2008
Magyar Polgármesterek VII. Világtalálkozója
A Magyar Önkormányzatok Szövetsége (MÖSZ) hetedik alkalommal szervezte meg a Magyar Polgármesterek Világtalálkozóját június 29-30-án, Gödöllőn. A rendezvényen – amelyre közel ezer vendég érkezett – olyan neves politikusok és közéleti személyiségek tartottak előadást, mint Szili Katalin, az Országgyűlés elnöke, Bajnai Gordon nemzeti fejlesztési és gazdasági miniszter, Kósa Lajos, Debrecen polgármestere és Vízi E. Szilveszter, a Magyar Tudományos Akadémia volt elnöke. A konferencia első napján Gémesi György, Gödöllő polgármestere, a MÖSZ elnöke és Felcsúti Péter, a Raiffeisen Bank Zrt. vezérigazgatója mondott köszöntőt, majd felolvasták Sólyom László köztársasági elnök üdvözlő levelét.
Gémesi György köszönti a találkozó résztvevőit
A nyitó plenáris ülés első előadását Vizi E. Szilveszter, a Magyar Tudományos Akadémia volt elnöke tartotta, aki beszédében kifejtette: Európai Unió lehetőséget ad a magyar nemzeti kultúra képviseletére, s ebben a képviseletben a polgármesterek fontos szerepet játszanak. Az akadémikus kiemelte a kutatás-fejlesztésre fordítandó kiadások növelésének fontosságát is, mivel egy átlagos nyugat-európai ország nemzeti jövedelmének 3-3,5 százalékát fordítja erre a célra hazánk 1 százalékával szemben.
Bajnai Gordon nemzeti fejlesztési és gazdasági miniszter hazánk uniós források lehívása és felhasználása terén kifejtett teljesítményét ismertetve elmondta: a 2004-ben csatlakozott országok között Magyarország kiemelkedően szerepel. Elmondta továbbá, hogy a kormány külön programot szervez a leghátrányosabb 33 térség részére, hogy azoknak ne kelljen az erősebb vetélytársakkal versenyeznie e forrásokért. A miniszter az idén elinduló önkormányzatokkal kapcsolatos programokról, illetve határon túlnyúló fejlesztésekről is szót ejtett, melyeknek keretében a kormány minden szomszédos országgal külön programot dolgoz ki.
Kósa Lajos, Debrecen polgármestere szerint a kormány mind több olyan feladatot hárít a településekre, amelyek finanszírozáshoz szükséges pénzeket folyamatosan megvonja. A polgármester úgy véli, hazánk uniós szabályoknak való túlzott megfelelni akarása is súlyos terhet ró az önkormányzatokra, amelyek számára az uniós pénzek nem pluszforrásokként jelentkeznek, mint más országokban, csupán a hiányzó nemzeti forrásokat váltják ki. Mindemellett a kormány költségvetési és fejlesztési politikája sincsen összhangban: az uniós pénzekből létrehozott létesítményeket az ország nem tudja fenntartani.
Szabó Hajnalka uniós tanácsadó a magyar érdekek brüsszeli képviseletéről, s hatékony érvényesítéséről tartott előadást, majd kiosztották az idei Polgármesteri Ezüstlánc-díjakat. A MÖSZ által alapított kitüntetést Bátovszki György, Csömör, és Szuhán András, a kárpátaljai Bene polgármestere vehette át Gémesi Györgytől, a szövetség elnökétől.
A világtalálkozó első napjának délutánján három szekcióülés – településüzemeltetés és településfejlesztés, önkormányzati reform, esélyeink a határnyitás után – keretében folytatódott a munka, este pedig Sebestyén Márta népdalénekes adott műsort a polgármestereknek.
Gémesi György, Szili Katalin és a kitüntetett polgármesterek
A világtalálkozó második napjának plenáris ülésén elsőként Solti László, a házigazda Szent István Egyetem rektora köszöntötte a résztvevőket, majd Szili Katalin, az országgyűlés elnöke tartott előadást a magyar-magyar együttműködés új lehetőségeiről és a határon átnyúló fejlesztés aktuális kérdéseiről a Kárpát-medencében. Mint elmondta, a Parlamenten belül 2002 óta működik a Kárpát-medencei magyar képviselők fóruma, e testületnek oktatási, gazdasági, kulturális és alkotmányjogi albizottsága működik. A határon átnyúló térségek fejlesztésére 2013-ig összességében 270 milliárd forint áll rendelkezésre, ezek felhasználására egy közös, mindannyiunk számára elfogadott, hosszú távú nemzetpolitikai stratégiát kell kidolgozni, melynek megalkotásához széles körű együttműködésre van szükség.
