MOSZ

Elnöki köszöntő

moszDr. Gémesi György köszöntője

tovább

Szövetségünkről

A MÖSZ legfőbb feladata az önkormányzati érdekek képviselete, megjelenítése és védelme.

tovább

Belépés a szövetségbe

Hasznos információk a Szövetségbe történő belépéshez

tovább

Hírek

Fókuszban a társadalmi felzárkózás vidéken

A Magyar Önkormányzatok Szövetsége (MÖSZ) kiemelten foglalkozik a társadalmi felzárkózás és integráció kérdésköreivel, amelynek keretében idén is folytatódik a vidéki konzultációs workshop sorozatunk a Hanns-Seidel Alapítvány együttműködésével.

A tavaszi szakmai konzultációs rendezvényünk első állomásaként, Baranya megyében Mánfán, április 4-én került sor előadások keretében, interaktív párbeszéddel a társadalmi felzárkózás aktuális kérdésköreinek és pályázati lehetőségek megismerésére, a közfoglalkoztatási program helyi tapasztalatainak és kihívásainak megvitatására, valamint az önkormányzati ASP2 feladatokkal kapcsolatos párbeszédre.

Dr. Gémesi György, MÖSZ elnök bevezető köszöntőjében kiemelte a workshop-sorozat megvalósításában a Hanns-Seidel Alapítvány támogató együttműködését és köszönetet mondott az Alapítványnak a vidéki közvetlen párbeszéd lehetővé tételéhez. A német Alapítvány folyamatosan kiemelt helyen kezeli a társadalmi felzárkóztatás és a roma integráció kérdéseit és komoly jó gyakorlatokat is megvalósít Magyarországon.

Elmondta, hogy Baranya megyében nagyon sok jó gyakorlat is van a társadalmi felzárkózásra és integrációra, sok tapasztalattal rendelkező polgármesterek és kollégák állnak helyt a mindennapokban.  Évente számos képzés, konzultációt tart a Szövetség annak érdekében, hogy a kollégák felkészültebbek tudjanak lenni aktuális kérdésekben.

Hohn Krisztina, Mánfa polgármestere, házigazdaként köszöntötte a résztvevőket és bemutatta átfogóan a települést, ahol állattartás, lekvárkészítés stb. zajlik a közfoglalkoztatás keretében. Utalt arra is (ami sok településen hasonló tapasztalat), hogy egyre nehezebb az embereket motiválni. Fontosnak tartja a szegénységgel kapcsolatos gondolatokat és magát a felzárkóztatást. A közfoglalkoztatottak nagyon nehezen motiválhatók, hogy a munkát hatékonyan végezzék. Sok emberrel beszélget, helyben és a térségben. Településük jó helyzetben van abban az értelemben, hogy jók a földrajzi, közlekedési viszonyok. Kiemelte, hogy fontos az önkormányzatok létjogosultsága és a települést próbálják a lehető leghatékonyabban a fejlődés útján vinni.

Jónás Csilla, az Emberi Erőforrások Minisztériuma (EMMI) Szociális és Társadalmi Felzárkózásért Felelős Államtitkársága részéről a felzárkózás politikát, a telepeket, szegregátumokat érintő kormányzati intézkedéseket mutatta be a szegregált élethelyzetek felszámolása komplex programokkal c. pályázati felhívásra fókuszálva.

 

