2024. március 19. József, Bánk napja van
MÖSZLAP
MÖSZLAP

möszlap

2008


Magyar Polgármesterek VII. Világtalálkozója

 

A Magyar Önkormányzatok Szövetsége (MÖSZ) hetedik alkalommal szervezte meg a Magyar Polgármesterek Világtalálkozóját június 29-30-án,  Gödöllőn. A rendezvényen – amelyre közel ezer vendég érkezett – olyan neves politikusok és közéleti személyiségek tartottak előadást, mint Szili Katalin, az Országgyűlés elnöke, Bajnai Gordon nemzeti fejlesztési és gazdasági miniszter, Kósa Lajos, Debrecen polgármestere és Vízi E. Szilveszter, a Magyar Tudományos Akadémia volt elnöke. A konferencia első napján Gémesi György, Gödöllő polgármestere, a MÖSZ elnöke és Felcsúti Péter, a Raiffeisen Bank Zrt. vezérigazgatója mondott köszöntőt, majd felolvasták Sólyom László köztársasági elnök üdvözlő levelét.

 

Magyar Polgármesterek VII. Világtalálkozója - Nyitó plenáris ülés

Gémesi György köszönti a találkozó résztvevőit

A nyitó plenáris ülés első előadását Vizi E. Szilveszter, a Magyar Tudományos Akadémia volt elnöke tartotta, aki beszédében kifejtette: Európai Unió lehetőséget ad a magyar nemzeti kultúra képviseletére, s ebben a képviseletben a polgármesterek fontos szerepet játszanak. Az akadémikus kiemelte a kutatás-fejlesztésre fordítandó kiadások növelésének fontosságát is, mivel egy átlagos nyugat-európai ország nemzeti jövedelmének 3-3,5 százalékát fordítja erre a célra hazánk 1 százalékával szemben.


Bajnai Gordon
nemzeti fejlesztési és gazdasági miniszter hazánk uniós források lehívása és felhasználása terén kifejtett teljesítményét ismertetve elmondta: a 2004-ben csatlakozott országok között Magyarország kiemelkedően szerepel. Elmondta továbbá, hogy a kormány külön programot szervez a leghátrányosabb 33 térség részére, hogy azoknak ne kelljen az erősebb vetélytársakkal versenyeznie e forrásokért. A miniszter az idén elinduló önkormányzatokkal kapcsolatos programokról, illetve határon túlnyúló fejlesztésekről is szót ejtett, melyeknek keretében a kormány minden szomszédos országgal külön programot dolgoz ki.

Kósa Lajos, Debrecen polgármestere szerint a kormány mind több olyan feladatot hárít a településekre, amelyek finanszírozáshoz szükséges pénzeket folyamatosan megvonja. A polgármester úgy véli, hazánk uniós szabályoknak való túlzott megfelelni akarása is súlyos terhet ró az önkormányzatokra, amelyek számára az uniós pénzek nem pluszforrásokként jelentkeznek, mint más országokban, csupán a hiányzó nemzeti forrásokat váltják ki. Mindemellett a kormány költségvetési és fejlesztési politikája sincsen összhangban: az uniós pénzekből létrehozott létesítményeket az ország nem tudja fenntartani.

Szabó Hajnalka uniós tanácsadó a magyar érdekek brüsszeli képviseletéről, s hatékony érvényesítéséről tartott előadást, majd kiosztották az idei Polgármesteri Ezüstlánc-díjakat. A MÖSZ által alapított kitüntetést Bátovszki György, Csömör, és Szuhán András, a kárpátaljai Bene polgármestere vehette át Gémesi Györgytől, a szövetség elnökétől.

A világtalálkozó első napjának délutánján három szekcióülés – településüzemeltetés és településfejlesztés, önkormányzati reform, esélyeink a határnyitás után – keretében folytatódott a munka, este pedig Sebestyén Márta népdalénekes adott műsort a polgármestereknek. 

Magyar Polgármesterek VII. Világtalálkozója - Mindenki, aki számít 

Gémesi György, Szili Katalin és a kitüntetett polgármesterek


A világtalálkozó második napjának plenáris ülésén elsőként Solti László, a házigazda Szent István Egyetem rektora köszöntötte a résztvevőket, majd Szili Katalin, az országgyűlés elnöke tartott előadást a magyar-magyar együttműködés új lehetőségeiről és a határon átnyúló fejlesztés aktuális kérdéseiről a Kárpát-medencében. Mint elmondta, a Parlamenten belül 2002 óta működik a Kárpát-medencei magyar képviselők fóruma, e testületnek oktatási, gazdasági, kulturális és alkotmányjogi albizottsága működik. A határon átnyúló térségek fejlesztésére 2013-ig összességében 270 milliárd forint áll rendelkezésre, ezek felhasználására egy közös, mindannyiunk számára elfogadott, hosszú távú nemzetpolitikai stratégiát kell kidolgozni, melynek megalkotásához széles körű együttműködésre van szükség.