„Reformokra szükség van – jelentette ki Gyenesei István önkormányzati miniszter –, de azok még rövidtávon sem sérthetik a települések, s az azokban lakók érdekeit”. A reformok nem hajthatók végre a szakma, a politika, az érdekképviseletek és a társadalom támogatása nélkül, s az álláspontok közelítése a célja a Kormány-Önkormányzatok Egyeztető Fórumának is. A miniszter nem ért egyet az önkormányzatok számának csökkentésének gondolatával, az ugyanis alapjaiban sértené a települések önrendelkezés jogát. „El a kezeket az önkormányzatokról! – summázta.
Kovács Árpád, az Állami Számvevőszék elnöke az önkormányzatok gazdálkodásával kapcsolatos vizsgálatok eredményeit ismertette. Mint elmondta, a tapasztaltak szerint általában rossz hatásfokú a gazdálkodás, a tervezett bevételek nem érik el a kiadásokat, az ellenőrzött önkormányzatok harmadánál költségvetési hiányt tapasztaltak, s folyamatosan nő a települések eladósodása.
György Ervin, az erdélyi Kovászna megye prefektusa Kisebbségi érdekérvényesítés keretei Romániában címmel tartott volna előadást, a román hatóságok azonban nem engedték el a világtalálkozóra, hogy elmondhassa a tervezett beszédét.
A záró plenáris ülés végén a Polgármesteri Aranygyűrűk átadása következett, amelyeket az idén Sóvágó László, Hajdúszoboszló, Szalai János Csősz, Hajdu László Budapest, XV. Kerület, valamint Vitályos Barna, a romániai Hegyközcsatár polgármestere vehetett át Gémesi Györgytől. A világtalálkozó zárónyilatkozat elfogadásával fejeződött be.
A Viágtalálkozó zárónyilatkozata
A résztvevő polgármesterek megállapítják, hogy:
• az önkormányzatok pozíciója romlott, a normatív támogatás reálértéke jelentősen csökkent, az intézmények üzemeltetési költsége, ezen belül a folyamatosan emelkedő energiaárak elviselhetetlen terhet okoznak, amelynek ellentételezése nem jelenik meg a normatív támogatásban, mindezt terheli a szociális feszültség és a munkanélküliség, ezek is közrejátszanak abban, hogy a települések több mint egyharmada ÖNHIKI támogatásra jogosult.
• a pályázati rendszer nem segíti elő kellőképpen az üzemeltetési problémák megoldását, az energiatakarékossági törekvéseket.
• az érdekérvényesítés keretei adottak, de szétaprózott, nem hatékony, a kormányzat nem tekinti az önkormányzati szövetségeket partnernek, az érdekérvényesítés hatékonysága emiatt sem kielégítő, holott az önkormányzatok képviselői ugyanolyan legitimitással rendelkező választott emberek, mint a parlamenti képviselők, és ugyanúgy tízmillió ember számára nyújtanak szolgáltatásokat.
• szükséges az 1990-ben létrehozott, 1994-ben módosított önkormányzati rendszer reformja, amely az önkéntességen és a partnerségen alapul, megteremti a feladat – hatáskör – finanszírozás egységét.
• A települések együttműködésének terepe a kistérségi társulás, amely bár a kezdetén van, bíztató eredményeket tud felmutatni.
• az önkormányzatok kötelező feladatának ellátásához az állam az esetek egy részében nem bocsátotta rendelkezésre a szükséges eszközöket, ezek privát kézbe kerülése veszélyezteti az önkormányzatok kötelező feladatainak ellátását, ezen belül az ivóvíz ellátáshoz szükséges eszközök és szervezetek tulajdona stratégiai kérdés, bármely részének a magánkézbe adása veszélyezteti az ellátás biztonságát.