A telepeken nagyon nehéz körülmények vannak, érzékeny területek és komplex problémák, ezért összetetten szerettek volna a kormányzat részéről a problémákra reagálni. 2010-ben létrejött az önálló társadalmi felzárkózásért felelős államtitkárság, 2011-ben a Roma Keretstratégia, és a Magyar Nemzeti Társadalmi Felzárkózási Stratégia (MNTFS) és Intézkedési Terv, amely 2015-ben került felülvizsgálatra, a tapasztalatok alapján átnézve, hogy mi az, amin javítani kell és újból megalkották a már II. Intézkedési Tervet, aminek most zajlik a végrehajtása. A stratégia főbb beavatkozási területeiből kettő került kiemelésre az EMMI szekértőinek előadásában: a lakhatás, a komplex telepprogram és a foglalkoztatás. Az EFOP esetében a minimum indikátor a legalább 110 település elérése. (nem városi rangú települések) 2020.-ig. Ezt három pályázat segítségével próbálják közösen elérni: az EFOP 1.1.1-nek már tavaly ősszel elkezdődött a megvalósítása; amely kiemelt pályázat, szakmai segítséget nyújt azon településeknek, akik ezt igénylik. A Szociális és Gyermekvédelmi Főigazgatóság a projket gazda és minden megye tud saját kirendeltségéhez fordulni. A toborzás már elkezdődött és szép számmal adnak be pályázatot a települések. A telepprogramnak alapvetően két pillére van: a soft beavatkozás az ESZA révén (EFOP 1.6.2.), ahol humán fejlesztéseket hajtanak végre, a másik pedig az infrastrukturális fejlesztések (EFOP 2.4.1).
 

Bemutatásra kerültek többek között a fejlesztési irányok, célcsoportok, a támogatási igénylési kritériumok, a főbb beavatkozások. A lakhatási célú beruházások a társadalmi integrációt szolgálják, hozzájárulnak a marginalizált közösségeknek a többségi társadalomba történő integrációjához. Fontos a szakmai segítségnyújtás, amit meg kell tanulni. A támogatható tevékenységek: pl. épületek felújítása, új lakóépülete építése, ill. kettő házat kell kötelezően létrehozni: egy szolgáltató pontot a telepen, ill. egy szociális blokkot szükséges benne létrehozni és szükséges egy közösségi házat is megvalósítani a szegregátumon kívül azzal a céllal, hogy csökkenjenek az egyenlőtlenségek. Az ESZA-ba bevont közvetlen célcsoport minimum 20%-ának lakhatási körülményeit szükséges javítani; valamint min. három családot kell integrált környezetbe beköltöztetni a program megvalósítása alatt (4 év).

Raffael Mónika (EMMI) a foglalkoztatás tekintetében a Nő az Esély programot (EFOP) mutatta be átfogóan, amelynek keretében az előző EU költségvetési ciklusban 499 embernek tudtak foglalkoztatást biztosítani a szociális és gyermekjóléti rendszerben. A projektben a foglalkoztatás és képzés párhuzamosan folyik. Folytatva a programot, az általános cél: kiemelten a roma nők foglalkoztatása és képzése a szociális, gyermekjóléti és gyermekvédelmi, valamint köznevelési szolgáltatásokat végző szervezeteknél. A pályázat, program tekintetében a résztvevők megismerhették a főbb tevékenységeket (pl. szakirányú képzettség megszerzését célzó képzés), a választható szakmai tevékenységeket (pl. a célcsoport részére foglalkozás-egészségügyi vizsgálat); a törvényi hátteret /1/2000. (I.7.) SzCsM rendelet/ és szakmai elvárásokat. A program keretében 1000 fő számára biztosított képzések valósulnak meg.
 

Lőrinc Leó, a Belügyminisztérium (BM) Közfoglalkoztatási és Vízügyi Helyettes Államtitkárság főtanácsadója a társadalmi felzárkózás kérdésköréből a közfoglalkoztatás tekintetében beszélt arról, hogy miben változik 2017-ben, és 2018-ban a közfoglalkoztatás intézménye, milyen új kihívásoknak kell megfelelniük a települési önkormányzatoknak. Magyarországon jelenleg munkaerőhiány van és strukturális munkanélküliség, ami azt jelenti, hogy a foglalkoztathatóságot fejleszteni kell, amit szakképesítéssel és különböző munkaerő piaci szolgáltatásokkal. 30-50 ezer ember az, akik számára az elsődleges munkaerő piac munkát biztosít. Napjainkban 4,34 millió foglalkoztatott van. A magyar munkaerő piaci problémák: pl. alacsony iskolai végzettség; munkavállalási hajlandóság, motiváció (erre szolgálnak pl. a kulcskompetencia foglalkozások); alacsony munkahelyi mobilitás; utazási nehézségek. Emellett a közfoglalkoztatás folyik, éves szinten 280.000 fő. 2017-ben továbbra is cél lesz az önkormányzat hosszabb időtartamú közfoglalkoztatás folyamatos folytatása; folynak az országos közfoglalkoztatási programok és folytatódni fognak az értékteremtő járási startmunka mintaprogramok és a rá épülő programok.