„Reformokra szükség van – jelentette ki Gyenesei István önkormányzati miniszter –, de azok még rövidtávon sem sérthetik a települések, s az azokban lakók érdekeit”. A reformok nem hajthatók végre a szakma, a politika, az érdekképviseletek és a társadalom támogatása nélkül, s az álláspontok közelítése a célja a Kormány-Önkormányzatok Egyeztető Fórumának is. A miniszter nem ért egyet az önkormányzatok számának csökkentésének gondolatával, az ugyanis alapjaiban sértené a települések önrendelkezés jogát. „El a kezeket az önkormányzatokról! – summázta.


Kovács Árpád, az Állami Számvevőszék elnöke az önkormányzatok gazdálkodásával kapcsolatos vizsgálatok eredményeit ismertette. Mint elmondta, a tapasztaltak szerint általában rossz hatásfokú a gazdálkodás, a tervezett bevételek nem érik el a kiadásokat, az ellenőrzött önkormányzatok harmadánál költségvetési hiányt tapasztaltak, s folyamatosan nő a települések eladósodása.


György Ervin, az erdélyi Kovászna megye prefektusa Kisebbségi érdekérvényesítés keretei Romániában címmel tartott volna előadást, a román hatóságok azonban nem engedték el a világtalálkozóra, hogy elmondhassa a tervezett beszédét.


A záró plenáris ülés végén a Polgármesteri Aranygyűrűk átadása következett, amelyeket az idén Sóvágó László, Hajdúszoboszló, Szalai János Csősz, Hajdu László Budapest, XV. Kerület, valamint Vitályos Barna, a romániai Hegyközcsatár polgármestere vehetett át Gémesi Györgytől. A világtalálkozó zárónyilatkozat elfogadásával fejeződött be.  


A Viágtalálkozó zárónyilatkozata 

A résztvevő polgármesterek megállapítják, hogy:

• 
az önkormányzatok pozíciója romlott, a normatív támogatás reálértéke jelentősen csökkent, az intézmények üzemeltetési költsége, ezen belül a folyamatosan emelkedő energiaárak elviselhetetlen terhet okoznak, amelynek ellentételezése nem jelenik meg a normatív támogatásban, mindezt terheli a szociális feszültség és a munkanélküliség, ezek is közrejátszanak abban, hogy a települések több mint egyharmada ÖNHIKI támogatásra jogosult.

• a pályázati rendszer nem segíti elő kellőképpen az üzemeltetési problémák megoldását,   az energiatakarékossági törekvéseket.
• az érdekérvényesítés keretei adottak, de szétaprózott, nem hatékony, a kormányzat nem tekinti az önkormányzati szövetségeket partnernek, az érdekérvényesítés hatékonysága emiatt sem kielégítő, holott az önkormányzatok képviselői ugyanolyan legitimitással rendelkező választott emberek, mint a parlamenti képviselők, és ugyanúgy tízmillió ember számára nyújtanak szolgáltatásokat.

 szükséges az 1990-ben létrehozott, 1994-ben módosított önkormányzati rendszer reformja, amely az önkéntességen és a partnerségen alapul, megteremti a feladat – hatáskör – finanszírozás egységét.
• A települések együttműködésének terepe a kistérségi társulás, amely bár a kezdetén van, bíztató eredményeket tud felmutatni. 
• az önkormányzatok kötelező feladatának ellátásához az állam az esetek egy részében nem bocsátotta rendelkezésre a szükséges eszközöket, ezek privát kézbe kerülése veszélyezteti az önkormányzatok kötelező feladatainak ellátását, ezen belül az ivóvíz ellátáshoz szükséges eszközök és szervezetek tulajdona stratégiai kérdés, bármely részének a magánkézbe adása veszélyezteti az ellátás biztonságát. 
• a határon túli kapcsolatok gyengültek, megosztottság érzékelhető, a schengeni határnyitás után a nemzettest egyes részei a korábbinál kedvezőtlenebb helyzetbe kerültek, az összmagyar politika hosszú távon csak akkor válhat eredményessé, ha a magyar egységen alapul.