• a határon túli kapcsolatok gyengültek, megosztottság érzékelhető, a schengeni határnyitás után a nemzettest egyes részei a korábbinál kedvezőtlenebb helyzetbe kerültek, az összmagyar politika hosszú távon csak akkor válhat eredményessé, ha a magyar egységen alapul.
fontosnak tartják és elvárják, hogy:
• a normatív támogatások reálértéke ne csökkenjen, a folyamatosan emelkedő energiaárak miatti önkormányzati többletkiadásokat a kormány a normatív támogatás értékének reális szinten történő megállapításával pótolja, az önkormányzatok számára bevételi lehetőséget biztosító adók megváltoztatása csak egységes szempontok szerint, részletes, teljes körű hatástanulmány készítése és megvitatása után, rendszerben történjen.
• az elszegényedő és szegény települések támogatása egy rosszul értelmezett szolidaritás jegyében ne a kevésbé szegény, a jelenlegi helyzetben húzóerőt biztosító települések rovására történjen, mivel akkor ezek a települések is elvesztik húzóerejüket és a szegény települések számát fogják gyarapítani.
• a kormányzat dolgozzon ki és hajtson végre egy hatékony munkahely teremtő programot, és stratégiát a kialakult szociális feszültség megoldására, az önkormányzatok bevonásával, dolgozza át a szociális téren hatályos jogszabályokat.
• a pályázati rendszer kialakításánál különös figyelmet kell fordítani az önkormányzatok és intézményeik által pályázható, alacsony önrészű, energiát megtakarító korszerűsítésekre, fejlesztésekre, megújuló energiák felhasználására, és az utólagos hőszigetelési programban való részvételre.
• a kormányzat egyenrangú partnernek tekintse az önkormányzatokat, az önkormányzatokkal együtt dolgozza ki az európai tapasztalatok alapján, a Régiók Bizottságához hasonló jogosítványokkal, egy hatékony érdekképviselet struktúráját és törvényi garanciáit, vizsgálja meg az önkormányzatok hatékony részvételének biztosítására a két kamarás parlament létrehozásának feltételeit.
• az önkormányzati szövetségek egyesítsék a mai szétforgácsolódott erőiket, szorosabb együttműködéssel segítsék elő az egymásra épülő, hatékony érdekképviselet kialakítását, az érdekérvényesítés megerősítését.
• a kormányzat dolgozza ki az önkormányzati rendszer reformjával kapcsolatos stratégiáját, a feladat – hatáskör – finanszírozás egységesítését, teremtse meg a hatékony feladat ellátás feltételeit, az önkormányzatok önállóságának megtartásával, pozitív megkülönböztetéssel segítse elő a kistelepülések megmaradását és az önkéntes kistérségi társulások megerősítését.
• a nem önkormányzati tulajdonban lévő, kötelező önkormányzati feladatokat ellátó szervezetek és eszközök ne kerüljenek magánkézbe, különös tekintettel az egészséges ivóvízellátás szervezeteire és a helyi közlekedést bonyolító társaságokra.
• A kormányzat az önkormányzatokkal együttműködve, segítse elő az önkormányzatok nemzetközi kapcsolatainak erősítést, a nemzetközi önkormányzati szervezetekben való egységes részvételt, tegyen határozott lépéseket a nemzetközi szervezetekbe történő delegálás lebonyolításánál uniós elvek betartására, a választott képviselettel rendelkező önkormányzati szövetségek delegálási jogának biztosítására.
javasolják, hogy
• a kormányzat a kialakult finanszírozási helyzetben hajtson végre egyszeri konszolidációt, melynek során az önkormányzatokkal együttműködve tekintse át a hitel állományt, indokolt esetben, az önhibájukon kívül hátrányos helyzetbe került, eladósodott önkormányzatok adósságát megfelelő feltételek mellett váltsa ki.
• az egészséges ivóvíz ellátást tekintse stratégiai ágazatnak, dolgozza ki annak feltételeit, hogy az ivóvíz ellátás egyetlen szegmensének privatizációja se legyen lehetséges, és bocsássa a még át nem adott rendszert és egyes elemeit az önkormányzatok rendelkezésére.
• a magyarok által lakott régiók, tájegységek készítsék el saját fejlesztési tervüket, melynek megvalósítása a helyi közösség önrendelkezésének az alapja.
• a Kárpát-medence települései osszák meg az önkormányzatok működésével kapcsolatos tapasztalataikat, szakembereik vegyenek részt személyes tanulmányutakon, szervezzenek konferenciákat, a jól bevált módszereket egymásnak adják át, hozzanak létre egy Kárpát-medencei magyar önkormányzati szövetséget, az előkészítő munka elvégzésére felkérik a Magyar Önkormányzatok Szövetségét.
Forrás: Magyar Polgármester