A 2017. évi főbb célok között szerepelnek a szociális jellegű programok: a belvízelvezetés, a mezőgazdasági utak, a közúthálózat karbantartása, az illegális hulladéklerakó helyek felszámolása. Folytatódni fognak az ún. speciális közfoglalkoztatási programok, ezek döntően napi 6 órás munkaprogramok; országos szinten ez 300 fővel fog indulni, a munkára való felkészítést szolgálják: szociális, egészségügyi és munkaerő-piaci szolgáltatásokat is kapnak. Felhívta a figyelmet a kormányzati portálra /http://kozfoglalkozattas.kormany.hu/, ahol gyakran ismétlődő kérdésekre kaphatnak válaszokat, és virtuális közfoglalkoztatási munkapiac portálra /https://vkp.munka.hu/.

 

Bogdán László, Cserdi polgármestere előadásában gondolatébresztő, inspiráló és motiváló kérdéseket, tapasztalatokat osztott meg arról, mi is történik ma Magyarországon cigány témában, és hogy is mozog ma magyar ember Magyarországon.

Akik bent maradnak a közfoglalkoztatásban, konzerváljuk az emberi értékeket is. Vajon milyen értékeket tudunk felszínre hozni az alultáplált tudásban, és milyen lendületet tudunk adni olyan embernek, akinek kevesebb, vagy esetleg több iskolája van, mint neki? A cigánykérdés probléma, vagy feladat? A cigánytelepeket és a cigány közfoglalkoztatást csak úgy tudjuk felszámolni, hogy szinte már EFOP-nak és GINOP-nak nevezzük az embert. Nem tudunk egy olyan akciótervvel előállni, hogy legalább tudnánk, mi vesz minket körül ma Magyarországon?

Cserdi megpróbál egy olyan szerepet felvállalni, ami picit eltér a napjainktól. Megszólították a gyerekeket, és felhívták a figyelmet a kultúrára, adományozásra, hogy amit termelünk, adjuk tovább. Kiemelte, nagyon kevés olyan élmény van az embereknek, amit közösen élhetnek meg. Nincsenek olyan terek ma a közfoglalkoztatáson kívül, ahol véleményt cserélünk. Mindig ugyanazok a hatások érik az embereket és csak a közvetlen környezetüket látják. Jöhetnek bármilyen operatív programok, ha a társadalom nem lesz erre a vevő. Különböző kisebb akciókat próbál Cserdi elindítani. Április 4-ével elindítottak egy „Sikeres Nők” programot a Cserdi facebookon, amelynek keretében 100 híres cigánynőt fognak bemutatni.

Az élet automatikusan szegregált dolgokat hoz létre, és hogy is lehetne a sztereotípiákat lebontani? Próbáljuk a valóságot felismerni. A polgármesterek felelőssége ezeket az embereket (mintegy 300.000) felemelni lelkületben. A cigány közfoglalkoztatottak nem problémák, hanem emberek, akiknek feladatot kell megoldani. És hogy milyen lehetőséget választunk, az nagyon széles, de mindig egy dolgot kell szem előtt tartanuk, az Embert, az emberséges viselkedést. Öt év alatt elérték a 100 tonna adományt a cserdiek, és 0 kg-ot fogadtak be.

Schmidt István, a Belügyminisztérium Informatikai Főosztályának informatikai tanácsadója előadásában bemutatásra került az önkormányzati ASP jogszabályi háttere, az eddigi tapasztalatok az ASP1 projekt tekintetében, amelynek kapcsán keretrendszer és szakrendszeri szolgáltatások jöttek létre: önkormányzati adórendszer; gazdálkodási rendszer; ingatlan-vagyonkataszter rendszer; iratkezelő rendszer; önkormányzati és elektronikus ügyintézési portálrendszer; ipar-és kereskedelmi rendszer. Az önkormányzati ASP2 tekintetében kiemelésre kerültek a főbb célok, pl. az e-közigazgatási szolgáltatások fejlesztése; a szakrendszerek bővítése és továbbfejlesztése; adattárház megvalósítása és a kapcsolódó hálózta és infrastruktúra bővítése (NTG). Bemutatásra kerültek továbbá a csatlakozási határidők és módok, az oktatások, képzések menete, a csatlakozási feladatrendszerek és az ASP 2 projet első ütemének eddigi tapasztalatai.

