréseiket az akkori kormány felé: történjen meg a feladatok újraosztása; az önkormányzatokhoz telepített feladatokat finanszírozzák, vagy vegyék vissza; a települések teherbíró képességének megfelelően differenciálják a feladatok telepítését; változtassanak a finanszírozási rendszeren; vállaljon nagyobb szerepet az állam a közfeladatok ellátásában. „Ezek a kérések ma is aktuálisak" - mondta Szita Károly, arra kérve a döntéshozókat, ne teremtsenek olyan helyzetet, ami a települések identitását veszélyezteti.
Dr. Dietz Ferenc, Szentendre polgármestere, a TÖOSZ társelnöke „Önkormányzati reform a gyakorló polgármester szemével" címmel tartott előadásában egyetértett azzal, hogy az oktatás a településeknél van a legjobb helyen, és fontosnak nevezte, hogy helyben is maradjon. Mint mondta, ez a rendszer a legtöbb önkormányzatnál jól működik, bár tény, hogy a kistelepüléseken vannak nehézségek. A nehezen megoldható problémák sorában említette a közszolgáltatások árszabályozásának és az önkormányzati vagyon állami kézbe adásának kérdését, továbbá felhívta a figyelmet arra is, hogy az önkormányzatok hitelállományának a jelentős része fejlesztésre fordított hitel, ami a települések javát szolgálta.
Az önkormányzatok átalakításának községekre gyakorolt hatásáról Sipos Jánosné, a kétezer fős Heves megyei Rózsaszentmárton polgármestere tartott előadást. Az egykor a „Lignitbányászat bölcsőjének" is nevezett település első asszonya szintén úgy foglalt állást, hogy az oktatás helyben van a legjobb kezekben. Mint mondta, a pedagógus bérek finanszírozásával jelentős teher kerülne le az önkormányzatok válláról, az azonban nem lenne szerencsés, ha az igazgatók kinevezésére nem helyi szinten kerülne sor, mint ahogy az sem, ha az alsó tagozatot elvinnék a településekről.
Sipos Jánosné reményét fejezte ki, hogy bizonyos feladatoknak, hatásköröknek a kormányhivatalokhoz, illetve járási hivatalokhoz való utalásával nem sérül majd a szubszidiaritás elve, s hogy a reformok végrehajtása során nem veszik majd egy kalap alá az eredményesen gazdálkodó és az eladósodott önkormányzatokat.
A konferencia végén került sor a két szövetség díjainak átadására. A TÖOSZ Köllner Ferenc- emlékdíját az idén Szilágyi Menyhértnek, Csorvás polgármesterének, a szövetség társelnökének ítélték oda, aki 1975 óta vezeti a 6000 fős a Békés megyei települést, és alapító tagja a TÖOSZ-nak.
A MÖSZ 2000-ben alapított Polgármesteri Ezüstlánc-díját Nagy Sándor, Kistelek polgármestere vehette át, mivel építészmérnöki és vállalkozói tapasztalatai segítségével néhány év alatt élhető és fenntartható kisvárost varázsolt a falusias jellegű csongrádi nagyközségből.
György Istvánt, Budapest településüzemeltetésért felelő főpolgármester-helyettesét Polgármesteri Arany Pecsétgyűrű-díjjal tüntette ki a MÖSZ elnöke. A rangos kitüntetés nemcsak György István jelenlegi munkájának elismerése, hanem annak is, hogy 1990-2002 között, Kőbánya polgármestereként sokat tett a történelmi emlékek védelme és a lokálpatriotizmus kialakulása érdekében.
Ugyancsak Polgármesteri Arany Pecsétgyűrű-díjban részesült Lehóczki István, Emőd első embere is, aki egyike rendszerváltó polgármestereinknek, s neki köszönhető, hogy a Borsod-Abaúj-Zemplén megyei község nemcsak behozta infrastrukturális téren mutatkozó lemaradását, de mára két óvodával és új templommal is büszkélkedhet.
Forrás: Magyar Polgármester Online