 fontosnak tartják  és elvárják, hogy:

• a normatív támogatások reálértéke ne csökkenjen, a folyamatosan emelkedő energiaárak miatti önkormányzati többletkiadásokat a kormány a normatív támogatás értékének reális szinten történő megállapításával pótolja, az önkormányzatok számára bevételi lehetőséget biztosító adók megváltoztatása csak egységes szempontok szerint, részletes, teljes körű hatástanulmány készítése és megvitatása után, rendszerben történjen.
  az elszegényedő és szegény települések támogatása egy rosszul értelmezett szolidaritás jegyében ne a kevésbé szegény, a jelenlegi helyzetben húzóerőt biztosító települések rovására történjen, mivel akkor ezek a települések is elvesztik húzóerejüket és a szegény települések számát fogják gyarapítani. 
•  a kormányzat dolgozzon ki és hajtson végre egy hatékony munkahely teremtő programot, és stratégiát a kialakult szociális feszültség megoldására, az önkormányzatok bevonásával, dolgozza át a szociális téren hatályos jogszabályokat.
  a pályázati rendszer kialakításánál különös figyelmet kell fordítani az önkormányzatok és intézményeik által pályázható, alacsony önrészű, energiát megtakarító korszerűsítésekre, fejlesztésekre, megújuló energiák felhasználására, és az utólagos hőszigetelési programban való részvételre. 
• a kormányzat egyenrangú partnernek tekintse az önkormányzatokat, az önkormányzatokkal együtt dolgozza ki az európai tapasztalatok alapján, a Régiók Bizottságához hasonló jogosítványokkal, egy hatékony érdekképviselet struktúráját és törvényi garanciáit, vizsgálja meg az önkormányzatok hatékony részvételének biztosítására a két kamarás parlament létrehozásának feltételeit.
  az önkormányzati szövetségek egyesítsék a mai szétforgácsolódott erőiket, szorosabb együttműködéssel segítsék elő az egymásra épülő, hatékony érdekképviselet kialakítását, az érdekérvényesítés megerősítését.
  a kormányzat dolgozza ki az önkormányzati rendszer reformjával kapcsolatos stratégiáját, a feladat – hatáskör – finanszírozás egységesítését, teremtse meg a hatékony feladat ellátás feltételeit, az önkormányzatok önállóságának megtartásával, pozitív megkülönböztetéssel segítse elő a kistelepülések megmaradását és az önkéntes kistérségi társulások megerősítését.
  a nem önkormányzati tulajdonban lévő, kötelező önkormányzati feladatokat ellátó szervezetek és eszközök ne kerüljenek magánkézbe, különös tekintettel az egészséges ivóvízellátás szervezeteire és a helyi közlekedést bonyolító társaságokra.
  A kormányzat az önkormányzatokkal együttműködve, segítse elő az önkormányzatok nemzetközi kapcsolatainak erősítést, a nemzetközi önkormányzati szervezetekben való egységes részvételt, tegyen határozott lépéseket a nemzetközi szervezetekbe történő delegálás lebonyolításánál uniós elvek betartására, a választott képviselettel rendelkező önkormányzati szövetségek delegálási jogának biztosítására.

javasolják, hogy

 a kormányzat a kialakult finanszírozási helyzetben hajtson végre egyszeri konszolidációt, melynek során az önkormányzatokkal együttműködve tekintse át a hitel állományt,  indokolt esetben, az önhibájukon kívül hátrányos helyzetbe került, eladósodott önkormányzatok adósságát megfelelő feltételek mellett váltsa ki.
  az egészséges ivóvíz ellátást tekintse stratégiai ágazatnak, dolgozza ki annak feltételeit, hogy az ivóvíz ellátás egyetlen szegmensének privatizációja se legyen lehetséges, és bocsássa a még át nem adott rendszert és egyes elemeit az önkormányzatok rendelkezésére.
  a magyarok által lakott régiók, tájegységek készítsék el saját fejlesztési tervüket, melynek megvalósítása a helyi közösség önrendelkezésének az alapja.
  a Kárpát-medence települései osszák meg az önkormányzatok működésével kapcsolatos tapasztalataikat, szakembereik vegyenek részt személyes tanulmányutakon, szervezzenek konferenciákat, a jól bevált módszereket egymásnak adják át, hozzanak létre egy Kárpát-medencei magyar önkormányzati szövetséget, az előkészítő munka elvégzésére felkérik a Magyar Önkormányzatok Szövetségét.

Forrás: Magyar Polgármester