A Magyar Államkincstár Baranya Megyei Igazgatóságának képviselője elsősorban az oktatás és képzés szerepére hívta fel a figyelmet, amihez az igazgatóság minden segítséget megad.
 

Hozzászólásokban, kérdésekben kiemelésre került a közfoglalkoztatás kérdésköre: pl. ha a cél az, hogy a közfoglalkoztatottak visszakerüljenek az elsődleges munkaerő-piacra, a munka világába, akkor olyan képzéseket kell kialakítani,a melyek erre alkalmasak. Jelenleg számos képzéstípus van, ami semmire sem jó. A közfoglalkoztatottakat motiválni szükséges az elsődleges munkaerőpiacon elhelyezkedéssel. De az önkormányzatokat bezárja a rendszer: hatósági szerződést kell kötniük, hogy „x” főt fognak foglalkoztatni, megvalósítják a programot, aztán ha segítik az embereket, hogy 50%-a elmenjen a munkaerő-piacra, akkor vagy nem teljesítik a hatósági szerződést, vagy külön engedélyt kell kérni, hogy módosítsák  a szerződést és vissza kell fizetni nem kevés pénzt. Kérésként, igényként fogalmazódott meg egységesen a jelen lévő önkormányzati oldal részéről, hogy a közfoglalkoztatási bér egy része szabadon felhasználható legyen a közfoglalkoztató számára.

Valamilyen módon hatni kell arra, hogy az emberek értelmes munkával töltsék ki a munkaidőt a munka bérének megfelelő munkával. Nem lehet elvárni például 54.000 Ft-ért azt a munkát, amit pl. egy vállalkozásnál kell dolgozni. De tény, hogy pontosan meg kell jelenni a munkahelyen, pontosan be kell tartani a munkaidőt, vagyis a közfoglalkoztatott megtanulja azt a keretet, amit be kell tartani, ha egy vállalkozásba bekerül.

Ha 3 éven belül 1 évig lehet közfoglalkoztatott valaki, kérdéses, ki fogja elvégezni a település fenntartási munkát? Semmi baj nincs akkor, ha ezeknek az embereknek adható munkaviszonyból eredő munka az önkormányzat részéről. Kapjanak az önkormányzatok annyi finanszírozást, hogy tudjanak munkát adni és elvárhatják az emberektől azt a munkát, amit normál fizetésért elvégeznek. A jelenlegi finanszírozással ez nem valósítható meg. Kérdés, mi lesz ezután? Vannak elég jó számmal, akik elhelyezkedtek versenypiaci munkahelyen, ebben az esetben a különbözet visszafizetése komoly kihívásokat jelent az önkormányzatok számára. A rendszer így nem működik.

A közfoglalkoztatást illetően is minden településen más-más helyzet van; sok helyen még közfoglalkoztatási munkát sem vállalnak. Minden szinten meg kell fizetni az embereket. Értékek melletti társadalmat építsünk, ez közös felelősség.
 

Letölthető

 Nő az esély – képzés és foglalkoztatás (EFOP 1.1.2 – 16)

Nő az esély – foglalkoztatás

Szegregált élethelyzetek felszámolása komplex programokkal 

Szegregált élethelyzetek felszámolása komplex programokkal (ESZA)

























vissz
magyar polgármester online

Partnereink


/files/viking.jpg

mosz

http://www.magyarpolgarmester.hu/files/EPS-magyarorszag_szivedhez_legkozelebb_fekete.jpg

 

http://moszlap.hu/uploads/files/elmuemasz.jpg

mosz

fsd

 csfa

leblanc